A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

töljön. A külső konyhában, azaz a konyha külső felében a padlásfeljáró alatti falban ma is van egy csirkelyuk, ahol tavasszal a kislibákat tartják. Ugyanebben a falban falkászli is található, amiben kenyeret, lisztesvékát, tányérokat tartottak. A konyha padlója eredetileg döngölt agyag volt, 1970-ben betonozták le. A szobában egy fehérre meszelt pocikon a kívül fütős cserépkályha állt. Lapos szemű és kupás szemű zöld csempéit fecske-, szarvasminta díszítette. A pocik feletti része négszögletes, a teteje gömbölyű volt. A tetején eredetileg szép dísz futott körbe, de azt később lebontották. A kályhában vastag, hasított fával tüzeltek. Saját erdejükből sütőfát és kályhába való fát hoztak. A böcköket kettéhasították és a kályha parazsára rakták. A szobai zöld kályhát az 1940-es évek elején lebontották. Helyére a tapolcai cserepes, Patonai Árpád kályhásmester barna színű, lapos csempés, belül fűtős kályhát rakott, amit azóta kétszer rakattak át. A szoba födémé nyárfa deszkafödém, padlója ma is döngölt, tapasztott agyag. A szoba falában is található egy falkászli, pálinkáskászli: eredetileg pálinkásüvegeket, csutorát tartottak benne. A szobaajtót 1977-ben cserélték ki, addig az 1844-ben készült ajtót használták. A törpe oszlopos, kosáríves, mellvédes gádor elejéből az 1940-es években egy kis spájzot választottak el. A kamra bótkamra, kővel boltozott, benne ma is ott van a régi gabonáshombár. Az istálló bótistálló, a kőbóton szellőzőnyílás van a kert felé, ahol az állatok gőze eltávozott. A tetőszerkezet ollóágasos-szelemenes. Annak ellenére, hogy a ház többször is leégett, középen még megtalálható egy megpörkölődött darab a régi nyárfa szelemenből. A héjazat az 1960-as évekig nád volt, azóta cserép. (Adatközlő: özv. Mátyás Károlyné Kenessey Jolán, sz. 1925). Körössényi-ház (Balatonhenye, Kossuth u.) Cseh nevű református pap háza volt a falu közepén. Leányát, Cseh Petronellát Raksányi Károly református lelkész vette el, aki az apósa után henyei pap lett. Raksányi építtette Balatonhenyén az űj templomot 1912-ben. Raksányi egyik leánya Somogyi nevű ádándi paphoz ment feleségül. A házat Somogyitól vette meg Mátyás Károly 1916-ban. Mátyás Károly ide hozta feleségül 1918-ban Somody Vilmát. A ház 1918-ban nádtetős volt. Árkádsoros, mellvédes gádorából jobbra a padlásra lehetett felmenni, balra kis spájzot rekesztettek el. A gádorból nagy, nyitott kéményes konyhába nyílt az ajtó. A konyha belső fele fölött a nyitott kéményt boltozat tartotta, külső felét deszkafödém zárta le. Középen a négyszögletes nagykemence, előtte 50 cm széles, 25 cm magas pocik helyezkedett el. A kemence 1,2—1,5 m magas volt, 8—9 kenyér belefért. Oldala agyagból, alja téglából készült. Bal oldalon, a fal mellett állt egy katlan, amiben rézüstben főztek, főleg disznóöléskor használták. Jobb oldalon a hátsó szoba kívül fütős szemes kályhájának szája előtt pocik helyezkedett el. A katlan végénél a sarokban 80 cm széles, 80 cm magas főzőpadka, tűzhely volt sárból. Ezen cserépfazékban főztek. 1920-ig még a fiatalasszony is ezt használta, akkor csináltattak vas csikótüzhelyet. A konyhából jobbra-balra a szobákba nyíltak az ajtók. Az első szoba nagyobb volt, csehsüvegboltozatos födémű. Vaskályhával fűtötték. Jobbra egy kisszoba nyílt belőle, amit a papék fürdőnek használtak. Mátyás Károlyék ennek ajtaját áttették a konyha felé. Ebben a kisszobában lakott Mátyás Károly nagyanyja. A kisszobát az 1920-ban vásárolt csikótüzhellyel fűtötték. A hátsó szoba kisebb, gerendamennyezetes volt. Itt laktak Mátyás Károlyék. Barnával spriccelt fehér színű szemes kályhával fűtöttek. A padláson a nyitott kéményben nagy húsfüstölő volt vasajtóval. A régi ház hátsó főfala az 1920-as évek közepén megrepedezett, ezért le kellett bontani. Balatoncsicsói kőművesek bontották le a megrepedezett falat. A régi kőből meszes habarccsal építették újjá. Heten-nyolcan is dolgoztak, az istállóban szénán aludtak. Kővágóörsön Polacsek Ármin fakereskedőnél vették meg a tető faanyagát és a cserepet. Az ollóágasos-szelemenes tetőt Mester Vendel tapolcai ács készítette. Később a magtárhoz a hiencektől is vettek deszkát és stáflikat. A győri kocsmáros közvetítette, nagy henckocsikkal jöttek. 39. ábra. Balogh Mária tornáca, Balatonhenye, Kossuth u. Abb. 39. Die Balogh-Kurie mit Arkadenflur, Balatonhenye, Kossuth Strasse 40. ábra. A balatonhenyei Ágoston-ház, Kossuth u. 91. Abb. 40. Das Kenessey-Haus mit Arkadenflur in Balatonhenye, Kossuth-Strasse 41. 41. ábra. Kenessey-ház, Balatonhenye, Kossuth u. 125. Abb. 41. Das Ágoston-Haus in Balatonhenye, Kossuth Str. 125. 720