A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

az előreugró tornác Szentbékkállán a katolikus parókián, az Istvándy-házon, Mindszentkállán a Hofmann-testvérek házán (Tanács-köz 9.). Balatonhenyén a Madár-kúriához a templomot építő olasz kőművesek Pauloni Péter vezetésével 1912—13-ban betonból tekintélyes nagyságú, teljesen zárt, tehát előszobaként szolgáló előreugró tornácot építettek. Az előreugró tornáccal kapcsolatban két dolgot szeretnék megemlíteni. A Dunántúllal szomszédos Stájerországban a János főherceg által 1819-ben alapított Mezőgazdasági Társaság (Landwirtschafts-Gesellschaft) ajánlására a Graz környéki járásokban és Alsó-Stájerországban (Untersteiermark, ma Szlovéniához tartozik) egy új típusú parasztház jelent meg. Téglából épült, a régi füstös szoba (Rauchstube) helyett már takaréktűzhelyes konyhával. Külső megjelenését az utcai homlokzatra, a bejárat elé épített 2—7 oszlopos, timpanonos, mellvédes előreugró tornác határozta meg. E tornác kialakulásának vizsgálatánál az osztrák kutatók a klasszicista városi házak portikuszának és a korábbi, még fából épült nyugatstájer parasztház előreugró tornácának (Eßgangl) hatását hangsúlyozzák. A háztípust a Mezőgazdasági Társaság alapítójáról és első elnökéről, a stájer parasztság lakásviszonyainak megjavításán fáradozó János főhercegről az osztrák néprajztudomány Viktor Geramb javaslatára János főherceg-háznak (Erzherzog-Johann-Haus) nevezi.

50 A János főherceg-ház tornáca azonos a Káli-medencéből itt bemutatott, a Bakony— Balaton vidékről, a magyarországi Őrségből már korábban ismert előreugró tornáccal.

51 A XIX. században épült falusi iskoláink között is voltak előreugró tornácú épületek. Ma is ilyen a burgenlandi Felső-Örségben, Öriszigeten az egykori evangélikus elemi népiskola épülete, amely 1836-ban épült.

52 Korábban előreugró tornáca volt az 1859-ben épült alsóőri katolikus iskola épületének is.

53 A LAKÓHÁZ VÁLTOZÁSÁNAK KONKRÉT PÉLDÁI Befejezésül néhány lakóház példáján mutatom be a változásokat, átalakításokat úgy, ahogy a házak mai tulajdonosai, lakói, adatközlőim számon tartják azokat. Hajba-ház (Köveskál, Fő u. 5.) Hajba Lajos nagyapja, Izsó Lajos kovácsmester építtette. 1885-ben Hajba Lajos bátyjának születésekor már állt a ház. Fala kő, teteje építésekor gicás zsúp volt, jelenleg nád. Az utcai helyiség a kovácsműhely volt, innen nyílt ajtó a szobába. A kovácsműhely nyitott kéménnyel épült. A konyha nagy füstös konyha volt, egy 70 cm körüli füstlyuk volt a mennyezeten, a deszkapadláson. Vályogból volt a kenyérsütő nagykemence botra felrakva. Kívülről négyszögletes volt, belül boltozott, félbót. Előtte 35—40 cm magas pocik. Az alját egy arasz vastagon vasszarral, a kovácsszén salakjával terítették le, lesulykolták, majd 4 ujjnyi vastagon polyvás sárral letapasztották. Az elején két lyuk volt, ott jött ki a füst. 5 kenyér és 1 pompös fért bele. Két ölben behozható fa kellett a befütéséhez. Az ölfát kettéfűrészelték, az 50 cm-es fadarabokat keresztben rakták be a a kemencébe. Két óra hosszáig fűtöttek, ugyanaddig tartott a sütés. Megfehéredett a kemence botja, amikor már elég forró Volt a sütéshez, 33. ábra. Istvándy-ház vakolatdíszes utcai homlokzata, Szentbekkálla, Kossuth u. 9. Abb. 33. Istvándy-Haus. Die Giebelmauer mit Mörtel geziert, Szentbekkálla, Kossuth Strasse 9. 34. ábra. Cserépkályha, Kővágóörs, Zrínyi u. 7. Bárány Gábor háza, első szoba Abb. 34. Kachelofen bei Gábor Bárány, Kővágóörs, Zrínyi Str. 7. 35. ábra. Átépítés miatt a vakolatdísz csak a felső orommezőben maradt meg. Szentbekkálla, Kossuth u. Abb. 35. Durch den Umbau ist die Mörtelzierde nur am oberen Teil der Giebelmauer geblieben, Szentbekkálla, Kossuth Strasse 718