A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

gúla alakban szűkülő szabad kémény, de a konyhában középen ajtóval ellátott téglaboltozat vagy gerendás deszkafödém került alá. A régi és átmeneti tüzelorendszerekhez képest új formát a zárt mászókémény megépítése jelentette. A szabad kéményes konyha esetében ez a szabad kémény és a szabad kéményt tartó boltozat lebontásával járt együtt. Területünkön az eddig ismert legrégibb mászókémény Köveskálon id. Bőczi Károlyné házában található (Fő u. 27.). Pléhajtaján az 1887-es évszám olvasható. A házat ebben az évben építtette egy pékmester. A mászókéményhez alul kenyérsütő kemence kapcsolódott, föléje a kőműves kétsütős, kétplattnis vaskereskedésben vásárolt sporhejtet rakott téglából. Az új épület mögött megmaradt egy régi kis füstös konyhás ház, ahol a későbbi tulajdonos Győrffy Lajos cipészmühelye működött. Mászókéménnyel épült Fábián Zsigmond egykori háza is (Henyei u. 58.). Balatonhenyén az említetteken (Böde-, Madár-, Kenessey-ház, özv. Székely Gyuláné háza) kívül mászókéményt találunk özv. Bende Józsefné konyhájában. A házat 1900 körül építették át, a mászókémény is valószínűleg ekkor készült. Kövágóörsön a felsoroltak (Salamon-, Duchon-, Gombos-, Barla-ház) mellett özv. Szilágyi Jánosné házában ma is mászókémény található. A házat 1913-ig egy idős evangélikus papné bírta. Ekkor már mászókéményes volt. Az egykori füstös konyhás házak közül Bárány Imréé 1920, özv. Antal Istvánnéé 1923 óta mászókéményes. Kékkúton Görcs Ede házán kívül Mohos Irma és Mohos Józsefné 1901-ben épült háza ma is mászókéményes (Fő u. 57.). A tüzelőberendezés szempontjából a füstös konyhás és a szabad kéményes házak között csupán a füsttelenítésben volt lényeges különbség. Azonos tüzelőberendezéseket (nyílt tűzhely, nagykemence, kiskemence, katlan, cserépkályha) találtam mindkét háztípusban. Ezek fő morfológiai és funkcionális jellemzőivel említett közleményemben foglalkoztam.

24 Itt elsősorban a terepmunka során felderített tüzelőberendezéseket mutatom be. A nyílt tűzön való főzés helye a tüzelőpadka (tűzhely, pocik) volt, amely agyagból, vályogból, kőből épült. A konyha szoba felőli falánál, a cserépkályha fütőnyílása előtt helyezkedett el. Általában 1 m magas, 0,8-1 m széles és 2 m hosszú volt. Oldalfalának építésekor felrakták a követ pódiumszerüen, betöltötték földdel vagy üresen hagyták. Ha üres volt a tűzhely alja, akkor abban tavasszal kiscsibéket, kislibákat tartottak, ősszel libákat hizlaltak. A tűzhelyen cserépedényekben főztek parázson. Használták a tüzikutyát és a vaslábat is. A cserépfazekak mozgatása a vasból készült, kétágú fűtővillával történt.

25 Ennek egyik ágát az edény fülébe akasztották, másik ágával az oldalát támasztották meg. Cseréptepsiben rétest is sütöttek a tűzhely parazsán. Itt készült a küVtősfánk (durungiánk) is. A tűzhely parazsa fölött vasállványra állított durungíánksüton forgatott tésztát sütés közben zsírral öntözték. Télen gyakran a cserépkályhából a tűzhelyre húzott parázson főztek. Balatonhenyén Mátyás Károlyéknál 1920-ig még az 1918-ban odakerült menyecske, Somody Vilma is a nyitott tűzhelyen főzött a szabad kéményes konyhában: ,,A katlan végénél a sarokban tűzhely volt sárból, 80 cm széles, 80 cm magas volt. Ezen cserépfazékban főztek, a vaslábra totyosat, lapos fenekű fazekat tettek. Amelyik nem volt totyos fazék, azt a parázs mellé tették. A napám anyja, Gyenis Mózesné még egész életében nyitott tűzhelyen főzött. Két évig még én is azon főztem, 1920-ban csináltattunk vas csikótüzhelyet." özv. Székely Józsefné füstös konyhájából 1946 után hordták ki a tűzhelyet. Tavasszal a tűzhely alatti üregben tartották a kiscsibéket. Mindszentkállán a Tanács-köz 5. sz. füstös konyhás házban a szobai cserépkályha fűtőnyílása előtti kis kőpadkán főztek.

26 Kővágóörsön Gellei Erzsébet szabad kéményes konyhájában ma is látható a kőből épült tüzelőpadka. Alatta boltozatos üregben tavasszal kiscsibéket, máskor tűzifát tartottak. A tüzelöpadkával azonos anyagból épített katlanban vas- vagy rézüstöt használtak. Vasüstben főzték a krumplit a disznóknak, bélzsírból és más zsiradékból lűgkövel szappant főztek benne. Rézüstben nagymosáshoz vizet forraltak, disznóöléskor kukoricakását főztek benne hurkának, itt főzték a disznósajtnak valót, kövesztették a szalonnát, sütötték a zsírt. Lekvárt és paradicsomot is főztek a rézüstben. Köveskálon Németh Lajos eredetileg szabad kéményes konyhájában ma is megtalálható a katlan. Balatonhenyén özv. Bende Józsefné konyhájában 1936-ban bontották el. Kővágóörsön Gellei Erzsébetnél a tüzelőpadka külső végébe kőből épült a ma már romos katlan, egyszerű üstlyuk ajtó és hamulyuk nélkül. Szalay Ferencnél a katlan téglából épült, kocka alakú. Alapterülete 90 X 69 cm, magassága 64 cm. Ustlyuka 38 cm átmérőjű. A konyhai kenyérsütő nagykemence hasáb vagy kocka alakú. Előbbi 1,4-1,5, utóbbi 0,9-1 m magas. A konyha hátsó falánál középen vagy egyik sarokban állt. Agyagból, századunkban már vályogból és téglából építették. Favázas agyagkemence volt 1920-ig Kővágóörsön Bárány Imre füstös konyhájában: ,,A kemence a bal sarokban volt, sárból. Az egész konyhában körben pocik volt, bal oldalon rajta a kemence. Fakarikák voltak leverve, annak a közei voltak besározva. A két-három ujjnyi vastag fák 10-15 cm-re voltak egymástól, erre jött kívül is az agyag tapasztás. A fákat nyersen kellett felhasználni, hogy félkör alakban meghajoljanak. Jó araszos, 20-25 cm vastag fala volt agyagsárból. A poca (padkája) 80 cm magas volt, földből, kőből, besározva, meszelve. A Balatonból hoztak Csuk területéről (ma Révfülöp) kocsival fehér sikálótöldet, azzal sikálták a füstös konyha falát, a kemencét, a tűzhelyeket is. A kemence oldala kívülről domború, a teteje lapos volt, itt tökmagot szárítottak. Hat kenyér fért bele, 40-50 cm hosszú sütőfával tüzeltek benne." özv. Antal Istvánné füstös konyhájában 1923-ig volt meg a bal sarokban a favázas, vesszővel befont és agyaggal kívül-belül betapasztott nagykemence, amelybe 11 712