A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

kenyér fért. Elbontása után az udvarra építtettek kemencét. Mindszentkállán Dömötöri Károly (sz. 1896) beszélt a favázas, csádévázas agyagkemencékről: „Kenyérsütő kemence volt a konyha közepén. Csádé, erdei vékony fa volt a váza. A favázat fenn összekötötték dróttal és kívül-belül 4-5 ujjnyi vastag polyvás sárral besározták. Az első kenyérsütésnél kiégett a kemence. A csádé — 4-5 cm vastag ágfa, cserfa, tölgyfa — 7-8 cmre volt egymástól. A kemence letéglázott alja körülbelül 40 cm magasan volt. Gyerekkoromban még csádévázas volt a kemence, férfiak csinálták. A teteje domború volt, akkora lapság volt rajta, hogy egy 50-60 cm széles mosófazék elfért rajta kenyérsütéskor. 140 cm magas volt. A téglakemence már lapos tetejű, szögletes volt. Szent Imre-pusztáról 1913-ban jöttünk be a faluba lakni árendás házba Páhi Lászlóhoz. Itt a füstös konyhában még régi csádévázas kemence volt." Mindszentkállán a Tanács-köz 5. sz. ház füstös konyhájában a jobb sarokban vesszövázas, hasáb alakú kemence állt, kőalapon, két oldalán padkával.

27 Kékkúton Egyed Kálmánné füstös konyhájában is agyagkemence volt. Görcs Ede házánál a második rész füstös kályhájában a jobb sarokban agyagból készült kemencét használtak 1961-ig. 25-30 cm vastag falát pelyvás agyagból rakták, tetejét keréksínhez hasonló vasak tartották, hogy a nyers agyag kiégetés előtt be ne roskadjon. Magassága 1,5-1,6 m volt. Körülötte kétoldalt 40 cm széles, 60 cm magas padka futott, ahol ültek is. Agyagkemencét Köveskálon özv. Hegyi Ferencné füstös konyhájában ma is láthatunk. A kocka alakú, 110 X 120 cm alapterületű, 90 cm magas kemence a konyha hátsó falánál, középen áll. Falvastagsága 30 cm. Négy kenyér és egy pompös fért bele. A pompös kb. másfél kilós kis kenyér, amibe a dagasztóteknö oldaláról lekapart tésztát is beletették.

28 Az alacsony kemencék előtt gyakran egy gödör volt, a fűtő, kenyeret bevető asszony ebben állt. Deszkaajtóval takarták le a lyukat kenyérsütés után. A magasabb kemencék alja 50-90 cmre feküdt a padlószinttől. Építésükkor 50-90 cm magas kőfalat raktak a kemence talapzatául, amit földdel, aprókővel töltöttek be, és letégláztak. A tégla szélességével egyező fallal beboltozták a talapzatot. Minden sornál egy kicsit beljebb tették a tégla felső részét, az alját meg is faragták a boltozat építésekor. A kemence tetejét végül beékelték egy alul megfaragott téglával. Az oldalát felfalazták téglával a boltozat tetejéig, a felfalazást téglaforgáccsal és földdel töltötték be. A kemence tetejét letéglázták vagy vályoggal rakták le. Végül kívül bevakolták vagy betapasztották a kemencét. Belül a kőműves építés közben a téglafúgákat bekente, hézagolta. Jó minőségű tégla kellett a kemenceépítéshez, a hibás téglát nem rakták be, mert úgy tartották, hogy az gyorsan elég. Balatonhenyén a kemence aljának tapasztásába az agyaghoz a kovácsműhelyből hozott vasport (vassalakot) is kevertek. Úgy tartották, hogy ez jobban felforrósodik. Köveskálon Hajba Lajos (sz. 1900) így beszélt az 1930-as években a füstös konyhájukban használt kemencéről: „Vályogból volt a kenyérsütő kemence botra felrakva. Kívülről négyszögletes volt, belül boltozott, félbót. Előtte 35-40 cm magas pocik. A kemence alját egy arasz vastagon vasszarral, a kovácsszén salakjával terítették le, lesulykolták, majd 4 ujjnyi vastagon polyvás sárral betapasztották. Az elején két lyuk volt, ott jött ki a füst. öt kenyér és egy pompös fért bele." Köveskálon Kövesdi Károlyné eredetileg szabad kéményes konyhájában a hátsó bőt szoba felöli sarokban egy magas, hasáb alakú kemence áll. Az I. világháborút megelőző években téglából épült kemencébe 9 kenyér fért. Balatonhenyén özv. Székely József né konyhájában kocka alakú kemence található. Alapterülete 112 X 150 cm, magassága 110 cm. Ajtaja elé csupán a kenyér bevetésekor a sütőlapát tartására szolgáló, 14 cm széles, 36 cm magas padkát építettek. Mindszentkállán Cséri Flórián szabad kéményes konyhájában a két világháború közötti időszakban téglából épült, kocka alakú kemence volt, amibe 9 kenyér fért. A Hofmann testvérek konyhájában az 1880-as években épült takaréktűzhely sárga mázas csempéiből rakattak kocka alakú kemencét az 1930-as években (Tanács-köz 9.). Nagy Ernő mindszentkállai kőműves rakta a kemencét, amelynek belseje téglaboltozat, alja tégla, kívül a régi tűzhely csempéivel borított. Alapterülete 122 X 144 cm, magassága 142 cm. Hét-nyolc nagy (3-4 kg-os) kenyérre méretezték. Kővágóörsön Gellei Erzsébetnél kocka alakú, téglából épült kemence található. Alatta kiscsibék, kislibák tartására szolgáló üreg van. Szalay Ferencéknél a téglából épült, kocka alakú kemence alapterülete 120 X 149 cm, magassága 103 cm. Figyelemre méltó a megőrzött régi konyhai kemence Rohály Gábor nyaralójában. Bárány Gábornál 1948-ban bontották el a konyhai kemencét, majd 1952-ben a ház végéhez kocka alakú kenyérsütő kemencét építettek. Kékkúton Borbély Rozália eredetileg nyitott kéményes konyhájában középen kocka alakú kenyérsütő kemence állt. A kemenceajtó előtt kb. 40 cm széles padka volt, a sütölapátot erre tették. A padka előtt a konyha földpadlójában lyuk volt, a kenyeret abban guggolva vetették be a kemencébe. A konyhai kenyérsütő kemencét nagykemencének is nevezik, szemben a mellette vagy fölötte lévő kiskemencével. Területünkön a kiskemencéket a sütővel rendelkező takaréktűzhelyek múlt század végi megjelenése előtt használták. Elsősorban tészták sütésére szolgáltak, de ha gyorsan akartak kenyeret sütni, akkor ebben sütöttek. Könnyebb volt befűteni, kevesebb tüzelő kellett hozzá. Két-három kenyér vagy 3 tepsi tészta fért bele. A kalácsot nagy tepsiben sütötték benne, patkó alakúra hajtva. Rétest, hájas tésztát, pogácsát, kuglófot, édes perecet sütöttek benne. Balatonhenyén a Kenessey-házban 1937-ig a konyha belső felében középen téglából épült nagykeme-nce, a jobb sarokban kiskemence volt. A kiskemence alatti lécből készült rácsajtóval elzárt cstikelyukban tartották tavaszszal a kiscsibéket. Télen pogácsát, kukoricaprószát, krumplit nemcsak a kiskemencében, hanem a szobai cserépkályha vállába rakott sütőben is sütöttek. A konyhából fűthető régebbi 713