A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

30. ábra. Takaréktűzhely-kombinát, a kemence előtt kenyérbevető lyuk, Mindszentkálla, Rákóczi tér 18. Hoffmann-ház Abb. 30. Sparherdkombinat beim Hoffmann-Haus in Mindszentkálla, Rákóczi Plazt 18. Vor dem niedrigen Backofen befindet sich eine Grube in der die Frau beim Heizen und Broteinschieben stand. 31. ábra. Takaréktűzhely-kombinát, Kővágóörs, Jókai u. 88. Fritz Istvánné konyhája Abb. 31. Sparherdkombinat in der Küche von Wittwe Istvánné Fritz. Heute Wochenendehaus von Zoltán Gáspár, Kővágóörs, Jókai Str. 88. 32. ábra. Kerkápoly-(Kernács-) ház vakolatdíszes homlokzata, Kővágóörs, Petőfi u. 18. Abb. 32. Die Giebelmauer des Kerkápoly-Kernács Hauses, mit Mörtel geziert, Kővágóörs, Petőfi Strasse 18. lett, a kemence mellett." Az 1885-ben épült ház mögött egy régebbi, szoba—füstös konyhás ház áll. Ma már gazdasági épületként használják, de a ház tulajdonosa, Hajba Lajos 1900-ban még itt született. Az egykori füstös konyha ma is kémény nélküli. Balatonhenyén Böde Józsefné háza (Kossuth u. 101.) 1916-ig füstös konyhás volt. A ma is meglévő mászókémény 1916-ban épült. Böde Józsefné nagyanyja még a füstös konyhában főzött: ,,Lehajolva dolgoztak, hogy a füst ne rágja a szemüket." Böde József 1938-ban cselédjük számára a Kütyüben (Petőfi u.) házat vásárolt. A cselédház füstös konyhájából a rakott takaréktűzhely füstjét hosszú kályhacsővel vezették fel a padlásra. Szabó Pál, jómódú balatonhenyei gazda füstös konyhájában egészen 1925-ig így oldották meg a füsttelenítést. özv. Székely Józsefné házánál (Kossuth u.) ma is láthatunk füstös konyhát. A házat jelenlegi tulajdonosa 1946ban vásárolta. Eredetileg hármas közös udvar volt. Az első házrészt fia újjáépítette, a második és harmadik épületrész ma is a régi. A második rész füstös konyhájába cilinderkéményt építettek, a harmadik rész füstös konyhája napjainkban is kémény nélküli. A füstös konyha faragott keményfa gerendái, mennyezetdeszkái füstösek, kormosak, özv. Székely Gyuláné kettes közös udvarban épült házánál (Kossuth u. 121.) az első házrész 1925-ig, a második rész 1921-ig füstös konyhás volt. A füsttelenítést mindkét házrészben mászókéménnyel oldották meg. Monoszlón még a két világháború közötti időszakban is füstös konyha volt a Fő utcán Nagy Bálint jómódú gazda házában. A konyhában a füst ette a szemüket, a fiatalasszony szidta az anyósát, hogy mért nem csináltatták meg a füstös konyhát kéményesre. Szentbékkállán a Gatyaszalasztó nevű falurészben (Toldi u.) egészen az 1950-es évekig szép számmal voltak füstös konyhás házak, amelyekben szegény napszámosok laktak. Horváth József háza még az 1940-es években is füstös konyhás volt. ,,Kieszi a szememet a füst!" — panaszkodott a felesége. Miután a füstös konyhát zárt kéményessé alakították, a férj zsörtölődött: „Most nem eszi a szemedet a füst? Most eszi az enyémet, mivel nekem kell leszolgálni!" A Toldi u. 1. sz. ház 1956-ig, Rédei Lajosné háza a termelőszövetkezet megalakulásáig füstös konyhás volt. Lengyel Mária 1816-ban épült füstös konyhás házába (Zrínyi u. 5.) a két világháború közötti időszakban épült mászókémény. Szobájának ajtaja ma is a tornácról nyílik. Mindszentkállán az utolsó füstös konyhás házat a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vásárolta meg 1969-ben (Tanács-köz 5.). A ház bontásakor dokumentált állapot szerint a füstös konyha takaréktűzhelyének füstjét a födémbe vágott nyíláson keresztül kályhacsövei a padlásra vezették.

13 Kővágóörsön dr. Rohály Gábor nyaralónak használt háza (Rákóczi u.) ma is füstös konyhás, annak ellenére, hogy eredeti tulajdonosa, Kankó József kőműves volt. Bárány Imre házában (Bem u. 14.) 1919—

7

20-ig füstös konyhában főztek. A konyha jobb sarkában a deszkafödémbe vágott nyíláson, valamint a gangon lévő padlásfeljáró lyukon ment fel a konyha padlására a füst. Bárány Imre (sz. 1905) a füstös padlásról említette: „A gangon volt két padlásfeljárólyuk, ott mentek fel külön a konyha és külön a szoba padlására. A tyúkok a konyhapadláson tanyáztak, ha este befűtötték, akkor a tyúkok fuldokoltak a füsttől, és le kellett őket hordani. Azután építettek ólakat. Ez az 1910-es években volt. A füst a gang padlásfeljárati lyukakon is felment. A helyiségek padlását csipkefalak választották el egymástól." A szoba padlása ez esetben füstmentesebb, tárolóhelynek alkalmasabb lehetett a füstös konyha padlásánál, ahol viszont húst füstölhettek,,

;

özv. Antal Istvánné házát (Petőfi u. 38.) Antal István üköregapja, László evangélikus pap építtette. 1923-ig füstös konyhás ház volt, a konyhában ekkor mászókémény épült. Kékkút Kütyüben (Fő u. 55.) Egyed Kálmánné népi müemlékjellegű lakóháza ma is füstös konyhás. 1914-ben a kőműves kűpcserepekből kis 709