A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

fekvökéményt rakott a padlásra, ma is ehhez csatlakozik a szobai vastüzhely csöve. Görcs Ede háza (Fö u. 18.) eredetileg kétlakásos uradalmi cselédház volt, két füstös konyhával. Első részét az 1920-as évek első felében 12 gazda vette meg a piarista rend uradalmától 48 kh földdel együtt, amelynek felét legelőként hasznosították. A ház első része pásztorház lett, a 12 gazda kanásza lakott benne. A vétel után az új tulajdonosok a ma is meglevő mászókéményt építtették a konyhába. A szobaajtó napjainkban is a gádorba nyílik. A ház második részét Keresztúri József kőműves vásárolta meg 1910-ben. Azt tervezte, hogy elbontja és újjáépíti, de 1916-ban elesett az orosz fronton. A füstös konyhára így csak 1956ban került kémény. Ekkor Görcs Ede fia szobát épített a füstös konyha végéhez, a füstös konyha falába így cilinderkémény került. Salföldön ma is füstös konyhás a Kossuth u. 38. sz. alatti lakatlan ház, amely Horváth Gyula örököseié. Tornácáról nyíló külön ajtón léphetünk a füstös konyhába és a szobába. Tetőszerkezetének hasított, faragott fedélfái, gicás zsúpteteje füstös, kormos. Padlásán az első csipkefal szellőzőnyílásaihoz közel hústartó fák vannak a füstöléshez. Viski Károly 1929-ben megjelent cikkében felfigyelt a füstös konyhás ház szívós fennmaradására: ,,Hogy ez a tüzelőmód miért él ma is éppen az aránylag műveltebb Dunántúl népe közt, holott még a primitívebb nemzetiségek is gondoskodnak többé-kevésbé tökéletes füstelvezetésről, semmivel sem tudjuk megmagyarázni a hozzá való konzervatív ragaszkodáson kívül."

14 Bátky Zsigmond 1930-ban közzétett alapvető tanulmányában azt hangsúlyozta, hogy a füstös konyhából a füst az ajtón ömlik ki az eresz alá.

ir> Barabás Jenő A lakóház füsttelenítéséről című tanulmányában azt írta, hogy a füstös konyhában az ajtón vagy erre a célra szolgáló kis nyílásokon át cserélődik a levegő. "' A Káli-medencében a füstös konyhához való (kényszerű) ragaszkodás mellett századunkban már a füsttelenítés megoldására irányuló törekvés is megfigyelhető. Ennek legegyszerűbb eszköze a füstös konyha deszkafödémébe vágott egy vagy több füstlyuk, füstnyílás, amelyen keresztül a füst egy része a padlásra húzódott. Ilyen füstnyílásokat említett Vajkai Aurél a közeli Kisdörgicséről és Vászolyból (Veszprém m.).

17 Köveskálról özv. Hegyi Ferencné füstös konyhájában a ma is látható füstlyuk fényképét egy korábbi dolgozatomban közöltem.

18 Korábban özv. Hajba Lajosné házánál is egy nagy (kb. 70 cm-es) lyuk volt a füstös konyha deszkamennyezetén. Balatonhenyén Szálai Gábor egykori füstös konyhájában a két világháború közötti időszakban a tűzhely felett a deszkafödémen volt egy lyuk, ahol a füst egy része a padlásra húzódott. Balatonhenyén özv. Böde Józsefné így beszélt a füsttelenítésről: „A mennyezeten volt lyuk, ott ment fel a füst. Később csővel felvezették a padlásra a füstöt." Említettem, hogy Bödéék cselédházában és Szabó Páléknál is az utóbbi módon oldották meg a füsttelenítést. Monoszlón Nagy Bálinték füstös konyhájának mennyezetén is füstlik volt. Szentbékkállán Lengyel Mária házának egykori füstös konyhájában a födémen három, kb. 30 X 30 cm-es füstlyuk volt: teljesen a fal mellett, hátul, a konyha bal sarkában és elöl mindkét sarokban. A füstlyukakat a ma is meglévő mászókémény megépítése után téglával rakták be. H. Csukács Györgyi írja a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba áttelepített mindszentkállai lakóház füsttelenítéséről: ,,A tüzelőberendezés átalakulása is tipikusnak tekinthető. A Balaton-felvidéken a rakott sparhert elterjedése a századforduló táján nem járt mindig együtt a füstelvezetés modernizálásával, zárt kémény építésével. Gyakori volt, hogy a szobai sparhert füstjét a füstös konyhába vezették. A konyhai sparhert füstje is gyakran a födémbe vágott nyíláson át, kályhacsövön a padlásra távozott ... A Mindszentkálla, Tanács-köz 5. sz. házban sem változtatta meg a konyhai és szobai rakott sparhert a füstös konyha füstelvezetési módját.' Mindszentkállán Páhi László árendás házában, amelyet 1913-tól Dömötöri József bérelt, a füstös konyha mennyezetén egy 30 cm-es lyuk volt, ahol a padlásra ment a füst. Kővágóörsön, Bárány Imre házában az egykori füstös konyha födémébe vágott füstlyukról már említést tettem, özv. Antal Istvánné házánál 1923-ig a füstös konyha födémében elöl, a jobb sarokban helyezkedett el a füstlyuk. Rajta 25 X 30 cm bőségű, kb. 70-80 cm magas, deszkából összeszögelt fakémény állt. Kékkúton Egyed Kálmánné ma is kémény nélküli házának lakószobájában még sikerült lefényképeznem a mennyezet füstlyukán keresztül a padlásra vezető, kúpcserepekből rakott, tapasztott és meszelt kis fekvőkéményt, amelyhez a tűzhely kályhacsöve csatlakozik: A fekvőkéményből a kormot havonta takarították, és lehordták a padlásról. Görcs Edénél a hátsó füstös konyhában 1956-ig a takaréktűzhely füstje a mennyezet 20 X 20 cmes füstlyukán át, kályhacsövön (kürt) keresztül a padlásra távozott. Ugyanígy vezették fel a konyhai kenyérsütő kemence füstjét is. A füstlyukak fölé a padláson téglából rakott, tapasztott, fekvőkéményszerű szikrafogót építettek, amelynek nyílása elé drótból készült rostélyt raktak, hogy a huzat a szikrát ne vigye a nádtetőre. 1956-ban a cilinderkémény megépítése után a füstlyukakat pléhvel szögelték be. A szabad kéményről Bátky Zsigmond megállapította, hogy az ,.nyugati eredetű füstelvezető készség", amely „német földről került hazánkba, elsőbb persze csak úri lakainkra, azután parasztházainkra is".

20 Barabás Jenő kutatásai nyomán tudjuk, hogy a szabad kémény korai elterjedésének fő központja a Kis- és a Nagyalföld, ahol kezdetei a népi építkezésben már a XV—

XVI. században feltételezhetők. Általánossá válása után a Kis- és a Nagyalfölddel szomszédos, eredetileg nem szabad kéményes területekre erősen benyomult.

21 Ugyancsak Barabás Jenő szerint a füstös konyhás házvidék „bolygatatlan övezetében a kémény a történeti anyagban csak az úri épületeken jelenik meg".

22 Utóbbi megállapítást megerősítik a Káli-medencéből felsorolt, biztosan a XVIII. század második vagy a XIX. század 710