A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

1816-ban két helyen is utalt a lakóházak tüzelőrendszerére. Tanácsa szerint a méhkasok téli elhelyezésére a legjobb hely: „az ollyan szobának a' padlássa a' mellyet télen fűtenek —, de füstös padlás ne legyen, mert a' füstbenn elvesznek"." Zala vármegye küldöttsége 1815. október 9-én a gazdaságos méhtartás megismerése céljából megvizsgálta Márton Gábor köveskáli „méhes gazdaságát". A küldöttség jelentésében ezt olvashatjuk: ,,Tisztelt Márton Gábor Úrnak Méhessé vagyon a' Falunak közepén lévő lakása mellett edgy kősziklákon készült kis kertbenn, mellynek hossza hat öl, széle négy öl. A' Méhesnek helyén 's előtte két lépésre a' föld fél ölnyire ki vagyon ásva, úgy, hogy gráditson megy le abba az ember, egyenesen délnek vagyon fordítva, és napnyugati vége fél szeglett alatt napkeletnek meghajtva. Előtte emelve vagyon napkeletről négy ölnyire a' Parochialis Ház; délről hat ölnyire a' Torony és a' Templom; napnyugatról mellette és alatta vagyon a' közönséges szekérút, 's azon túl a' kémény nélkül való füstös házak, mellyek egyébaránt is körös körül terjednek."

12 Az idézett első adat arra utal, hogy a XIX. század elején már akadtak szabad kéményes házak is. Ilyen lehetett Márton Gábor lakása, a köveskáli „parochialis ház" is, amelyet a domináns füstös konyhás házak vettek körül. Ismerjük Márton Gábor saját lakóházát is, amelyet valószínűleg nyugdíjazása előtt építtetett Köveskálon. Ez a XIX. század első felében épült ház szabad kéményes. Jelenleg Németh Lajos tulajdona (Hennyei u. 1.). Korábban hátsó szobájában kupás szemű zöld kályha állt. Szabad kéményét az I. világháború után deszkamennyezettel zárták le, középen ajtóval. A szabad kémény alatt a konyha bal felében ma egy katlan található. Eredetileg mellvédes, kosáríves, árkádsoros tornácon keresztül jutottak a konyhába és a szobákba. Az árkádsort később három ablakkal és ajtóval rakták be. A tornác födémé tégla dongaboltozat. A kőfalak ollóágasos-szelemenes tetőszerkezetet tartanak, amelyet az 1950-es évekig nádhéjazat fedett. Marton Daniel kőművesmester említett tervrajzán még szabad kéményes konyhát látunk középen nagy, kocka alakú kenyérsütő kemencével. Mindkét szobába a konyhából fűthető cserépkályhát tervezett. A tüzelőpadkák és a katlan már hiányoznak. Egy másik, 1904-ben keletkezett tervrajzán, amely ,,Tek. Erny János úr" kővágóőrsi házát ábrázolja, már a szoba és a konyha közötti falba épített cilinderkéményhez csatlakozó szobai kályhát és konyhai rakott takaréktűzhelyét látunk. Terepmunkám során igyekeztem minél több füstös konyhás, szabad kéményes házat, népi építészeti szempontból értékelhető tüzelőberendezést felderíteni, dokumentálni. Köveskálon az I. világháború előtti időszakban még a jómódú nemesi családok házai között is akadt tüstös konyhás épület. 1905-ig ilyen volt Győrffy Kálmán háza (Fő u. 40.) is, ahol a füstös konyhához zöld szemes kályhás első és sárga szemes kályhával ellátott hátsó szoba kapcsolódott, özv. Hegyi Ferencné háza (Bozót u. 12.) ma is füstös konyhás. Konyhájában a kocka alakú kenyérsütő kemence sárból készült. Magassága 90 cm, alapterülete 110 X 120 cm, falvastagsága 30 cm. Négy kenyér és egy pompös sült meg benne. A füstös konyha keményfa mennyezetdeszkájába e

gy 30 X 20 cm-es füstlyukat vágtak, amelyen keresztül a füst a padlásra húzódott. Az épület zárt gádorán ma is kettős (felezett) ajtó található, özv. Hajba Lajosné 1885-ben épült házában (Fő u. 5.) füstös konyha és szabad kémény is volt. Első helyisége, a kovácsműhely fölé szabad kémény borult, konyháját azonban 1959-ig füstös konyhaként használták. Az egykori füstös konyhába ebben az évben a termelőszövetkezet építőbrigádja mászókéményt épített. Hajba Lajosné így emlékezett vissza a füstös konyhára: „Sokszor kívül néztünk befelé, ette a szemünket a füst. Mikor fújt a szél, akkor jobban kihajtotta a füstöt. Mikor nyomott volt a levegő, akkor megállt a konyhában, és csak lebegett. Napám a szabadtűznél a pocikon főzött kormos fazékban, a konyha bal oldalán, a szobai fal mel27. ábra. Kocka alakú kemence Gellei Erzsébet konyhájában, Kővágóörs Abb. 27. Würfelförmiger Backofen bei Erzsébet Gellei in der Küche Kővágóörs 28. ábra. Kemence a Kankó-ház füstös konyhájában, Kövágóörs, Rákóczi u. 10. (dr. Rohály Gábor nyaralója) Abb. 28. Backofen in der Rauchküche beim Kankó-Haus in Kővágóörs, Rákóczi Strasse 10. Heute Wochenendehaus von Dr. Gábor Rohály. 29. ábra. Mászókéményhez kapcsolódó, kemencéből, takaréktüzhelyből és katlanból álló tűzhely kombinát, özv. Székely Gyuláné konyhája, Balatonhenye, Kossuth u. 121. Abb. 29. Sparherdkombinat mit Kletterschornstein, Spaarherd, Backofen und Kessel in der Küche der Wittwe Gyuláné Székely, Balatonhenye, Kossuth Strasse 21. 708