A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

26. ábra. Marton Dániel kőművesmester tervrajza 1904-ből Erny János kővágóörsi házáról Abb. 26. Bauplan des Maurermeisters Dániel Marton vom Jahre 1904 über das Haus von János Erny in Kővágóörs. násszerű változást egy-egy nagy tűzvész idézett elő. Monoszlón az 1910-es nagy tűzvész után több házat bádogtetövel építettek újjá. Szentbékkálla 1918-ban égett le, ekkor már cseréptetővel építették fel a megégett házakat. A zsúp és nád elsődlegessége mellett a héjazat anyaga alárendelten fazsindely vagy hódfarkú cserép is lehetett. Ezekkel ritkán találkoztunk parasztházon. Köveskálon az I. világháború előtt a katolikus templom, a kocsmafészer (lábas kocsiszín) és Túri István háza fazsindelyes volt. Szentbékkállán 1912-ig fazsindely fedte a templomot. Fazsindelyes volt az 1930-as évekig a szentbékkállai grófház: az Esterházy-uradalom egykori cselédháza is (ma a Pegazus Fogadó). TÜZE LŐ RENDSZER A Káli-medence eredetileg a füstös konyhás— kályhás tüzelőrendszer területe volt, ahol a szabad kémény már a XVIII. században megjelent. Területünkön a XVIII—XX. században e két tüzelőtípus egymás mellett élt. A nyilvánvalóan régies füstös konyhás—kályhás tüzelőrendszer elsősorban a parasztság lakóházait jellemezte, s egészen századunk elejéig számbeli fölényben volt a kéményes házakkal szemben. Nyitrai Ferenc (sz. 1905) szentbékkállai kőműves becslése szerint a faluban az 1910-es években a házak 3/4 része még füstös konyhás volt. Csupán 1/4 részük volt szabad kéményes vagy mászókéményes. Utóbbi kémény már teljesen zárt, 45 cm átmérőjű téglakémény.

10 A mászható kémény neve onnan származik, hogy tisztításakor a kéményseprő felmászott benne, s oldaláról lekaparta a kormot. Legrégibb, biztosan datálható épületeink szabad kéményesek. Ezek a házak mind a jómódú nemesi, honorácior réteg épületei voltak, vagy egyházi, uradalmi eredetűek. Természetesen később paraszti kézre kerülhettek. Szabad kéményes házként épült fel a monoszlói református parókia (1765), Kővágóörsön a Duchon-ház (1771), a Kerkápoly-kúria (1821), a Barla-ház (1824), Szentbékkállán az Istvándy-ház (1825) és a Neuperger-ház (1837). Márton Gábor köveskáli református lelkész a Káli-medence és a Balaton-felvidék községeiből hozott adatokban gazdag méhészeti könyvében 707