A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Regenye Judit: A balácai X. épület kutatása; őskori leletek az I. épületnél

fal mellett azonban nem volt fűtőcsatorna, bár Rhé elég gyakori a kőpenge, vakaró és pattogtatás nyoGyula feltüntetett egyet az alaprajzon. mát megőrző kvarcdarab; ugyancsak a római kulElszórtan feküdt néhány nagyobb vörös kőlap a túrréteg alatt fordultak elő kerek tűzhelyek és helyiség belsejében, csatorna fedőlapjai lehettek ezek közelében az e vidéken jellegzetes bronzkori Ilyeneket Rhé Gyula is említ.

5 A hosszanti irányú mészbetétes edénytöredékek."

6 Mára csupán nécsatornák alján nagyjából négyzet alakú lenyoma- hány kovapenge maradt meg az akkori anyagból, tokát figyeltünk meg, oszlopok helyeit. Egy sza- Banner János Rhé Gyula szóbeli közlésére bálytalan, nagy kövekből, továbbá egy téglából hivatkozva csipettdíszes cserepeket említ Balácárakott oszlopot eredeti helyén találtunk meg a ról.

7 A leírás alapján késő neolitikus kerámiáról csatornában. lehet szó. A 2. (hozzáépített) helyiségben két rövid fűtő- Az 1976 óta folyó feltárás során perióduskutatás csatornára bukkantunk, irányuk nem azonos a közben gyakran találtunk őskori leletanyagot, többiével. Egyelőre tisztázatlan még, hogy hogyan többségében neolitikusát és késő bronzkorit. A két csatlakoznak az épület magjának fütőrendsze- korszak» településének határa még ismeretlen, a réhez. későbbi kutatások során várhatóan az őskori kulA leletahyag az épület belsejében feltűnően sze- túrréteget is megtaláljuk a II. és a X. épület alatt, gényes, csupán a falakon kívüli omladékban került A legtöbb gödröt az I. épület D-i, de főként É-i elő jelentősebb mennyiségben. Értékelésére a res- és K-i frontja előtt találtuk, ahol nagyobb szabad taurálás után kerülhet sor. Az épület K-i felét az tér állt a kutatás rendelkezésére. Árpád-korban újra lakták, mint a terrazzopadlóba Kronológiai szempontból igen fontosak az eddig mélyedő cölöplyukak is bizonyítják. Itt a lelet- feltárt neolitikus gödrök, ugyanis a középső és a anyag szinte kizárólag ebből az időből származik. késő neolitikum fordulójának a megyében eddig Az épület feltárását a következő években foly- még ismeretlen anyagát képviselik. A gödrök tatjuk. viszonylag csekély mélységűek, aljuk lapos, átmérőjük 150—200 cm. Közülük az egyik leggazdagabb az 1980-ban ásott szennyvíztartály árkának ŐSKORI LELETEK „B" gödre a főépülettől D—DNy-i irányban. A leAZ I. ÉPÜLET KORNYÉKÉN letanyag nagy része festett: vörös, illetve vörössárga színű, a Zseliz kultúra jellegzetes kerámiája. Rhé Gyula igen szűkszavú az előkerült őskori A karcolt sávok festése mellett megjelenik a karleleteket illetően. Azt írja: ,,A kémárkok alján colás nélküli festés is vörös alapon sárga meghatá2. ábra. A balácai X. épület eddig feltárt része Abb. 2. Der freigelegte Teil des Gebäudes X. von Baláca 66