A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Regenye Judit: A balácai X. épület kutatása; őskori leletek az I. épületnél

rozhatatlan foltok formájában.

8 Emellett több olyan jelenséggel találkozunk még, amelyek a középső neolitikus díszítőelemek felbomlását tükrözik: rendetlenül karcolt többsoros vonalköteg a korábbi fegyelmezett karcolás helyett, a díszítetlen, vékony falú kerámia gyakorisága, valamint az edényforma megváltozása, az S alakban ívelt peremek előtérbe kerülése. Hasonló ez a folyamat ahhoz, ami a területünknél jobban kutatott szlovákiai lelőhelyeken is lejátszódott.

9 Ugyanennek az időszaknak a leletanyaga a KDunántúlon már ismert.

10 A Zseliz kultúrának ez a periódusa átmenetet alkot a Lengyeli kultúrához. A „B" gödör datálását megerősíti, hogy sem ott, sem másutt a villa területén kottafejes kerámiát nem találtunk, ezzel szemben a középső neolitikus lelőhelyeken vegyes a leletanyag a megyében." Az épület É-i frontja előtti gödrök anyaga valamivel későbbi, már a kialakuló Lengyeli kultúrába sorolható. A kerámia összetétele, égetése, soványítása nagyon hasonló a ,,B" gödörben talált kerámiáéhoz, eltérés a díszítésben tapasztalható: végleg eltűnik a karcolás, a festés pedig módosul. A korábbi határozatlan körvonalú foltokkal szemben sávos vörös festést találunk, néha keskeny fehér csíkokkal. A sárga szín igen ritkává válik. A balácai neolitikus leleteknek a középső és a késő neolitikum fordulójára való keltezését megerősítik azok a csillag alakú tárgyak, amelyeket a főépület területén találtunk. Bicskei párhuzamaik alapján a Vinca B2—

С időszakot jelzik.

12 Ez az az időszak területünkön, amely eddig szinte teljesen ismeretlen volt. Ez a körülmény adja a balácai neolitikus leletek jelentőségét. A kottafejessel kevert zselizi kerámia, valamint a Lengyeli kultúra III. periódusa eddig is kutatott volt megyénkben, de a közte levő időszak csupán most kezd körvonalazódni. A neolitikum és a késő bronzkor közé eső időből kevés leletünk van. Rézkori kerámiát az ásatás területéről még nem ismerünk, a topográfiai terepbejárásból származó cserepek azonban vannak a múzeumban.

13 A bronzkor elejéről egyetlen beleltározott töredékünk van, felszíni lelet.

14 Rhé Gyula balácai őskori leleteket említve középső bronzkori telepről írt'

0

, pontos helyét azonban nem határozta meg. Feltehetően a mai ásatási területtől D-re keresendő. A jelenlegi feltárás során az I. épület ÉNy-i sarkában került elő néhány mészbetétes cserép.

16 1958-ban ajándékként került a múzeumba egy Balácáról származó mészbetétes töredék, közelebbi lelőhelye ismeretlen.

17 Az őskori anyagban mennyiségét tekintve a késő bronzkori a legjelentősebb. Ez nem meglepő, hiszen vidékünkön az Urnamezős kultúra településsűrűsége igen nagy.

18 A főépület területén és közvetlen környékén számos késő bronzkori gödröt találtunk. Legtöbbet a K-i oldalon, de az É-i udvarban is volt néhány. Sikertelennek bizonyult a bronzkori és a neolitikus településterület elkülönítése, ugyanis körülbelül azonos arányban találhatók a két időszak objektumai a kutatott területen. A gödrök kis átmérőjűek, mélyek, faluk egyenes, ritkább a méhkas alakú. Házat eddig nem találtunk még a római építkezések során meg nem bolygatott területen sem, de itteni létüket igazolják azok a gödrök, amelyek l-l ház leégett omladékát tartalmazták. A leletanyagot a vastag falú, fényezett felületű, díszítetlen, apró kerámiatöredékek tömege jellemzi. Turbántekercses és facettait peremek fordulnak elő nagy számban, továbbá kannelurázott hasú oldaltöredékek, ujjbenyomással tagolt bordák, kiöntőcsöves és perem fölé emelkedő fülű töredékek. Figyelmet érdemel az I. épület udvarán talált gödör: alján egy nagy urna darabjai feküdtek, szinte sorban elhelyezve. Ugyanitt gúla alakú szövőszéknehezéket is találtunk. Egyetlen fémleletünk a korból egy kettős kónikus fejű tű. Igen elterjedt forma, elsősorban a HA időszakban élt, de megtalálható a HB-ben is.

19 A La Téne időszakból nem rendelkezünk említésre méltó leletanyaggal, csupán egy késő kelta grafitos edény perem- és oldaltöredékével.

20 A további feltárások során az épület környékéről még igen jelentős mennyiségű őskori leletanyagra számíthatunk, mint a legutóbbi idők földmunkái bizonyítják. 67