A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Madar Ilona: Adatok a Kál-völgyi falvak vallási szokásainak és erkölcsének változásához

után sem dolgoztak az emberek, legfeljebb meg­nézték a vetéseket. Nagyszombat reggelén a Kál-völgyi katoliku­sok tüzet szenteltek. A dékány kicsiholta a tüzet, a pap díszbe öltözött és megáldotta. A vallásos emberek abból a szénből vittek haza, és az abból élesztett tűzzel főzték meg a húsvéti ételt, amit valamikor még külön is megáldottak a templom­ban. Erre azonban csak az idős emberek is „hal­lomásból" emlékeznek. A katolikusok nagyszombati körmenete a Jé­zus feltámadása fölötti örvendezés kifejeződése. A ,,kegyes" — vallásos — asszonyok húsvét hajnalán kimentek a temetőbe, Jézus sírjának ke­resésére. Kora hajnalban indulnak — 3-4 csoport mire megvirrad, megjárják a temetőt. A temp­lomajtóban találkoznak, s együtt mennek be a templomba, ahol folytatják a közös imát (Mind­szentkálla). Húsvét első és másodnapját a karácsonyhoz hasonlóan ünnepelték, természetesen a megfelelő vallásos szellemben. A templomjárás, az áldozás, az úrvacsoravétel, valamint a rokonok látogatá­sa, köszöntése ugyanúgy ment végbe, mint a meg­előző kétnapos ünnepen. Húsvét második napján 20-30 kislány össze­gyűlt, játékos párváltással végigjárták a falut, mikor bekérezkedtek, elkezdték: „Ma van húsvét napja, másod éjszakája, jól tudjátok Kinek első napján Jézus feltámadott, békességben Zöld palánták újulnak, termőfák virulnak, virágoznak Még a madarak is hangicsálnak. Ök is vigadoznak, Adjon Isten jókat, koronázzon sokat az egekben Végre az egekbe, vigye föl mennyekbe, dicsőségbe." Piros tojást kaptak. (Szentbékkálla) 5. Pünkösdi ünnepek a) Áldozócsütörtökön Jézus mennybemenetelét ünneplik. A katoliku­sok ezen a napon bérmálkoztak. A jelen század­ban a protestánsok konfirmációvizsgája is ezen a napon volt általában. Előfordult, hogy az úrva­csorát is felvették a fiatalok, régen a szülők és a keresztszülők velük együtt úrvacsoráztak. b)Pünkösd A szentlélek kitöltésének napja, kettős ünnep. Jelentősége alatta marad a karácsonynak és a húsvétnak. Ilyenkor már sok a munka, kevesebb idő és energia jut mind a készülődésre, mind az ünneplésre. Első napján úrvacsorát osztottak és áldoztak. Az utóbbi időben legtöbb konfirmált if­jú ilyenkor vesz úrvacsorát először. A katolikus kislányok pünkösdölője pünkösd másodnapján volt szokásban. c) Pünkösdölő Pünkösdkor összeálltak a fiatal lányok, zöld ágakból koszorút fontak, papírvirágot tettek rá. Ügy indultak pünkösdölni, napfölkelte előtt ösz­szeálltak, és mikor a nap jött felfelé — amint a vers is szól —, már hazamentek. Hét koszorút fontak — összekötés nélkül — mindeniket két­két lány fogta. Minden házhoz beköszöntöttek: ,,A pünkösdnek jeles napján, Szentlélek Isten küldetek, Megerősíteni szívüket az apostoloknak. Tüzes nyelveknek szólása, Ügy mint szeleknek zúgása, Leszálla az ő fejükre Nagy hirtelenséggel (fényességgel) örüljünk ezért Őneki Mondván ékes dicséretet Felmagasztalván ö nevét Mindörökké, Ámen Egy kislány kiállt: Szentlélek áldása szálljon ezen házra A benne lakókat indítsa vígságra Mind: Már minekünk el kell menni Csillag után kell sietni Mert a csillag nem vár minket, Mindörökké, Ámen. A házbeliek megköszönték, s áldással eresztet­ték útjukra őket (Mindszentkálla, Szentbékkálla). III. ERKÖLCSI ÉLET „Az erkölcs ott kezdődik, ahol a csoportokhoz való csatlakozás megjelenik . . . Hosszú évszáza­dokon át az erkölcsi és a vallási élet teljesen összefonódott." (E. Durkheim, 1978: 166,179) A keresztény vallásos életforma erkölcsi rend­szere az ószövetségi Tízparancsolatra épült, amely a zsidók érték- és eszmerendszerének megfelelő élettípust állította modell gyanánt az emberek elé. Jézus az Újszövetség Hegyi Beszé­dében egyetemes emberi érvényűvé tágítja az addig csak a zsidókra vonatkozó szabályokat, és a szeretet magasztalásával mintegy új paran­csolattal kiegészíti. Ez tulajdonképpen új értel­mezést adott az emberek társadalmi követel­ményrendszerének. Közösségi alcsoportok, amelyben az elvárások megvalósulhatnak: családi, rokonsági, falusi, táji, azonkívül a nemi, a kor szerinti, a munkahelyi, a foglalkozási és a művelődés szerinti. Ezeket a csoportokat a nemesi kiváltságok maradványa, a vagyoni rétegződés és a vallások különböző­sége tovább tagolta, az egymásrautaltság pedig mind a munkában, mind a szórakozásban egy­másra utalta, közösséggé kovácsolta az egy hely­ben lakókat. Az erkölcs fogalmába a társadalomban élő ember magatartásának szinte minden megnyilvá­nulása beletartozik. Mindazonáltal megkülönböz­tethetők: a munkaerkölcs, a nemi élet erkölcse és a magatartási fegyelem, melyek jelentős há­668

Next

/
Thumbnails
Contents