A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Madar Ilona: Adatok a Kál-völgyi falvak vallási szokásainak és erkölcsének változásához
után sem dolgoztak az emberek, legfeljebb megnézték a vetéseket. Nagyszombat reggelén a Kál-völgyi katolikusok tüzet szenteltek. A dékány kicsiholta a tüzet, a pap díszbe öltözött és megáldotta. A vallásos emberek abból a szénből vittek haza, és az abból élesztett tűzzel főzték meg a húsvéti ételt, amit valamikor még külön is megáldottak a templomban. Erre azonban csak az idős emberek is „hallomásból" emlékeznek. A katolikusok nagyszombati körmenete a Jézus feltámadása fölötti örvendezés kifejeződése. A ,,kegyes" — vallásos — asszonyok húsvét hajnalán kimentek a temetőbe, Jézus sírjának keresésére. Kora hajnalban indulnak — 3-4 csoport mire megvirrad, megjárják a temetőt. A templomajtóban találkoznak, s együtt mennek be a templomba, ahol folytatják a közös imát (Mindszentkálla). Húsvét első és másodnapját a karácsonyhoz hasonlóan ünnepelték, természetesen a megfelelő vallásos szellemben. A templomjárás, az áldozás, az úrvacsoravétel, valamint a rokonok látogatása, köszöntése ugyanúgy ment végbe, mint a megelőző kétnapos ünnepen. Húsvét második napján 20-30 kislány összegyűlt, játékos párváltással végigjárták a falut, mikor bekérezkedtek, elkezdték: „Ma van húsvét napja, másod éjszakája, jól tudjátok Kinek első napján Jézus feltámadott, békességben Zöld palánták újulnak, termőfák virulnak, virágoznak Még a madarak is hangicsálnak. Ök is vigadoznak, Adjon Isten jókat, koronázzon sokat az egekben Végre az egekbe, vigye föl mennyekbe, dicsőségbe." Piros tojást kaptak. (Szentbékkálla) 5. Pünkösdi ünnepek a) Áldozócsütörtökön Jézus mennybemenetelét ünneplik. A katolikusok ezen a napon bérmálkoztak. A jelen században a protestánsok konfirmációvizsgája is ezen a napon volt általában. Előfordult, hogy az úrvacsorát is felvették a fiatalok, régen a szülők és a keresztszülők velük együtt úrvacsoráztak. b)Pünkösd A szentlélek kitöltésének napja, kettős ünnep. Jelentősége alatta marad a karácsonynak és a húsvétnak. Ilyenkor már sok a munka, kevesebb idő és energia jut mind a készülődésre, mind az ünneplésre. Első napján úrvacsorát osztottak és áldoztak. Az utóbbi időben legtöbb konfirmált ifjú ilyenkor vesz úrvacsorát először. A katolikus kislányok pünkösdölője pünkösd másodnapján volt szokásban. c) Pünkösdölő Pünkösdkor összeálltak a fiatal lányok, zöld ágakból koszorút fontak, papírvirágot tettek rá. Ügy indultak pünkösdölni, napfölkelte előtt öszszeálltak, és mikor a nap jött felfelé — amint a vers is szól —, már hazamentek. Hét koszorút fontak — összekötés nélkül — mindeniket kétkét lány fogta. Minden házhoz beköszöntöttek: ,,A pünkösdnek jeles napján, Szentlélek Isten küldetek, Megerősíteni szívüket az apostoloknak. Tüzes nyelveknek szólása, Ügy mint szeleknek zúgása, Leszálla az ő fejükre Nagy hirtelenséggel (fényességgel) örüljünk ezért Őneki Mondván ékes dicséretet Felmagasztalván ö nevét Mindörökké, Ámen Egy kislány kiállt: Szentlélek áldása szálljon ezen házra A benne lakókat indítsa vígságra Mind: Már minekünk el kell menni Csillag után kell sietni Mert a csillag nem vár minket, Mindörökké, Ámen. A házbeliek megköszönték, s áldással eresztették útjukra őket (Mindszentkálla, Szentbékkálla). III. ERKÖLCSI ÉLET „Az erkölcs ott kezdődik, ahol a csoportokhoz való csatlakozás megjelenik . . . Hosszú évszázadokon át az erkölcsi és a vallási élet teljesen összefonódott." (E. Durkheim, 1978: 166,179) A keresztény vallásos életforma erkölcsi rendszere az ószövetségi Tízparancsolatra épült, amely a zsidók érték- és eszmerendszerének megfelelő élettípust állította modell gyanánt az emberek elé. Jézus az Újszövetség Hegyi Beszédében egyetemes emberi érvényűvé tágítja az addig csak a zsidókra vonatkozó szabályokat, és a szeretet magasztalásával mintegy új parancsolattal kiegészíti. Ez tulajdonképpen új értelmezést adott az emberek társadalmi követelményrendszerének. Közösségi alcsoportok, amelyben az elvárások megvalósulhatnak: családi, rokonsági, falusi, táji, azonkívül a nemi, a kor szerinti, a munkahelyi, a foglalkozási és a művelődés szerinti. Ezeket a csoportokat a nemesi kiváltságok maradványa, a vagyoni rétegződés és a vallások különbözősége tovább tagolta, az egymásrautaltság pedig mind a munkában, mind a szórakozásban egymásra utalta, közösséggé kovácsolta az egy helyben lakókat. Az erkölcs fogalmába a társadalomban élő ember magatartásának szinte minden megnyilvánulása beletartozik. Mindazonáltal megkülönböztethetők: a munkaerkölcs, a nemi élet erkölcse és a magatartási fegyelem, melyek jelentős há668