A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Gergely Katalin: Köveskál község lakosságának házassági kapcsolatai 1742-től napjainkig

IRODALOM ACSÁDY Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720—1721. Budapest, 1896. Magyar Statisztikai Közlemények, XII. kötet Az anyakönyvek, mint a történeti kutatások forrásai. Szerk.: BARNA Gábor és SZABÓ László Szolnok, 1980. Múzeumi levelek, 35—36. szám. BROMLEJ, Julian Vlagyimirovics: Etnosz és néprajz. Budapest, 1976 DORNYAY Béla: Balaton és környéke. Budapest, 1934 EÖTVÖS Károly: Balatoni utazás I—II. Budapest, 1982. Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk.: DÁNYI Dezső és DAVID Zoltán. Budapest, 1960. Az 1828-as országos összeírás. Országos Levéltár, filmtár, N. 26 В 213. Az 1935. évi birtokösszeírás. Magyar Statisztikai Közlemények, 99. kötet. FARAGÓ Tamás: Háztartás, család, rokonság. Jegyzetek a legújabb család- és rokonságkutatási eredmények alapján. Гп: Ethnographia XCIV évf. 2. szám. Budapest, 1983. 216—255. FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851 JABLONKAY Géza: Az alsóörsi közbirtokosság, a közös gazdálkodás egy régi formája (1816—1964). In: Agrártörténeti Szemle X. 1968. 180—20r. JANKÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Magyar Statisztikai Közlemények XV. kötet. MAKSAY Ferenc: Parasztnemesi gazdálkodás Szentgálon (1700—1848) I—II. In: Agrártörténeti Szemle, XV. 1973. 13—38. és 235—300. MORVAY Judit: endogámia, exogámia. In: Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest, 1977. 688, 751. MORVAY Judit: A sztereotípia. In: Artes Populäres 8 173—179. Budapest, 1982. M. ROMAN Éva: Egy rábaközi falu belsővándorlási adatai. Bágyog, 1769—1828. In: Arrabona, 1972. 14 sz. 265—281. NAGY, Ludovicus: Notitiae Politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé. Buda, 1828. Az Országos Népszámlálás adatai, 1869—1980. Budapest. ÖRSI Julianna: Karcag házassági kapcsolatai a XVIII — XIX. században. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 1978. 203—214. ÖRSI Julianna: Házassági kapcsolatok szerepe az etnikai jegyek meghatározásában. In: Mátraderecske, Néprajzi Tanulmányok. Eger, 1978. 88—107. Melléklet a köveskáli református vallásúak házassági kapcsolatait bemutató 1. számú térképhez, amely a házasságkötések gyakoriságát földrajzilag ábrázolja. A következőkben az egyes helységneveket időbeli előfordulás szerint írtuk össze, így a térképpel egybevetve a házasságkötések gyakorisága mellett megkapjuk Köveskál házassági köreit az egyes időperiódusokban. A helységek nevét minden esetben az akkori használat és helyesírás szerint írtuk, s ellenőriztük a különféle helységnévtárakban (pl. az 1873-as, 1895-ös, 1903-as helységnévtárban). Tehát mind a térkép, mind a helységnevek az akkori, XVIII—

XIX. századi közigazgatási állapotokat rögzítik. 1742—1752: Henye, Pirit, Füred, Csegle 1752—1762: Füred, Noszlop, Akaii, Miske, Kővágóörs, Szentkirályszabadja, Udvari, Monoszló, Pirit, Dörögd, Alsóörs, Szentantalfa, Tósok, Henye, Rémpe-Hollós, Vigánt, Pécsely 1762—1772: Henye, Dörögcse, Alsóörs, Szentgál, ZánÖRSI Julianna: Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII—

XX. században. In: Demográfia, 1983. 4. sz. 572—597. PALÁDI KOVÁCS Attila: Kisnemesek utódai a paraszti társadalomban (XIX—

XX. század). In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, VII. 163—178. Salgótarján, 1981. PALÁDI KOVÁCS Attila (szerk.): Néprajzi csoportok kutatási módszerei. Budapest, 1980. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához, 7. PATAKI József: Adalékok a Sárköz népességének történetéhez. In: Tolna vármegye múltjából. Szerk.: Holub József. Pécs 1937. 1—34. S. LACKOVITS Emőke: Köveskál, Balatonhenye és Monoszló református egyházainak XVIII—

XIX. századi iratai és anyakönyvei. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 14. 273—275. Veszprém, 1979. SIMONFFY Emil: Adatok a paraszti birtokviszonyok vizsgálatához Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. In: Agrártörténeti Szemle, X. 131 —180. SUMNER, William Graham: Szexuális viselkedési normák. In: Népszokások — szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Budapest, 1978. 513—588. SZABÓ István: A nemesség és a parasztság osztályviszonyai a XVI—

XVIII. századokban. In: Jobbágyok, parasztok. Budapest, 1976. 237—252. SZABÓ László: Csépa község társadalma. In: Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből, I—II. Eger—Szolnok, 1982. 229—278. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. THURY Etele: A dunántúli református egyházkerület története. Pápa, 1908. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon MáriaTerézia korában. Dunántúl. Szerk.: FELHŐ Ibolya. Budapest, 1970. VARGA János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767—1845. Budapest, 1967. WALLNER Ernő: A Bakony gazdasági életének földrajza. Budapest, 1937. WHITE, Leslie A.: A kultúra fejlődése. Szociológiai füzetek, 5. Budapest, 1973. ZENT AI János: A Ormánság nyugati határa és belső tagolódása. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1971. 199—205. ka, Tósok, Kislőd, Felsőörs, őszöd, Szentkirályszabadja, Füred, Monoszló, Dörögd, Dunaszentgyörgy, Szepezd, Kapolcs, Nagyvázsony, Pécsely, Noszlop, Tósok-Berénd, Veszprém 1772—1782: Zánka, Monoszló, Balatonfőkajár, Szentkirályszabadja, Szentantalfa, Henye, Tagyon, Lepsény, Mencshely, Pirit, Nemesdés, Tósok, Tapolcafő, Vászoly, Pécsely, Szepezd, Szentgál, Füred, Köröshegy, Csögle, Nyarad, Kapolcs, Borsosgyőr, Hegyesd, Alsóörs 1782—1792: Monoszló, Békás, Henye, Szepezd, Tótvázsony, Szentantalfa, Pécsely, Kapolcs, Nyarad, Görzsöny, Felsőgörzsöny, Tapolcafő, Mencshely, Szepezd, Zánka, Noszlop, Leányfalu, őszöd, Szentgál, Nagyvázsony, Kövágóörs, Szilas, Örs, Szentbékálla, Vámos, Kispirit 640