A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Gergely Katalin: Köveskál község lakosságának házassági kapcsolatai 1742-től napjainkig

2. sz. térkép. A köveskáli katolikus vallásúak házassági kapcsolatai (1748—1895) 2. Landkarte. Die Eheverbindungen der Katholiken in Köveskál (1748—1895) ilyen házasságok leszármazottai az agilisek, azaz félnemesek, akik csak anyai ágon nemesek. Mindkét felekezet anyakönyvében több ilyen társadalmi státusú vőlegénnyel találkozunk, ami arra utal, nem volt annyira ritka az ilyen házasságkötés. A református egyház anyakönyveit a fentebb leírt szempont szerint átnézve, hasonló megállapításra jutunk: a foglalkozás és réteg szerinti endogámia jellemzi a házasságkötéseket. Pl. 1825: „Ajkai származású Szabó János, aki helyben a kovácsnak a legénye volt, feleségül vette kovácsmester Kovács János leányát, Sárát." Miután a törzsökös református lakosság többsége kisnemesi vagy nemesi származású, párválasztásaikban a hasonló származású, helybeli lány feleségül nyerésére törekszenek. így a lokálisan endogám házasságok általában ezt a nemesi réteget jellemzik, még akkor is, ha árva vagy özvegy az egyik házasulandó fél. Az özvegyen maradt asszonyok, különösen ha néhai férjük révén föld, gazdaság vagy ház maradt rájuk, nem sokáig maradtak özvegyek, szinte még könnyebben férjhez mentek, mint a vagyontalan vagy árva hajadon leányok. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a korai halálozások következtében gyakran találkozunk 19, 20 éves özvegyasszonyokkal, akik valóban nem idősebbek a férjhez menő korú leányoknál. A katolikus vallású szolga- és cselédréteg mellett szintén mozgékony réteget alkotnak a református vallású iparosok is, akik gyakran messziről származnak, és Köveskálon munkát találva, megtelepednek és megházasodnak; vagy a házasságkötés révén kerülnek Köveskálra. Pl. 1844: „Nagyvázsonyi nemes Nagy Lajos csizmadia mester, a dörögdi iskolatanító fia, feleségül vette nemes Györffy Juliannát." Házasságkötésüket foglalkozási és réteg szerinti endogámia jellemzi, de az is gyakori, hogy mesterember nemes leányt vesz feleségül. Még egyszer szeretnénk hangsúlyozni, hogy a rétegződésre vagy a foglalkozásra utaló bejegyzések az anyakönyvekben nem következetesen szerepelnek, s bejegyzéseket inkább csak olyan esetekben találunk, amikor az illető házasulandónak megkülönböztetett státusa, helyzete van az adott közösségen belül; ezért az adatokból levonható következtetéseinket is csak ennek megfelelően állapíthatjuk meg. Az egyházi anyakönyvek tényszerű adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy Köveskál házassági kapcsolatait a nemzetiségi endogámia, a vallási endogámia, a lokális exogámia és a rétegen belüli és a foglalkozási endogámia jellemzi. 637