A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

volt, 1730-ban ugyanis ez után fizetett kéményseprő díjat az uradalom"

44 (Az első mondat az igali papírmalomra vonatkozik, a második pedig a Tizes Malomban levő Pápa városira.) Ez egyben azt is jelenti, hogy az igalit tekinti az egyetlen pápainak. Kétségtelennek tartjuk, hogy IgaIon csak 1829-ben indult meg az uradalom második papírmalma, amint azt az uradalmi ügyvéd 1832. évi egyik jelentésében is egyértelműen olvashatjuk: ,, . . . a Papiros Malom ellen a Városi Lakosok soha nem zúgolódtak; . . . már három esztendőiül fogva fennállván a városbeliek vagy más akárki által is iránta sem írásban sem szóval panaszt nem tett."

45 (Kiemelés: K. P.) A papírmalom felszereléséről sajnos nincs adatunk. Az említett idősebb és ifjabb Klauss szeményén túl csak feloldatlan monogramokat köthetünk ide, ezek esetében is fenntartva a tévedés lehetőségét, ui. Lékán is szerepelt az Esterházy— Károlyi összevont címer szablyát és három virágszálat tartó griffmadara vízjelként. Ugyanakkor ezek a monogramok az egri püspök Esterházy Károly fennhatóságára utaló püspöki jelképpel, a keresztbe tett, grófi korona alatt fekvő Szent Péter-kulcsokkal együtt is előfordulnak. Ezek szolgáltatnak alapot szerepeltetésükhöz. (Lásd: függelék, ill. táblázat 1—27.) A készítményekről általánosságban megállapítható, hogy a hazai átlagból kiemelkedőek, finoman kallózott, fehér, jó minőségű papírok voltak. Durván csomós, szürkés, felhős példánnyal nem találkozhatunk. Alak szerint a fennmaradt dokumentumok túlnyomó többsége kis posta és kancelláriai, de koncept és médián is szép számmal szerepel. A postapapír megfelelő minőségben drága importot váltott ki. Nem véletlen, hogy az 1733-as említés külön kiemelte, mint figyelemre méltó tényt, a postapapír készítését. Magda Pál 1819-ben

4 még hangsúlyozta: ,,finomabb posta és a' velin papirost a külföldiektől kell venni", sőt még Fényes Elek 1842-es statisztikájában is így írt:

47 ,, 1809-től fogva a papirosmalmok száma negyvenről, menynyire Schwartner becsülte, hetvenötre szaporodott ... de a' posta finomabb papiros külföldről hozatik be." A több mint három évtizedig sikeresen és megelégedésre működő papírmalom megszüntetése csak ideiglenes, későbbi újratelepítési tervek előterében hozott döntés volt — egy olyan periódusban, amikor a nagy vízszabályozási és építkezési munkák előrelátható költségei fedezésére minden vállalkozást felül kellett vizsgálnia az uradalomnak, elsőbbséget adva a nagyobb nyereséggel kecsegtető új befektetéseknek. AZ IGALI PAPÍRMALOM Ezt a létesítményt nevezhetnénk (második) pápai papíimalomnak is, minthogy az alapító pápai Esterházy-uradalom, sőt a közvélemény is annak tekintette. Mindenesetre Pápa városon kívül, közel fél úton Tapolcafőre, a veszprémi országút és a Tapolca patak kereszteződésénél fekszik a főtömegében máig fennálló épület. Ez a hely a telepítés idején is a hódoltságkorban elpusztult egy4. ábra. F. Miller térképének (1793) részletmásolata Abb. 4. Teilkopie der Landkarte von F. Miller (1793) kori falu nevét őrző Igalpusztaként, olykor Igal-, ill. Igarként szerepelt. Az épületet több mint fél évszázaddal a gabonamalommá alakítás után még Papiros Malomnak nevezték; déli falán még 1945ben is olvasható volt ez a névfelirat. A PHM őrzi Nádasdy Lajos celldömölki amatőr fényképfelvételét a malom épületegyüttesének déli nézetéről,

48 mely még az enyvkonyha, rongy vágóépület és kémény elbontása előtt, 1920—1930 körül készülhetett. A felirat jól olvasható a képen (6. ábra). A sólyi papírmalomban 1825-ben az akkori árendás mester, Gaspar Attorf hat évre szóló kontraktust írt alá, de a harmadik év elteltével bejelentette a zirci apátsági kancelláriának távozási szándékát. Mint írta, ajánlatot kapott máshonnan.

49 A meghívás Pápáról érkezett, ahol az Esterházy-uradalom elhatározta új papírmalom létesítését. Attorf vezetésével és árendátorságával indult meg a munka az újonnan berendezett igali malomban 1829-ben.

50 ,,Igali malmok" az 1700-as évek végén a Szegedi család tulajdonában voltak,

51 közöttük egy csapó és három kalló is. Szegedi-féle v. Által-járó malomnak is nevez5. ábra. Az igali „Papiros Műmalom" épületegyüttese Dél felől. Nádasdy Lajos felvétele 1945 előttről Abb. 5. Gebäudeensemble der „Papiermühle" von Igal, von Süden gesehen. Aufnahme von Lajos Nádasdy von vor 1945 571