A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

6. ábra. Az igali papírmalom földszinti (a) és emeleti (b) alaprajza az 1916. évi uradalomleltár alapján, összesítés 1. lakás, 2. malommühelyek, 3. kerékház, 4. rongyház, 5. zsilipház, 6. enyvkonyha, 7. kémény, 8. gazdasági és lakóépület, 9. mázsaház, 10. hidas(=disznóól) és árnyékszék, 11. szárítóhelyiségek Abb. 6. Grundriß des Erdgeschosses (a) und des Obergeschosses (b) der Papiermühle von Igal auf der Grundlage der Gutsinventur von 1916, Zusammenfassung. 1. Wohnung, 2. Mühlenwerkstätten, 3. Radhaus, 4. Lumpenhaus, 5. Schleusenhaus, 6. Leimküche, 7. Schornstein, 8. Wirtschafts- und Wohngebäude, 9. Wiegehaus, 10. Schweinestall und Abort, 11. Trockenräume. ték azt a többkerekű kallót, amely később a Papiros Malom lett, s amelynek boltozásaiban, falaiban tömegesen találhatók CCE 1798 feliratú téglák.

52 Arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan kerültek e malmok az Esterházy-uradalom birtokába, nem találtunk adatot. A papírkészítés négy vízi kerékkel működtetett tágas malomban indult, s három év múltán már közel negyven főt foglalkoztató üzem.

5

' 1847-es adat szerint a létszám 15 munkás.

54 A bérlő 1842-ben Abraham Sauer zsidó kereskedő,

55 akit 1834-től követhetünk nyomon a jegyzökönyvekben, mint nagyobb tételben posztóval és papirossal kereskedő személyt.

56 A papírmalom termelése ebben az időszakban hetenként 100 rizsma (4800 ív).

57 Három év múlva, 1845-ben Leitner Ignác megvásárolta a malmot, melyre közvetett adatunk van: ,,L. I. házas telkes, a papapírgyárat bírja. 6. nap gyalogmunkával tartozik."' Az alkalmazottak közül egyedül Schiele Mihály nevét ismerjük, aki az alsó-ausztriai Furthból származott és 1834-ben említik.

59 1846-ban egy szolgabírói jelentés beszámolója szerint a papírmalom készítményei: ,,leginkább közönséges író, nyomtató, itató és pakoló papiros. Jelenleg új gépekkel fog elláttatni".

60 Utóbbi, figyelemre méltó megjegyzésben feltehetőleg már arról a gőzgépről van szó, amely a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint

61 1857 és 1859 között hajtotta a malomművet. Sajnos, korábbi kamarai jelentéseket nem volt alkalmunk megismerni. Az igali papírmalom működésének megszűnte 1860 és 1862 közé esik; ekkor állt le a pécsi és lékai is.

62 1899-ben a Tapolcafőn megépült, Pápa várost szolgáló vízművel kapcsolatban vízhasználati engedélyt, ill. megváltást kellett fizetni a vízmű alatt levő malmok tulajdonosainak; az erre vonatkozó, vármegyei alispán által kiadott értesítés kimutatása szerint ,,7. sorsz. Papiros Malom. Tulajdonos Gróf Eszterházy Móric". Itt ismét tanúi lehetünk a helynév, a malomnév továbbélésének közel negyven évvel a papírmalom gabonamalommá alakítása után! Ehhez pedig újabb fél évszázadot vehetünk a közölt amatőr fénykép és a helyi köztudat névismerete alapján. A készítmények azonosítása során leggyakrabban az alábbi papíralakok szerepeltek; kis és nagy médián, posta és kancelláriai. A postapapírok kivételével az anyag általában durván csomós, szürkés, gyakran egyenetlen, felhős átnézetű. Az eddig fellelt legkorábbi velinpapír 1829 körül készült. Ma még bizonytalan, hogy a GRAF 572