A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

gett 112 foréntokban és 50 pénzekben meg egyeztünk, békével elment, már a fáit faragtatom, a Csaposságnak nagy most a kedve hozzá, Győri és Óvári posztosok is újra nálam voltak."

36 És hogy a pápai papírmalom sorsáról kétségben sem maradjunk, idézzük, mit írt egy év múltán: ,,3 évre kiadtam első kereket győri selyemposztosnak . . . Most mind a két keréken posztosok kalaznak . . . meglesz az harmadig kéreget készolet . . . (mikor) a posztosok nem kalaznak (= kallóznak) a csapok fognak katani" (= kallózni).

37 A malom még sokáig szerepelt Papiros Malom néven, gyakran a „volt" szó nélkül is: ,, . . . most azon Canalist ássák mely a Papiros Malomnak zugójátul fog szolgálni a Tón által a Bakony folyásának új Canalisában".

38 Ugyanitt szó esik a vízrendezési munkák előtt még a Tizes Malomnál, a híd közelében álló Nepomuki Szt. Jánosszoborról (1753) is: ,,A malmoktul Szent János státuája mellett a mely Canalis fog szolgálni a Papiros Csináló vagyis inkább Szűr Kallóra . . ,"

39 (kiemelés: К. P.). Ferdinánd Miller 1793-ban még működő papírmalomként említette,

40 feltehetőleg friss értesülés hiányában. Az adatok pontatlansága, vagy hiánya későbbi, XIX. századi statisztikákban is zavaró; elsődleges forrásadatok nélkül félrevezető; pl. Fényes Elek 1836-ban Igalt (Pápát) nem említi, csak a sólyi papírmalmot. Egy 1793-ban készült térképen látható,

42 hogy a Tizes Malom ekkor két épület együttese volt a Tapolca két partján, szemben egymással, épületenként öt-öt vízi kerékkel (5. ábra). Az előbb felsorolt adatokat összegezve az alábbiakban foglalhatjuk össze álláspontunkat: Következtetésünk szerint a Tizes Malom a XVIII. század elejéig egyetlen nagy malomépület a Tapolca bal partján. Valószínűleg éppen az új papírmalom létrehozásakor a malomegyüttes egy, a jobb parton emelt különálló, de helynévi szempontból is a Tizes Malom részének, ahhoz tartozónak tekintett új épülettel bővült. Bél Mátyás idézett feljegyzésében már kettős csatornát és két külön álló malmot említ a Vár alatt. E kettős épületegyüttest mutatja az 1793-as említett térkép is. A Tizes Malom alatt tehát a két szemben álló épületet együtt kell értenünk, melynek jobb parti tömbjében működött a papírmalom, majd ennek leszerelése, átalakítása után a selyemposztókallómalom. A közigazgatásban, köztudatban a két épület neve összefoglalóan ma is Tizes Malom, ezért jogosult kijelentenünk, hogy az első pápai papírmalom a Tizes Malomban működött 1729 és 1766 között. Fentiek értelmében tartjuk tévesnek Bogdán István azon adatát, hogy a pápai papírmalom ,,1729 előttől 1840-ig és tovább" működött,

43 ugyanis a XIX. századi ,,pápai" malom már nem azonos a tárgyalt tízes malombelivel, hanem az 1829-től Igaion beindult második „pápai" malmot jelenti. Bogdán 1968-ban megjelent, újabb közleményében a két malmot már egyértelműen azonosnak tekintette: ,,A (pápai) papírmalom a Tapolca patakon, ... az igali határnál, a Tapolcafő felé vezető út mellett feküdt. Épületéről csak annyit tudunk, hogy 2 kéménye 570 3. ábra. Nyport metszetének (1686 k.) részlete Abb. 3. Detail des Stiches von Nyport (um 1686)