A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Koncz Pál: Pápa, Igal és Sóly papírmalmai a XVIII–XIX. században

kes az, amit a malom működéséről tudunk. A ga­bonaőrlő és a papírmalom mellett deszkametsző gatter is működött a Tizes Malomban, melyhez 1735-ben az uraság új szűrkallót is toldatott. 27 A szerződött papírkészítő is törekedett a fejlesztés­re, természetesen a nagyobb haszon reményében. 1749-ben újabb épületrészt tervezett, kölcsönt vett fel. Ügyében személyesen kereste fel a Po­zsonyban tartózkodó gróf Esterházy Ferencet. 28 Tíz év múlva — elegendő tőkét és elszántságot gyűjtve — megvásárolta a papírmalmot, hogy egyedül vállalva a fenntartás és fejlesztés költsé­geit, a bevétellel is egyedül rendelkezhessék. Az intéző bejegyzései egyúttal az uradalom rejtett terveit is rögzítették a leveleskönyvben: ,,A pa­pírkészítő dolgát ismét megvizsgálván vele meg­egyeztem; mivel szolgálatát illően, híven viselte, harag nélkül elbocsájtjuk". 29 Később: ,,A búcsút mondott papírkészítővel kötött egyzségbe egy újabb pontot iktattam be, t.i. hogy ha idővel nem boldogulna, akkor a papírmalmot az Uradalom megvásárolja, ö másnak el nem adhatja, hiszen a tulajdonképpeni abszolút birtokjog nem az övé, hanem az Uraságé. Mikor kedvező alkalom nyílik rá, a malmot akár erővel, de vissza kell venni. — (Uraság megjegyzése:) — Az átírásra 2000 forintot kell letenni." 30 Az önállósult mester egy harma­dik vízi kereket állíttatott be, valószínűleg a hol­landi őrlő üzembe helyezésére. 31 Feltehetőleg az ő hívására érkezett Lékáról Georg Wallner papírkészítő mester, aki az ön­állósulás évében telepedett le Pápán, lefizetve az un. purgerpénzt; 6 forintot a városi bírónak. 32 Vallner legkésőbb hat év múlva visszatért Lé­kára, ahol 1773-ban bekövetkezett haláláig ismét árendásként dolgozott. 33 Az uradalmi intéző Tóth István már három év múlva tervezte a visszavételt, de új funkcióra szánva; kallómalomnak: ,, . . . A Papiros Malmot ha lehet vissza szerezni kelletik melyen a Győri Posztó mérők kapni fognak. (Uraság megjegy­zése:) Ennek vissza szerzésit akkora lehet hagyni mikor a fellyebb említett kallók el készülnek" 34 Ugyanitt szerepel egy elgondolkodtató, talán az igali malom telepítési helyét már tervezgető rész­let is: ,,Igal ezen vízzel többet ér, mint hogy sem három akkora puszta . . . bánható, hogy eddig haszna nem vétetett." Konkrét lépésre három év múltán, 1766-ban került sor. A visszavásárlás felvetésekor a malomtulajdonos (ifjabb) Andreas Klauss a felújítási költségeket is be akarta vonni az árba: ,,őneki a bötü nem teczik ... a malmot engedni nem akarván . . . Ányos ur eleiben őtet certificaltattam" 35 A mester mégis elérte célját, mert a június 25-én lett executióban az új épü­letért 1408, a ,,reparatiókért" 112 forintban álla­podtak meg. A végösszeg 3720 forint, 36 — igaz, július negyedikén elégedetten írhatta le az intéző a kétszáz forinttal mégis kevesebb kifizetést; ,,a P. Malomnak vissza vétele cum investita 2200 f summa az általa tett új épületekkel együtt tett 3408 foréntokat és 85 pénzeket, a reparatiók vé­2. ábra. W. Р. Zimmermann rézkarcának (1604 к.) részlete Abb. 2. Detail von W. P. Zimmermanns Kupferstich (um 1604) 569

Next

/
Thumbnails
Contents