A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban

Szakágazat és a hozzá Meste- A szaktartozó, Zircen jelölt rek

32a és ágazat ágazati szakmák segédek összes együttes iparosa száma az adott szakmán belül Fémtömegcikk (kovács, lakatos) 4 2 6 Finomkerámia (fazekas) 1 1 Háztartás, kozmetika (szappanfőző) 1 1 Bútoripar (asztalos) 2 2 Egyéb fafeldolgozó (bognár, esztergályos) 4 3 7 Len-, kender-, jutaipar (takács) 14 14 Bőr- és szőrmeipar (szíjgyártó) 1 1 Cipőipar (csizmadia, varga [német, magyar]) 1 8 9 Textilruházat (kalapos, szabó [német, magyar]) 1 11 12 Húsipar (mészáros) 1 1 Malomipar (molnár) 4 4 Sütő- és tésztaipar (pék) 2 2 Vegyes magasépítő (ács, kőműves, cserepes, üveges) 16 16 3 1 36 (A kelmefestő — 1 fő — nem került ágazati besorolásba.) E számok közül legmagasabb aránynyal az építőipar tűnik ki, okaira már az előzőekben utaltunk. Legalább ilyen jelentős az öltözködéssel, ruházkodással kapcsolatos szakmák jelenléte, amelyek közül a takácsok külön nagyszámú csoportot képviselnek. Magas számuk nem feltétlenül intenzív piacra termelést jelent, inkább a helyi szükségletek kielégítését. Ezt erősíti az a tény is, hogy tíz mester közül mindössze egy dolgozott egész éven át, a többi főként negyedéven keresztül. Az összeírás záradékában megjegyzik, hogy ,,helyben nincs vásár", ami ugyan átmeneti állapotnak tekinthető, egyben arra is utal, hogy a kereslet—kínálat mechanizmusa nem vonatkozhatott számottevő piackörzetre. Valamivel kedvezőbbnek tűnik a lábbelikészítéssel kapcsolatos ipar helyzete. Hat vargamester közül négy fél éven át dolgozott, nekik bizonyára jobb is volt a kereseti lehetőségük. A kovácsmesterek segédeikkel egész éven át dolgoztak, a lakatosoknak és a bognároknak folyamatosan, de legkevesebb fél éven át volt munkájuk. Az ő esetükben a lakosság alapvető megélhetési forrása, a gazdálkodás adott a hosszú időn át való munkavégzésre lehetőséget. A szakágazat szerinti csoportosításnál nem használhattuk az 1831-es összeírást és a többi, a Zirci Apátság gazdasági levéltárában fellelhető apró forrást, viszont a zirci iparosélet bemutatásakor, az iparosok munkájának közelebbi megismertetésében hasznosíthatjuk a fellelhető adalékokat. Ezekből fogalmat alkothatunk az iparosokkal szembeni elvárásokról, az iparuk mellett végzett egyéb munkákról és a nekik juttatott honoráriumokról. ,,Hanecz Josef fazekas esztendőnként ád 6 sötétzöld szegletes kályhát, nagyot, kuplis tetővel, vagy ha kívántatni fog e helyett négy szép tengeri zöld kuplis 3 1/2 szem szélességű nagy kályhát felraká fával ingyen. Valamint a Klastromba és a Klastrom udvarába és a tisztek lakásánál lévő kályhákat minden esztendőben ingyen tartozik kikenni, s ezek után 1829i Szent Mihályiul \832ki Szent Mihályig a Zirci Fazekas Házat mestersége szerint használhattya."

33 Az apátságnak szüksége volt a kályharakáshoz is jól értő fazekasra, így szegődményes viszonyt létesítettek az iparossal/ aki kívül állt a céhkötöttségeken. Mindazonáltal a szegődményes viszony más iparosokra is vonatkozhatott. ,,Rohács György Zirci kovács 1830. szeptembertől 1831. szeptemberig esztendőnkint kap a lakásán konyha és káposztás kerten egy hold krumpli alá és egy darab fél pozsonyi mérő kender alá való földön kívül 100 vft. 4 pmő búzát, 8 pmő rozsot egy hízott sertést, 24 zsák krumplit és 2 öl fát a marhák gyógyításáért és az urasági lovak ingyen való patkolásáért."

34 A házas zsellérek adójából néhány iparosnak külön szolgáltatásért robotot és készpénzt engedtek el.

35 ,,Petermanecz Josef gombkötőnek, N (nagy) templomi dékán segédnek 18 gyalognap robot (gyúr.). Videmann János takácsnak N templomi conventiós dékányságért 1 Frt 30 kr. és 19 2/4 gyúr. Lambert Josef tapló kereskedő, 1831-re a helység bírája 3 Frt. 12 kr. 39 2/4 gyúr. Polyák Josef ács mesternek, mint a kőműves mesternek 25 gyúr. Hajdú Ádám csizmadiának a templomi muzsikáért 25 gyúr. Vilde György asztalosnak 28 2/4 gyúr. Niczler Konrád öveges a klastrom és a templom lámpái tisztításáért 18 gyúr. Vanke Ignácz N. szabó a F. I. Conventnél 1 Frt. 4 kr. előforduló ruhák, reverendák foltozásáért 18 1/4 gyúr." Az iparosok jelentős részét munkáik nemcsak Zirchez kötötték, hanem az egész környékre szólóan kaptak feladatokat. Veszprém vármegye közgyűlési jegyzökönyveiben sok adatot találunk a munkák után kifizetett járandóságokról. A vármegye házi pénztárából utaltatott ki ,,A Zirtzi Szappanyosnak ... a helyben fekvő Hertzeg Ferdinánd Huszár Regementtyebeli Fő Strázsa Mester Első Osztálya számára folyó esztendei június és július hónapokban kiszolgáltatott 115 font faggyú gyertyáért a Nemes Vármegye Limitátiója szerént 46 forintok".

36 ,,

Singer György Kőműves Mesternek, Rutner 559