A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban

bérnek kötelessége hozza magával az Isteni di­tséretet nagyobbíttani s öregbítteni minden más egyébbféle dolgok előtt, magát az Isteni félelem­ben, igaz szinlés nélkül való életben gyakorolni, hogy illyen formán az Istennek áldását el nyer­hesse, a Takáts czéhnek is kötelessége magát igaz keresztény életben gyakorolni s ennek oká­ért is a maga költségére egy zászlót tsináltasson, s ugyan azon hellységnek Parochiális templomá­ban tartassék, amellyel minden mesterek, legé­nyek s inassok akárminémű hitűek legyenek is az Úrnapi ünneplésnek a Solemnitásnak öregbitté­sére processiót járjanak, aki ebbül fontos ok nél­kül el marad, ha mester egy font, ha legény fél font fehér vagy sárga viasszal büntetessék, ezen kívül minden kántor szerdán, nem külömben a czéhnek Szent Pátrónussa napján egy szent missét szolgáltatassanak, azt buzgó ájtatossággal halgas­sák, a mesterek s legények (ki vévén az inasokat) offertoriumra járullyanak, az Isten is kérje az mi Felséges királnénknak szentséges országlásáért s ezen Apostoli országnak kegyelmes felvételéért, a ki pediglen ez missét s offertoriumot el szalad­ni merészelné ok nélkül, ha mester egy font, ha legény fél font, ha inas egy fertálly font fehér vagy sárga viasszal büntessék, az inas hellyett a Mester tartozik a büntetést letenni." ,,15. Czikkelly. Ha ezen Takáts czéhnek vagy mestere vagy legénye meg betegülne, a kinek semminemű segítsége nem volna, az keresztény embernek kötelessége hozza magával, hogy se­gítség adassék néki azért ezen czéh is tartozik a betegnek a czéh ládábul pénzzel segítségül lenni, ha pediglen a beteg ismét fel lábulna, s szegény sorsa meg jobbulna tartozik a czéh ládábul emelt pénzt ismét vissza fizetni. Ha betegsége pedig meg nagyobbulna, hogy lelki vigasztalás nélkül ki ne mullyon e világbul, ha a beteg Mester, a czéh mester, ha pedig legény, ugyan ennek a le­génynek mestere tartozik két forént büntetés alatt lelki Atyát néki hívni." ,,16. Czikkelly. Egy megholt mester el hagyott özvegy asszonynak, a meddig özvegységében marad, a mesterségnek folytatássa, nem különben minden egyéb szabadságok privilégiumok a mellyekkel a többi mesterek bírnak, engedtett­nek, köteles is a czéh illyen özvegynek minden­nemű szükségében segítségül lenni, s hogy a mesterséget folytathassa, egy ollyan legény adas­sék néki, a ki a mesterséget jól érti, ha pedig illyen özvegy más egyéb mesterségű emberhez menne feleségül, az előbbenyi mesterségnek foly­tatása sem engedtetik néki." ,,17. Czikkelly. Ha valami tagja ezen czéhnek meg halálosodna, tartoznak minden mesterek s legények annak temetésével járni, a ki pediglen ezt bizonyos fontos ok nélkül el mullasztaná, ha mester 25, ha legény 15 kiss pénzzel büntetes­sék." ,,18. Czikkelly. Hogy tehát mind azok amellyek ezekben az artikulussokban foglaltatnak annál erősebben tartassanak, az Isten ditsősége öreg­bítessék, a czéhnek, s önnön magok java gyara­píttassék, s minden rossz szokások ki irtassanak, ugyan azon Zirczi hellységnek földes Uraságátul egy Comissariust kérjen a czéh, a kinek is köte­lessége lészen minden szokott czéhbeli gyüleke­zetekben jelen lenni, s úgy vigyázni, hogy min­denek békességesen, zenebona nélkül viseltesse­nek végeztessenek." A „Zirczi Takács Mesteremberek Czéhe" 1775. március 24-én kapta privilégiumát, s Zircen kívül 4 falu: Kisesztergár, Nana, Olaszfalu és .Sóly ta­kácsmesterei tartoztak hozzá. Zircen 5, vidéken 17 mester dolgozott. 8 A ,,Zirczi Németh és Magyar Szabók Czéhe" ugyanekkor nyerte privilégiumát Mária Terézi­ától. Ide Zircen kívül az oszlopi, a németteveli és a porvai mesterek tartoztak, Zircen 6, vidéken 3 mestert tartva nyilván. 9 A „Zirczi Németh Varga Mesterek Czéhe" pri­vilégiumszerzésének napja megegyezik a fenti­ekével. Meglepően nagy körzetből: Acsteszérről, Beréndről, Eplényből, Gyirótról, Jákóról, Kop­pányból, Lókútról, Olaszfaluból, Polányból, Szom­bathelyről (Bakony) és Tevéiről tartoztak ide a vargamesterek. Ali faluból 14 mester képvisel­tette magát, míg Zircről 6. 10 A „Zirczi Bognár, Kováts és Pintér Mesterek Czéhe" ugyancsak 1775. március 24-én kapta pri­vilégiumát, s ide 12 falu, úgymint: Aka, Berénd, Nana, Borzavár, Kisesztergár, Kislőd, Koppány, Lókút, Olaszfalu, Polány, Peremarton és Tevel mesterei tartoztak. Míg Zircen 5, addig a felso­rolt helyeken 32mestert tartottak nyilván." 11 1776. január 2-án keltek a „Zirczi Pék és Mol­nár Mesterek Czéhe" artikulusai. A többihez ké­pest a legnagyobb körzettel ez a szervezet bírt, hiszen 16 falu mesterei tartoztak ide. Újabb hely­ségek: Márkó, Nagyesztergár, Szüts (Bakony), Görömlő, Bánd kapcsolódtak a központhoz. A fel­sorolt falvakban 24 pék- és molnármester dolgo­zott, Zircen 6. 12 A „Zirczi Tisler, öveges, Lakatos és Bádogos Mesterek Czéhe" szintén 1776. január 2-án nyer­te privilégiumát, s mindössze 2 vidéki mester gyarapította az 5 zirci mester számát. 13 Hetedik­ként említjük a „Zirczi Kőmives, Áts, Cserepes és Kőfaragó Mesterek Czéhe" alakulását, akiknek privilégiumot II. József adott 1781. december 7­én. 14 A mesterek számáról az 1813-ban felvett adatok alapján kockáztathatjuk meg a visszakö­vetkeztetést. Ekkor ugyan 7 „belső" és 1 „külső" mestert tartanak nyilván, de a szinte állandónak mondható építkezési kedv alapján az 1780-as években sem lehetett sokkal kevesebb mesterrel számolni. Tudunk egy vegyes (generális) céh megalakulásáról is, amely 1776-ban kapott privi­légiumot. A céhanyag megsemmisülése miatt azonban erről a céhről nincs egyéb informáci­ónk. 15 Zircen a 18. század utolsó évtizedeiben már fi­gyelemre méltó kézművesipar alakult ki, hiszen a céhekbe tömörült mesterek száma megközelítette a negyvenet. A környező falvak (feltehetően fili­ális) mesterei pedig valamivel többen voltak száznál. A felhasznált céhiratokban a segédek számára nem történt utalás, azonban csak a mes­tereket tekintve is megállapítható, hogy ez a szervezettségi fok a korabeli Veszprém megyei céhes központokhoz viszonyítva, jó közepes szín­vonalúnak felelt meg. 16 Az iparosodás elősegítésének egyébként a kü­lönböző rendeletek is kedveztek. II. József az 555

Next

/
Thumbnails
Contents