A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban
bérnek kötelessége hozza magával az Isteni ditséretet nagyobbíttani s öregbítteni minden más egyébbféle dolgok előtt, magát az Isteni félelemben, igaz szinlés nélkül való életben gyakorolni, hogy illyen formán az Istennek áldását el nyerhesse, a Takáts czéhnek is kötelessége magát igaz keresztény életben gyakorolni s ennek okáért is a maga költségére egy zászlót tsináltasson, s ugyan azon hellységnek Parochiális templomában tartassék, amellyel minden mesterek, legények s inassok akárminémű hitűek legyenek is az Úrnapi ünneplésnek a Solemnitásnak öregbittésére processiót járjanak, aki ebbül fontos ok nélkül el marad, ha mester egy font, ha legény fél font fehér vagy sárga viasszal büntetessék, ezen kívül minden kántor szerdán, nem külömben a czéhnek Szent Pátrónussa napján egy szent missét szolgáltatassanak, azt buzgó ájtatossággal halgassák, a mesterek s legények (ki vévén az inasokat) offertoriumra járullyanak, az Isten is kérje az mi Felséges királnénknak szentséges országlásáért s ezen Apostoli országnak kegyelmes felvételéért, a ki pediglen ez missét s offertoriumot el szaladni merészelné ok nélkül, ha mester egy font, ha legény fél font, ha inas egy fertálly font fehér vagy sárga viasszal büntessék, az inas hellyett a Mester tartozik a büntetést letenni." ,,15. Czikkelly. Ha ezen Takáts czéhnek vagy mestere vagy legénye meg betegülne, a kinek semminemű segítsége nem volna, az keresztény embernek kötelessége hozza magával, hogy segítség adassék néki azért ezen czéh is tartozik a betegnek a czéh ládábul pénzzel segítségül lenni, ha pediglen a beteg ismét fel lábulna, s szegény sorsa meg jobbulna tartozik a czéh ládábul emelt pénzt ismét vissza fizetni. Ha betegsége pedig meg nagyobbulna, hogy lelki vigasztalás nélkül ki ne mullyon e világbul, ha a beteg Mester, a czéh mester, ha pedig legény, ugyan ennek a legénynek mestere tartozik két forént büntetés alatt lelki Atyát néki hívni." ,,16. Czikkelly. Egy megholt mester el hagyott özvegy asszonynak, a meddig özvegységében marad, a mesterségnek folytatássa, nem különben minden egyéb szabadságok privilégiumok a mellyekkel a többi mesterek bírnak, engedtettnek, köteles is a czéh illyen özvegynek mindennemű szükségében segítségül lenni, s hogy a mesterséget folytathassa, egy ollyan legény adassék néki, a ki a mesterséget jól érti, ha pedig illyen özvegy más egyéb mesterségű emberhez menne feleségül, az előbbenyi mesterségnek folytatása sem engedtetik néki." ,,17. Czikkelly. Ha valami tagja ezen czéhnek meg halálosodna, tartoznak minden mesterek s legények annak temetésével járni, a ki pediglen ezt bizonyos fontos ok nélkül el mullasztaná, ha mester 25, ha legény 15 kiss pénzzel büntetessék." ,,18. Czikkelly. Hogy tehát mind azok amellyek ezekben az artikulussokban foglaltatnak annál erősebben tartassanak, az Isten ditsősége öregbítessék, a czéhnek, s önnön magok java gyarapíttassék, s minden rossz szokások ki irtassanak, ugyan azon Zirczi hellységnek földes Uraságátul egy Comissariust kérjen a czéh, a kinek is kötelessége lészen minden szokott czéhbeli gyülekezetekben jelen lenni, s úgy vigyázni, hogy mindenek békességesen, zenebona nélkül viseltessenek végeztessenek." A „Zirczi Takács Mesteremberek Czéhe" 1775. március 24-én kapta privilégiumát, s Zircen kívül 4 falu: Kisesztergár, Nana, Olaszfalu és .Sóly takácsmesterei tartoztak hozzá. Zircen 5, vidéken 17 mester dolgozott. 8 A ,,Zirczi Németh és Magyar Szabók Czéhe" ugyanekkor nyerte privilégiumát Mária Teréziától. Ide Zircen kívül az oszlopi, a németteveli és a porvai mesterek tartoztak, Zircen 6, vidéken 3 mestert tartva nyilván. 9 A „Zirczi Németh Varga Mesterek Czéhe" privilégiumszerzésének napja megegyezik a fentiekével. Meglepően nagy körzetből: Acsteszérről, Beréndről, Eplényből, Gyirótról, Jákóról, Koppányból, Lókútról, Olaszfaluból, Polányból, Szombathelyről (Bakony) és Tevéiről tartoztak ide a vargamesterek. Ali faluból 14 mester képviseltette magát, míg Zircről 6. 10 A „Zirczi Bognár, Kováts és Pintér Mesterek Czéhe" ugyancsak 1775. március 24-én kapta privilégiumát, s ide 12 falu, úgymint: Aka, Berénd, Nana, Borzavár, Kisesztergár, Kislőd, Koppány, Lókút, Olaszfalu, Polány, Peremarton és Tevel mesterei tartoztak. Míg Zircen 5, addig a felsorolt helyeken 32mestert tartottak nyilván." 11 1776. január 2-án keltek a „Zirczi Pék és Molnár Mesterek Czéhe" artikulusai. A többihez képest a legnagyobb körzettel ez a szervezet bírt, hiszen 16 falu mesterei tartoztak ide. Újabb helységek: Márkó, Nagyesztergár, Szüts (Bakony), Görömlő, Bánd kapcsolódtak a központhoz. A felsorolt falvakban 24 pék- és molnármester dolgozott, Zircen 6. 12 A „Zirczi Tisler, öveges, Lakatos és Bádogos Mesterek Czéhe" szintén 1776. január 2-án nyerte privilégiumát, s mindössze 2 vidéki mester gyarapította az 5 zirci mester számát. 13 Hetedikként említjük a „Zirczi Kőmives, Áts, Cserepes és Kőfaragó Mesterek Czéhe" alakulását, akiknek privilégiumot II. József adott 1781. december 7én. 14 A mesterek számáról az 1813-ban felvett adatok alapján kockáztathatjuk meg a visszakövetkeztetést. Ekkor ugyan 7 „belső" és 1 „külső" mestert tartanak nyilván, de a szinte állandónak mondható építkezési kedv alapján az 1780-as években sem lehetett sokkal kevesebb mesterrel számolni. Tudunk egy vegyes (generális) céh megalakulásáról is, amely 1776-ban kapott privilégiumot. A céhanyag megsemmisülése miatt azonban erről a céhről nincs egyéb információnk. 15 Zircen a 18. század utolsó évtizedeiben már figyelemre méltó kézművesipar alakult ki, hiszen a céhekbe tömörült mesterek száma megközelítette a negyvenet. A környező falvak (feltehetően filiális) mesterei pedig valamivel többen voltak száznál. A felhasznált céhiratokban a segédek számára nem történt utalás, azonban csak a mestereket tekintve is megállapítható, hogy ez a szervezettségi fok a korabeli Veszprém megyei céhes központokhoz viszonyítva, jó közepes színvonalúnak felelt meg. 16 Az iparosodás elősegítésének egyébként a különböző rendeletek is kedveztek. II. József az 555