A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban

téséhez, ahová a köveket az újonnan megnyitott kőbányából szállították. A monostor és a szép ba­rokk templom megépítése nemcsak a zirci, de a környékbeli mesterek munkáját is igénybe vette. A falu fokozatosan gyarapodott, iskolájában a rektor német nyelven tanította az elemi ismerete­ket. A gondos tervek alapján kiépülő gazdálkodás, az egész település életében végbemenő fejlődés a 18. század második harmadára kedvező feltétele­ket teremtett a kézművesipar virágzásához. A 18. SZÁZADI CÉHEK A megélénkült iparűző tevékenység, valamint az ezzel együtt járó létszámemelkedés, amely az iparosok körében végbement, Zircen is hamaro­san a céhek megalakulásához vezetett. 1775-ben szerveződtek céhbe a takácsok, a szabók, a var­gák (cipészek), a bognár- kádár- és kovácsmeste­rek. 1776-ban az asztalos—bádogos—üveges—la­katos mesterek, a pékek és molnárok, 1781-ben pedig az ácsok—cserepezők—kőfaragók és kő­művesek alkottak céheket. 5 A szervezetek többsége Mária Terézia uralko­dása alatt jött létre, aki maga is nagy figyelmet fordított az iparűzés módjának megreformálására, a szervezetek egyöntetűvé tételére. Az általa szorgalmazott nagy átalakulást és egyenlősítést céhlevelei árulják el a legnyilvánvalóbban. 4 A kegyes és buzgón vallásos királynő főként a ka­tolikus ünnepek megtartását, az úrnapi körmene­teken való részvételt követelte meg szigorúan a céhektől. Megszüntette vagy legalábbis mérsé­kelte a túlzásba ment lakmározásokat, a céhládák és a vagyon kezelőit szigorú számadásra kötelez­te. 5 A céhlevelek egyedi sajátosságokat nemigen mutatnak, hiszen általában más városoktól másol­ták le őket, 6 mégis nyomon követhetők a helyi események. Az uralkodónő idejéből töredékek­ben ránk maradt zirci céhartikulusok hat céh szabályzatán belül csaknem teljesen megegyez­nek, mindamellett tükrözik azokat a jogokat és kötelességeket, szociális és karitatív feladatokat, amelyek a tagokat érintették. Példaként a takács­céh első artikulusából ránk maradt cikkelyeket idézzük. 7 „1. Czikkelly. Mivel minden keresztény Em­1 а— b. ábra. „A veszprémi magyar vargacéh 1772. augusztus 31-én kelt rendszabályainak hiteles másolatát adja a zirci magyar vargáknak." (Az ,,a" jelű kép a dokumentum első oldala, a ,,b" jelű kép az utolsó oldal.) Abb. 1 a—b: „Die Veszprémer Zunft der ungarischen Schuster übergibt den ungarischen Schustern in Zirc die be­laubigte Abschrift ihrer Zunftordnung vom 31. August 1772" (Die Abbildung la ist die erste Seite, die Abbildung lb die letzte Seite des Dokuments.) 554

Next

/
Thumbnails
Contents