A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban
téséhez, ahová a köveket az újonnan megnyitott kőbányából szállították. A monostor és a szép barokk templom megépítése nemcsak a zirci, de a környékbeli mesterek munkáját is igénybe vette. A falu fokozatosan gyarapodott, iskolájában a rektor német nyelven tanította az elemi ismereteket. A gondos tervek alapján kiépülő gazdálkodás, az egész település életében végbemenő fejlődés a 18. század második harmadára kedvező feltételeket teremtett a kézművesipar virágzásához. A 18. SZÁZADI CÉHEK A megélénkült iparűző tevékenység, valamint az ezzel együtt járó létszámemelkedés, amely az iparosok körében végbement, Zircen is hamarosan a céhek megalakulásához vezetett. 1775-ben szerveződtek céhbe a takácsok, a szabók, a vargák (cipészek), a bognár- kádár- és kovácsmesterek. 1776-ban az asztalos—bádogos—üveges—lakatos mesterek, a pékek és molnárok, 1781-ben pedig az ácsok—cserepezők—kőfaragók és kőművesek alkottak céheket. 5 A szervezetek többsége Mária Terézia uralkodása alatt jött létre, aki maga is nagy figyelmet fordított az iparűzés módjának megreformálására, a szervezetek egyöntetűvé tételére. Az általa szorgalmazott nagy átalakulást és egyenlősítést céhlevelei árulják el a legnyilvánvalóbban. 4 A kegyes és buzgón vallásos királynő főként a katolikus ünnepek megtartását, az úrnapi körmeneteken való részvételt követelte meg szigorúan a céhektől. Megszüntette vagy legalábbis mérsékelte a túlzásba ment lakmározásokat, a céhládák és a vagyon kezelőit szigorú számadásra kötelezte. 5 A céhlevelek egyedi sajátosságokat nemigen mutatnak, hiszen általában más városoktól másolták le őket, 6 mégis nyomon követhetők a helyi események. Az uralkodónő idejéből töredékekben ránk maradt zirci céhartikulusok hat céh szabályzatán belül csaknem teljesen megegyeznek, mindamellett tükrözik azokat a jogokat és kötelességeket, szociális és karitatív feladatokat, amelyek a tagokat érintették. Példaként a takácscéh első artikulusából ránk maradt cikkelyeket idézzük. 7 „1. Czikkelly. Mivel minden keresztény Em1 а— b. ábra. „A veszprémi magyar vargacéh 1772. augusztus 31-én kelt rendszabályainak hiteles másolatát adja a zirci magyar vargáknak." (Az ,,a" jelű kép a dokumentum első oldala, a ,,b" jelű kép az utolsó oldal.) Abb. 1 a—b: „Die Veszprémer Zunft der ungarischen Schuster übergibt den ungarischen Schustern in Zirc die belaubigte Abschrift ihrer Zunftordnung vom 31. August 1772" (Die Abbildung la ist die erste Seite, die Abbildung lb die letzte Seite des Dokuments.) 554