A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Nádasdy Lajos: A pálosok iskoladrámái és iskolai színjátszásuk Pápán

432 2. ábra. A PÁL с. Pápán készült és itt előadott dráma címlapja (MTA könyvtára, RUI 4° 56) Abb. 2. Das Drama mit dem Titel „PÁL", das in Pápa geschrieben und vorgetragen worden ist (MTA Bibliothek RUI 4° 56) A mi értelmezésünk szerinti fordításban: ,,Szent Pál első remete kiváltságos és szent rendje pápai és újhelyi gimnáziumainak színművei, melyeket összeírt Táncz Menyhért rendi fogadal mas ugyanazon rendből, az ujjonnan szervezett pécsi líceumban a szentséges teológiának negyedéves hallgatója 1766. 1767." A gyűjteményben azonban mindössze egy pápai színmüvet találunk, holott azt várnánk, hogy mindkét iskolából egyenlő arányban tartalmaz ilyen anyagot. Ennek a magyarázatát, ha minket ma nem elégít is ki teljesen, a gyűjtemény végén olvasható összefoglaló megjegyzésben olvashatjuk. Ennek latin nyelvű szövege: ,,Haec pro S. Matris meae Paulináé Religionis décore et salutis Tuo Autem Lector bénévole, si placet, Commodo, gravissimos inter Theologiae Labores descripsi, omissis plus minus Viginti alijs Actionibus Papae, hoc qvinqvennio qvo eloqventiae floret stúdium, productis, Utpote meritissimorum P. Martini Billisics primis duobus Annis Rhetorices P. Michaelis Sabadhegyi Professorum opusculis partim qvia ii ipsi hoc perfuncti sunt laboré, partim qvia non vacabat unum sic facere volenti ut aliud non negligatur. Vale et pro me Deum exora. F. M. Т."

Я Az eredeti kéziratnak eme latin nyelvű szövege a mi értelmezésünk szerinti fordításban: „Átnyújtom neked jóakaratú olvasó hasznodra, ha tetszik, a nagyon tiszteletre méltó P. Billisics Márton és P. Szabadhegyi Mihály szónoklattani professzoroknak első két évéből előadott munkácskáiból ezeket; amelyeket nagyon terhes teológiai munkáim közepette írtam le, az én szent anyám, pálos hitvallásom tiszteletére és vigaszára; — eközben mellőztem Pápa más (többi) színműveiből körülbelül húszat, habár ott az ékesen szólásnak ez a tudománya már öt év óta virágzik; — részben mivel ők maguk ezt el nem végezték, részben pedig mivel nem lehet egyfélére sort keríteni a nélkül szívesen, hogy a másik el ne hanyagoltassék. Légy üdvözölve (köszöntelek) és könyörögj érettem Istennél. F. M. T." (= Fráter Melchior Tancz.) Ámul az ember, amikor olvassa a mentegetödzésképpen is felfogható, de valójában megbízható adatot arról, hogy Pápán milyen bőséges termés volt iskolai színművekből és mennyire virágzott az iskolai színjátszás, melyet az összeíró az ékesen szólás tudományának nevez. Komoly vesztesége magyar nyelvű irodalmunknak, hogy ebből a gazdag pápai iskoladráma-termésből, melyről Táncz említést tesz, mindössze két darabot ismerünk. Teljes szövegében a Pál című darab maradt ránk, melyet leírója szomorújátéknak nevez. A másik pedig Tamerlán, melynek programja nyomtatásban maradt ránk, de csupán kivonatosan ismerjük ezt is, mert a Petrik könyvészetében megjelölt helyén, az Egyetemi Könyvtárban, kutatásunk során nem volt fellelhető az eredeti nyomtatvány. Mindenesetre elgondolkoztató, érdekes tény az, hogy a pápai származású Táncz Menyhért saját születési helyének drámai anyagából egész tömeget hagy el. Magyarázata lehet ennek az, hogy gyűjteménye összeírásakor Sátoraljaújhely drámatermése élményben közelebb volt hozzá, mint Pápáé?! Mert valójában éppen Sátoraljaújhelyről került Pécsre tanulmányai folytatására, s az összeírást megelőző évben még ott tanult. Billisics 1764-ben újhelyi professzor, s ekkor már írja színműveit. Szabadhegyi is hasonlóképpen. Mivel a tanár és diák ugyanazon iskolai közösség kohéziójának tagja, szellemének hordozója, az itt kapott élmények frissebbek, elevenebbek, és a hallott-látott művek eléggé hatásosak is ahhoz, hogy figyelmét elsőrenden is ezekre fordítsa. Nem tudjuk, milyen szempontok szerint válogatott, egyéni ízlése vagy a tömegsiker befolyásolta-e válogatását. Ha a Kocsonya uram házassága címmel színre alkalmazott közjáték mai modern korunkban való sikerére gondolunk, megállapíthatjuk, választása célba talált a gyűjtemény összeállításánál. És ha mi ma sajnálkozunk is azon, hogy nem írt le több pápai darabot, mint a Sátoraljaújhelyen is előadott, tehát közismert Pá/-t, mégis az egyetemes nemzeti kultúra érdekében hálásak lehetünk az ifjú studensnek, hiszen terhes tanulmányai között is vállalt egy olyan többletmunkát — drámagyűjteménye összeírását, másolását —, amellyel igen értékes szolgálatot tett, nem csupán rendjének, hanem nemzeti kultúránknak is. Rendjének azért, mert megőrzött annak szellemi örökségéből nagyon értékes, a csekély maradékhoz képest gazdag hagyatékot a pálos rend szellemi arculatának világi vonalon való felméréséhez; nemzeti kultúránknak pedig azért, mert megőrizte számunkra a tapogatódzó és bátortalan lépésekkel meginduló