A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Reguly Antal utazásai 1839-ben

32. Mutzenbecherröl csak annyit tudunk, hogy a „pénz­ügyi összekötő" szerepét töltötte be: továbbította a Magyarországról érkező küldeményeket Reguly ideiglenes szálláshelyeire, s átmenetileg maga is adott kisebb kölcsönöket a megszorult Regulynak. Valószínűleg«Berlini kereskedő-bankár, aki gyakran utazik, utazásai során sűrűn érinti Hamburgot — talán háza is van a kikötővárosban —, hiszen a későb­biekben innen továbbítja Regulynak a pénzsegé­lyeket. 33. A fentiekben közölt levél (MTA, kézirattár Ms 4754/127. I.) mellékleteként (uo. II.) van megjelölve. Reguly kb. 5X8 cm-es cédulára írta a következő so­rokat, melyekkel közvetlenül édesapjához fordult segítségért. A kapkodva írt sorok — úgy gondo­lom — írásképileg és tartalmilag is kétségessé teszik, hogy ez a cédula eredetileg ehhez a levélhez tarto­zott. Reguly tisztában lehetett szüleihez küldött le­vele értékével, annak túlságosan is intim tartalmá­val, s tudnia kellett, hogy ez a levél nem adható ki egy művészeti-irodalmi lapban. A cédulát egy ké­sőbbi, sokkal elkeseredettebb hangulatában írhatta, valószínűleg azután, hogy tudomást szerzett arról, hogy az Akadémia sem tudja — a kívánt mértékben — segíteni. 34. A kijelentését — bármilyen elkeseredett pillanatában is tette — egy percig sem gondolta komolyan: erre tettei szolgálnak bizonyítékul. 35. Arwidson (Reguly Arwirdsonnak, Arwidtsonnak is írja) döntő hatással van Reguly pályájára: az ő segí­tőkész barátsága nélkül alighanem soha nem vállal­kozott volna ilyen hatalmas útra. 36. CLAUDIUS COLLAN, talán Arvidson unokaöccse. 37. 1839. november 6-án indul Stockholmból Finnország­ba; indulása előtt írt Villax Ferdinánd zirci apátnak, tájékoztatta útjáról és pénzt kért tőle. 38. Svédország történetét azért kell tanulmányoznia, mert Finn- és Svédország középkori története telje­sen összefonódott. 1157-től kezdve a finnek svéd függés alatt éltek, az ország megszerzéséért gyakran háborúskodtak a területgyarapításra törekvő orosz állammal. A hétszáz-nyolcszáz éves uniónak a napó­leoni háborúk vetettek véget. 1807-ben, a tilsiti béké­ben I. Napóleon elismerte I. Sándor cárnak a Finn­országra vonatkozó területi követeléseit. A svéd— orosz háború a svédek vereségével végződött, s 1809­ben kénytelenek voltak lemondani Oroszország javára a finn területekről. Sándor cár meghagyta a finnek alkotmányos jogait, átszervezte a kormányt, közigazgatási reformot vezetett be, s a korábban el­foglalt területek visszacsatolása után 1819-ben Abo helyett Helsingforsot tette fővárossá. Az Oroszor­szágtól kapott finn autonómia jelentős lépés volt az önálló állammá válás útján. Vö.: A. Sz. Kan: A skan­dináviai országok története. Bp., 1976. 124—130. 39. István, december 26. 40. Sveaborg Svédország legjelentősebb erődje volt a Finn-öböl mentén, az 1808. évi svéd—orosz háború­ban a védekezésre kényszerülő, defetista hangulatú tisztikar minden komolyabb ellenállás nélkül meg­adta magát. 41. Törvényszerű volt tehát Reguly narodnyik típusú magatartása. Mint a legtöbb, idegen megszállás alatt lévő országban, a vezető rétegek kulturálisan és nyel­vileg itt is hasonultak a hódító hatalomhoz, s az ere­deti történeti-kulturális vonásokat a nép őrizte meg. 42. Excellens a. m. előkelő 43. A csúd nyelven a múlt századi összehasonlító nyelv­tudomány mást és mást értett: használták a csúd nép megjelölésére; ebben az értelemben a finnek őseit — mai terminológiával: a finn-permi nyelvet beszélőket — jelentette. Mások a csúd nyelveket az ugor nyelv­családdal azonosították. Reguly „összes finn nyelv" alatt itt alighanem a finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelveket érti. 44. A karjalai és a finn nyelv között tehát csak nyelv­járásértékű különbséget érez. 45. Az ugor alapnyelvből fejlődött ki a vogul, az osztják és a magyar nyelv. 46. Hogy erre nem kerül sor, végül is annak köszönhető, hogy az Akadémia mást bízott meg a területek kuta­tására: Jerney Jánost. 47. Könnyelműségére utal, hogy ilyen nehéz anyagi hely­zetben is elhanyagolja a levélírást, holott csak ezál­tal tudna megfelelő mennyiségű pénzt kérni. Becs­vágya sarkallja, hogy állandóan társaságba járjon, s hiúságának hízeleg, hogy nagy becsben tartják — idegen létére is — az előkelő körökben. 48. Az országgyűlés 1809-től kezdve az orosz ezüstrubelt fogadta el hivatalos pénzegységnek. Csak össze­hasonlításképpen: Pétervárott havonta 65 rubelt fizet háziasszonyának a szállásért és az élelemért. Athenaeum, 1842. I. 5. sz. 75. 49. Mint a finn—magyar kapcsolatok történetének lelkes és elszánt kutatóját tisztelte meg a helsinki Akadémia azzal, hogy felvette tagjai közé, hiszen 1839 végéig jelentős tudományos tevékenységet nem fejtett ki, gyűjfőútjának a kezdetén volt. 50. Reguly megfigyelését — hogy Finnországban az időjárás enyhébb, mint gondolnánk s mint az északi fekvéséből következnék — teljesen helytálló. A kor­szerű meteorológiai megfigyelések is igazolják vé­leményét. 51. Helsinki 1819-től kezdve lett Finnország fővárosa — előtte Abo (ma Turku) volt a főváros —, rangjához il­lő nagyobb arányú építkezések csak ezután kezdőd­nek. 52. Reguly feltételezése szerint tervezett útja legalább fél évet vesz igénybe. 53. Reguly Juliannát. Reguly ekkor még nem tud arról, hogy Korizmics László a nővére vőlegénye lenne. 54. Adalbert Bresztgens feltehetőleg egyik jogakadé­miai tanára volt, hisz Maárral együtt említi. Nevével sem a cisztercita sematizmusokban, sem Zirc történe­tében nem találkozunk, nem említik a Pannonhalmi főapátság történetében sem (Maár ugyanis bencés tanár volt). 55. Ányos Farkas, a cseszneki járás föszolgabírája, a Zirc mellett fekvő Esztergár helység földesura, násznagy Reguly Julianna és Korizmics László esküvőjén 1841. november 20-án. Török István (1809—1851) ciszter­cita, hosszú ideig tanít a pécsi líceumban és az egri gimnáziumban, a levél írásakor nem perjel, hanem tanár az egri gimnáziumban. Sehematismus Congre­gationis de Zirc S. О. C. ad annum scholarem 1942/43. Bp., 1942. 213. 411

Next

/
Thumbnails
Contents