A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

egynéhány Vármegyei katonákat avagy pandú­rokat Oszlopra rendelni és őket mind addig ott tartani méltóztasson, miglen azon dühösség a lakossokbul ki nem mégyen". 96 Június 27-én a császári VIII. (Chasteler)-had­test előőrsei a Rum, Kám, Hosszúpereszteg, Já­nosháza, Tüskevár vonalon álltak. Az elővéd­ben álló 2. sz. Hohenzollern-könnyülovasezred egy lovasjárőre megközelítette Pápát, ahol egy 200 gyalogosból és 60 lovasból álló francia utó­véd tartózkodott még. A franciákat észlelve, a császári lovasok visszahúzódtak Dákáig, s ott töltötték el a 27-ről 28-ra forduló éjszakát. Jú­nius 28-án egy negyvenfőnyi francia lovasosz­tag a császári svalizséreket Pápasalamonig szo­rította vissza, s miután a császáriak Sümegig vonultak vissza, a francia lovasság Somlóvásár­helyig nyomult előre. Fodor Imre borszörcsöki bíró jelentette Veszprémbe, hogy június 28-án délelőtt „mikor mindenki a templomban volt, berukkolt ide Szörcsökbe egynéhány (francia ka­tona), a többi pedig az ország uttyán (Somló) Vásárhelyre bé ment. Mennyi lehetett, bizo­nyosan nem írhatom, de egynéhány százra le­hetett számlálni". Ugyanezen a napon Devecser­ből is jelentették, hogy ,,a Franczia sereg a nya­kunkon van ... A francziák forspontjai (elő­őrsei) Káptalanfáig már állnak. Somlyó-hegye körüláll franczia néppel. Isten tudja mi lesz belőlünk". Az említett Fodor Imre bíró egy má­sik levelében írta: „Tegnap estve (azaz 28-án este) a Nyavaládon (Zalaerdőd) fekvő Hohenlóhe regimentbeli lovasok (Somló) Vásárhelyig jöt­tek forspontra (előőrsre), de ismét visszamen­tek. Jánosházán és környékén fekszik már Schat­ler (Chasteler) ármádiája. Félelem és rettegés között vagyunk ismét. Az ajánlott 200 mérő rozs sem érkezett meg Városlődre. Kenyerünk pe­dig kevés van, a szegénység pedig nem adhat." Közben június 28-án a császári 2. sz. Hohen­zollern-könnyülovasezred egyik csoportja (60 svalizsér, báró Walterskirchen őrnagy parancs­noksága alatt) Székesfehérvár felől benyomult Veszprémbe, majd tovább folytatták útjukat Aj­karendek felé. Az előrevetett 12 lovas (pk.: Dimmerling káplár) Ajkarendeknél 120 francia lovassal ütközött meg. A kialakuló karabélytüz­harc során 16 francia és 2 ló megsebesült, de a szorult helyzetbe került tizenkét lovast csak a Sümeg felől előnyomuló — ugyancsak a 2. sz. Hohenzollern-könnyülovasezredhez tartozó — 20 svalizsér (pk.: Rottmayer hadnagy) mentette meg, akiknek fedezetével a svalizsérek Sümeg felé vonultak vissza. 97 Június 28-án, éjfél körül a francia elővédek be­nyomultak Zircre is. A faluba 20—26 francia lovas érkezett egy Matkovics János nevű „Fran­czia Comissárius" vezetésével, aki egy leadott lajstrom alapján takarmányt és élelmet rekvirált. Boronkay szolgabíró jelentette, hogy — mivel Eugène alkirály főparancsnok által aláírt rendelet megtiltott minden egyéni rekvirálást — elutasí­totta Matkovicsot és a franciákat. A francia osz­tag másnap — június 29-én — erőszakhoz folya­modott. A cisztercita főapátság magtárából 400 pozsonyi mérő gabonát szórtak szét utcahosszat lovaik elé, 42 akó bort pedig megittak, illetve elvittek magukkal. Boronkay Ferenc a jelentés­ben kitért az oszlopi jobbágyzendülésre is, mivel őt bízta meg a vármegye az ügy kivizsgálásával. Ugyanakkor jelentette azt is, hogy hasonló zen­dülés zajlott le Porva faluban is az ottani Mester (tanító) vezetésével. A megyétől utasítást kapott, hogy „ha a Mester valóban bűnös, azt Zircen bűnének megfelelő pálcaütésekkel büntesse meg". 98 Június 29-én — a Zircen garázdálkodó francia katonákat — osztrák (tiroli) vadászok támadták meg, s rövid tűzharcban megfutamítot­ták őket. Matkovicsot fogságba ejtették és a helyszínen agyonlőtték. 99 A zirci kudarc ellenére, a franciák tovább folytatták előnyomulásukat, s június 29-én, este 21 órára hatvan francia lovas megközelítette Veszprémet, s a város határában letáboroztak. A csapat parancsnoka azonnal élel­met és takarmányt követelt a várostól. Egyúttal bejelentette, hogy osztaga nyomában még egy ötezer főnyi hadosztály közeledik, azok élelme­zéséről is gondoskodjon a város. 100 Június 30-án a francia V. hadtest (pk.: Macdonald altábornagy) egyik hadosztálya — valószínűleg a Marulaz­könnyülovas-hadosztály — Kisbér körzetéből több irányba nyomult előre. Egyik lovasosztaga Bodajkra és Mórra vonult be, egy másik lovas­osztaga pedig a délutáni órákban behatolt Palo­tára, ahol elfogtak néhány szekeret, melyek ta­karmányt és élelmiszert szállítottak Fehérvárról a Lepsény felé előnyomuló osztrák VIII. hadtest csapatainak. Ugyancsak a délutáni órákban a francia csapatok zöme Kisbér felől — Bakony­szombathelyen át — Rédére vonult be, azzal a szándékkal, hogy Bakonyszentkirályon át Zircre vonulnak, ahol éjszakára táborba szállnak. Né­hány francia tiszt már előre felkereste Rédén gróf Esterházyt, aki a tisztek társaságában a fran­cia parancsnokságra ment. Ott bejelentette, hogy minden kívánságukkal forduljanak a Rédén mű­ködő Deputációhoz, amely mindenben teljesíti kívánságaikat. Június 30-án estére a francia csa­patok Németszentkirály falu előtt letáboroztak. A francia szállásmester azonnal a legkülönbözőbb követelésekkel állt elő: ökröket, bort, kenyeret, zabot stb. követelt. Végül is gróf Esterházy abban egyezett meg vele, hogy átad nekik 14 db meddő tehenet, 100 akó bort, 8000 porció kenyeret, 30 pozsonyi mérő zabot, egy borjút és két bárányt. A sietség miatt a fenti élelmet elsősorban Szent­király és Csesznek falukban szedték össze, azzal az ígérettel, hogy azok árát a vármegye utólag megtéríti. A két falu ugyanakkor tizennyolc ök­rös szekeret is kiállított, melyeket a franciák azonnal elindítottak Györszentmárton felé. Ezzel egyidejűleg a franciák a Veszprémvarsányban tárolt 8000 porció kenyeret is lefoglalták, s ez­után még behajtottak a rédei Deputáción további 6000 porció kenyeret. Június 30-án éjszaka — egy ismeretlen személy Esztergárból — azonnal levelet írt Veszprémbe a megyei Deputációnak, s riasztotta őket: „Tekintetes Deputáció! Egy csa­pat franczia Csesznekben és Szentkirályban va­gyon, Gyirótról jött, kétség kívül Veszprém felé igyekezik. írom Esztergáron pénteken estve azaz 30 Júny 1809." (Olvashatatlan aláírás.) A francia csapatok azonban a június 30-ról július l-re forduló hajnalon nem vonultak tovább 390

Next

/
Thumbnails
Contents