A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

máit adják vissza — a francia sebesülteket is ápoló — orvosnak. 1809 július végén — a francia csapatok távozása után — a városi Állandó Deputáció nagyarányú összeírást végzett a francia katonaság által Pápán végbevitt rablásokról. Az általános jellegű felmérés szerint elsősorban bort raboltak, illetve ruhaneműeket és kisebb értéktárgyakat. Álljon itt néhány például: ,,18 Akó (1152 liter, Sz) öt és hatesztendős somlai bor akóját 30 forintjával számlálván: 840 forint; 11 Akó (704 liter) Balaton melléki két esztendős bor akóját 16 forintjával számlálván: 176 forint; stb.; két mente egyik zöld selem posztóbul arany, a másik sötétkék teveszőr szerszámmal az ifjabbik fiamé, mind a három mente muszka (orosz, Sz.) prémes volt: 40 forint; . . . két nagy köpenyeg egyik a magamé a másik pedig az ifjabbik fiamé: 50 forint; egy kalpag: 9 forint; egy arannyal kivarrott paszomántos vörös süveg az idősebbik fijamé: 14 forint; egy öltözet vörös virágos karton hosszú ruha: 30 forint; negyven férfi ümög (ing, Sz.) a magamé, a fiamé, egyet öt forinttal számlálván: 200 forint; stb. Húsz asszonyi ümög a Feleségemé és Leányomé, egyet 6 forintjával számlálván: 120 forint; stb. Három nagy tábla szalonna 30 forintra való; kilenc sunka: 8 forint, stb." Az így összeírt károkat a bizottság összesen 1961 forint 16 krajcárban állapította meg. A bizottságnak további 55 pápai polgár nyújtott be panaszt kárairól. Például: Francsics László (a fentebb említett Francsics Károly apja): „mesterségihez való 16 db szál szíjjat elvitték, egy 1 forint 30 krajcárnak vévén: 20 forint; egy 5 itzés csutorát: 5 forint; egy selem nyakravalót: 2 forint; egy ezüst karika gyűrűt: 1 forintért; két nagy vizes sajtárt: 2 forintért". ,,32. numero: Horváth Istvány: egy fél zsák búza lisztet elvittek: 12 forint, 6 ludat: 6 forint; fölső lepedőt egyet elvittek három keszkenyövel és egy karton szoknyával: 13 forint; három kenyeret: 3 forint 45 krajcár; egy pár fehér kapcát: 2 forint; egy beretvát: 1 forint; nála kosztban lévő deák gyerekjeinek kára: 36 forint 30 krajcár." A Felsőmajorban 151 polgárt raboltak ki a katonák, összesen 21 177 forint értékben. Alsómajorban 38 polgárt fosztottak ki. Többek között Kamondy Ferenc jelentette, hogy ,,az ellenség bé jövetelének első napján mindjárt a házamra ráütvén két sasszér (chasseur = lovasvadász, Sz.), bankókban 50 forintomat és igen könnyen 30 forintokat érő zsebórámat rablásképen elvitte; ez a kétféle lészen: 80 forint". Hering János ezt jelentette: ,,azon szempillantásban amidőn bé jött az ellenség, négy lovas sasszér megtámadván, a zsebórámtól megfosztottak: 120 forint értékben; a bugyellárisombul másnap korán reggel lófarkú katonák (ti. lófarkas díszítésű sisakos dragonyosok, Sz.) kivettek 235 forintot". Nagy István elpanaszolta, hogy ,,folyó 1809-dik Esztendőben Június 12-én a Francziák Pápára berontván, és Divisionis Generális (hadosztályparancsnok, Sz.) Grouchynak emberei, Adjutánsa, más két tisztekkel, födeles szekerével, társzekerével, két ökör szekérrel, 25 dragonyossal, kocsis és lovász emberekkel, 42 lovakkal és 8 ökörrel Házamhoz beszállván: 1. no. négy font gyertyát elvitték 1 forintjával 4 forintért; 2-szor: tíz mázsa szénámat erőszakosan elhordták és megetették, mázsáját azon jó tavaszi szénát vévén 5 forintjával: 50 forintért; 3-szor: 5 mázsa szalmámat is azon 50 darab marha alá, mellyekkel az Udvarom tömve volt, széjjel szórták és elpazarolták, mázsáját 2 forintjával: ára 10 forint; 4-szer: fél akó bort (kb. 32 liter, Sz.) megittak 24 forintjával, az 12 forint 48 krajcár; 5-ször: egy nagy viselt magyar köpönyeget elraboltak, melly megért: 24 forintot; 6-szor: kamora ajtómat törték, pléhjátsarkait kifeszegették, elrontották, kocsiládámat összetörték, sajtárt, gyertyatartót s több más házi eszközöket elhordták; a kár summája: 100 forint 48 krajcár".

57 Ugyancsak június 12-én délután a francia Itáliai Hadsereg egészségügyi parancsnoka, egy Maison nevű tiszt — mint azt Zsoldos János főorvos leírta — lefoglalta a francia csapatok számára a Benedek-rendi és irgalmas rendi szerzetesek kolostoraiban működő katonai kórházakat. Már másnap, június 13-án a Benedek-rendiek kolostorába — melyet a francia Dumont orvostiszt parancsnoksága alá rendeltek — 116 osztrák és magyar, valamint 47 francia sebesült katonát hordtak be. Ugyanakkor az irgalmas rendiek kolostorába 17 osztrák és 16 francia sebesültet szállítottak. Ugyanezen az estén Maison kórházparancsnok összehívta a pápai orvosokat — Zsoldos János és Puchli orvosokat, Miskolczi sebészorvost és öt gyógyszerészt —, és utasította őket, hogy dolgozniok kell a pápai francia katonai kórházakban. Hogy elkerüljék a francia csapatok oktalan fosztogatásait, június 13-án egy bizottságot neveztek ki gróf Esterházy Imre, Rába Boldizsár alispán, Horváth kanonok, Rohonczy János, Vetsey Ferenc, Pálffy László, Bartza Ádám, Hanovszky János, Káldy János és Oswald Zsigmond résztvételével. A bizottság biztosokat nevezett ki a ruha-, az ágy-, a hús-, a kenyér-, a bor-, a takarmány-, a szállásügyek, sőt a temetői ügyek intézésére.

58 ÍV. VESZPRÉM MEGYE FRANCIA MEGSZÁLLÁSA A GYŐRI CSATA UTÁN (1809. június 14—július 1.) A Pápa felől visszavonuló osztrák—magyar IX. hadtest — valamint a nemesi felkelőkből álló Andrássy- és Mecséry-dandárok — június 13-án egyesültek a Győrtől délre összpontosított magyar nemesi felkelő hadak föerőivel. A Pápa felől őket üldöző francia II. és VI. hadtestek, valamint V. hadtest részei déli irányból, a Lauriston-hadtest pedig nyugati irányból június 14én megtámadta a Győr és Kismegyer közt harcrendbe fejlődött osztrák—magyar csapatokat. Az osztrák—magyar erők harcrendje a következő: volt: a Győrtől nyugatra kiépített erődített táborban a Meskó-hadosztály nemesi csapatai összpontosultak (őket francia támadás nem érte); a hadsereg jobb szárnyán (Győrtől délre) a Fri379