A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

gyors elvonulás miatt a zászlóaljnál sok a hiányosság. A legsürgősebb kérései: egy zászlóaljfőorvos és három alorvos; seborvosi láda; pénzesláda (mindkettőhöz egy-egy ponyvás társzekér, két-két hámos lóval). Kérte, hogy a megye mindig négy napra előre gondoskodjon kenyérről. Udvardy Pál főhadnagyot, a zászlóalj számtartóját megbízta, hogy a megyétől vegye át a május 21—24-i kenyérporciókat. Bejelentette, hogy azért vonult Kislödre, mert Városlőd tömve van sorkatonasággal. Miután azok másnap elvonulnak, a zászlóaljat május 22-én Városlődre vezényli. Levelének záradékában megjegyezte, hogy a csapatok eddig jól viselték magukat, s reméli, hogy később sem lesznek problémák.

23 Május 21-én — József nádor május 18-i utasításának megfelelően — Veszprém vármegye is megszervezte a hadműveleti időkre — a megyei közgyűlést helyettesítő — Permanens Deputációt (Állandó Bizottságot). Elnökévé Kun László első alispánt nevezték ki; tagjaivá: Zsolnay Dávid с püspököt, gróf Eszterházy Imre főprépostot, Nedeczky kanonokot, továbbá Bésány István, Illyés Miklós, Ányos Ignác, Bezerédy György, Simoga György, Jursich János, Balassa Ignác, Hanovszky János, Rohonczy János és Kelemen Pál tábla- és főbíró urakat. Az Állandó Deputáció első ténykedése az volt, hogy eleget téve Márkus ezredes kérésének, a gyalogos-zászlóalj főorvosának kinevezték Rossbach seborvost (aki azelőtt a 34. sz. Davidovich-gyalogezrednél volt már seborvos), alorvosokul pedig a veszprémi Halassy Jánost, Granert és Pongráczot jelölték ki.

24 Május 22-én Veszprém vármegye még vásárolt a megyei lovasezrednek 246 lovat (177 forintos átlagáron, összesen 43 626 forintért). Ugyancsak a lovasezrednek vásárolt még 11 db társzekerek alá való és málhás lovat, összesen 2178 forintért. Időközben ugyanis a Veszprém megyei lovasezred — amely május 17—22. között Téten állomásozott — május 25-re visszatért Pápára, s az Alsómezőn szálltak táborba. Itt adták át az ezrednek május 24-én az utólag igényelt 800 db egyenként öt láb (1,5 m) hosszú karót, melyekhez lovaikat kötözhetik. (A karókat a szentgáli félnemesekkel, ún. agilisekkel készíttették el.) Mivel a lovasezrednél még mindig hiányzott 139 db csákó és 61 db mente, a gyalogoszászlóaljnál megmaradt anyagból 12 röf vörös és 60 röf kék posztót Pápára szállították (ehhez vásároltak még 18 rőf vörös és 35 röf kék posztót), ahol a helybeli iparosokkal sürgősen megvarratták azt. Május 26-án a Veszprém megyei lovasezred Pápáról Somlyóvásárhelyre vonult. Itt adták át a lovasezrednek a megye által még utólag vásárolt 45 lovat. Ezekkel látták el a gyalogságtól átkéretőzött insurgenseket. Kiderült a végén, hogy 33 ló is elég lett volna. Ugyanis a lovassághoz átjelentkezők közül sokan — így pl. Csajágról, Dégről, Kajárról, Tapolcafőről stb. — nem jelentek meg. Ugyanakkor néhányan — pl. Palotáról Ihász Péter, Sülé János pedig — azért nem kaptak lovat, mert ,,igen alacsony és gyenge gyerkőcöknek találtattak, e mellett ki szabó, ki más mesterlegény lévén, még soha lovon sem ültek, és lóval nem bántak", így csak 12 vámosi, 8 balhási, 3 veszprémi, 2 vázsonyi, valamint 1—1 palotai, dégi, cseszneki, bozsoki, varsányi, mencshelyi és szentgáli volt gyalogos kapott vármegyei ingyenlovat.

2 Közben — május 25-re — a 9. sz. gyalogoszászlóalj is megérkezett Pápára. Itt derült ki, hogy a zászlóaljból 15 embernek csak egy öltözet fehérneműje van, s váltása nincs. Ráadásul mind a 15 ember már teljesen elférgesedett. Ezért mindannyian eltávozást kértek, hogy hazamehessenek váltásért. Márkus ezredes nem adott nekik eltávozási engedélyt, mert így ,,nemsokára a fél sereg fehér ruháját elvetné, hogy a hazabocsájtásra a többiekhez képest igaz jussuk lehetne!" Mivel így az egész zászlóaljat az eltetvesedés fenyegette, a megyei Állandó Deputáció utasította Német Jakab adószedőt, hogy sürgősen vásároljon tizenöt váltás fehérneműt, s küldje a zászlóalj után.

26 Május 29-re befejeződött a 9. sz. nemesi gyalogoszászlóalj felszerelése a budai katonai gazdasági hivataltól. A vármegye az alábbi felszerelést és ruházati anyagot vette át (ügyintéző Krausz kapitány): 994 emberre való dolmány, mellény, nadrág, csákó csináltatásának ára: a fentiekhez való zsinór ozások: 1200 csákó, 1085 borjútarisznya: 100 dolmány, mellény, nadrág: 1000 köpönyeg 64 ruhásláda 33 fegyveresláda 10 puskaporoshordó töltényeknek: mindezek fuvarozása Budáról 1474 forint 26 krajcár; 795 forint 12 krajcár; 288 forint 17 krajcár; 131 forint 40 krajcár; 320 forint 50 krajcár; 739 forint; 165 forint; 15 forint; 959 forint; Veszprémbe: Krausz kapitány ügyintézési díjai: 529 forint; baltákért: 635 forint; 600 doboz csizmakenöcsért: 180 forint; pénzesládáért: 52 forint; a zászlóért: 132 forint; Kuncsik Ferenc zászlóalj fődobosnak foglalópénz: 125 forint; a hat század 12 dobosának foglalópénz: 120 forint. Május 31-én a 9. sz. gyalogos-zászlóalj négy nehéz százada az alábbi erőkkel rendelkezett: 1. század (pk.: Pribék százados): 156 gyalogos. (1 kapitány, 1 főhadnagy, 2 alhadnagy, 2 strázsamester, 12 káplár, 2 dobos, 1 ács, 135 közember.) Ezek közül öt embert egészségügyi okokból rövidesen leszereltek. 2. század (pk.: Halász százados): 161 gyalogos (tisztek—altisztek mint fentebb; 128 közember); 4. század (pk.: Petkó százados): 160 gyalogos (tisztek—altisztek mint fentebb; 124 közember); 3. század (pk.: Martonfalvay százados): 158 gyalogos (tisztek—altisztek mint fentebb; 125 közember). Május 31-én Metséry tábornok utasítására a 9. sz. gyalogoszászlóalj Pápáról Marcaltöre menetelt, s ott foglalt állást a Marcal és a Rába átkelőjében. Az eddig Veszprémben maradt 5. és 6. századok (parancsnokok: Krausz és Szalkay századosok) itt érték utol a zászlóaljat. Márkus ezredes 364