A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

lást követően a két Veszprém megyei lovasosztálynak Nyék, Harka, Keresztúr, Barom, Füles, Malomháza falvakban; a Fejér megyei lovasosztálynak pedig Nagy- és Kis-Cenk, Pereszteg és Kópháza falvakban kellett elhelyezkedni. A lovasezred törzse Nyéken helyezkedett volna el; az ezred felvevöraktára pedig Sopron volt.

16 Május 8-án Veszprém vármegye gyűlése határozatot hozott, hogy — mivel a nemesi lovasezred már együtt volt Pápán — meg kell kezdeni a Veszprém megyei 9. sz. gyalogoszászlóalj felállítását is. A csapatok gyülekezőhelyéül Veszprém városát jelölték ki. Itt tartózkodott Márkus József főstrázsamester, akinél a gyalogság tisztjeinek és altisztjeinek jelentkezni kellett. A közgyűlés elrendelte, hogy sürgessék a megye iparosait a gyalogoszászlóalj egyenruháinak és csizmáinak elkészítésében.

17 A következő — május 12-i — közgyűlés elrendelte, hogy a Veszprémben gyülekező 9. sz. gyalogoszászlóalj menetvonala — a Rába menti védőállásokba — a következő legyen: 1. stáció (Zirc), 2. stáció (Románd), 3. stáció (Győrszentmárton). Ugyanezen a napon a megyegyűlés ajánlatot kapott, hogy 64 gyalogos insurgensnek — egyenként 427 forintért — lovat és lovassági felszerelést vásárolnak. Egyidejűleg gróf Zichy Ferenc ezredparancsnok bemutatta a megyegyűlésnek a lovasezred lajstromát. Kérte ugyanakkor a vármegyét, hogy a szükséges orvosi szerekről és eszközökről gondoskodjon. A megyegyűlés megbízta Schiller tábori főorvost, hogy vásároljon a lovasezred számára — egy hónapra elegendő — gyógyszert és kötszert a pápai Nagy Patikából. Annak tárolására pedig kölcsönözzön Zsoldos János pápai főorvostól egy patikaládát. Sebészeti szerszámokért pedig forduljon a pesti egyetem főorvosához. A megyegyűlés — május 14-i ülésén — a gyalogoszászlóaljról is gondoskodott: felszereltek egy kétlovas társzekeret, s felkérték Zsoldos János pápai főorvost, hogy szereljen fel számukra is egy orvosi ládát a pápai irgalmas rendi szerzetesek patikájából. A megyegyülés május 14-én elrendelte, hogy miután a — május 14-re tervezett — második mustra után a felkelő csapatok ellátásáról már a kincstár gondoskodik, a gyalogos-zászlóalj és a lovasezred századparancsnokai számoljanak el a vármegyénél a nekik május 10-ig kiadott pénzekről. Az insurrectió szervezésével egyidejűleg a megyegyűlés — a Helytartótanács május 12-i utasításának megfelelően — ezer gyalognapszámost indított el (kapákkal és lapátokkal) a győri vár erődítési munkálataira. A napszámosoknak 45 krajcártól 60 krajcárig (1 forint) terjedő napszámot kellett fizetni, s mérföldenként 10 krajcár útiköltség járt nekik.

19 A május 14-i megyegyűlésen a veszprémi pékek arra kérték a vármegyét, hogy a megye fizesse ki nekik 3000 forintnyi tartozását. Ugyanis a Veszprémen átvonuló tömérdek katonaságot a pékek látták el eddig hitelbe. Mivel így nincs pénzük, nem tudnak gabonát vásárolni, s így fennakadások lesznek a katonaság ellátásában. A megye azonban legfeljebb 1000 forintot tudott nekik fizetni. Ezzel szemben a megye felszólította a gabonakereskedőket, hogy adjanak a pékeknek egyelőre hitelbe gabonát és lisztet. A gyors ügyintézés érdekében a megye biztosa — Kupricz Mihály — azonnal lefoglalta a Veszprémben található összes kenyérgabonát.

20 Május 14-én báró Andrássy János tábornok megtartotta a második mustrát Pápán a Veszprém megyei lovasezred felett. Ezt követően a lovasezred megkezdte a — május 16-i menetterv szerint — felvonulását Sopron vármegyébe. A csapatok már menetben voltak, mikor május 17-én a budai katonai raktárból Veszprémbe érkezett újabb 100 pár réz szerelékű — ötnegyed latos — pisztoly és 100 db vas puskavessző. Másnap, május 15-én Andrássy tábornok a Veszprémben gyülekező 9. sz. gyalogoszászlóaljat is megszemlélte, annak ellenére, hogy annak szervezése még folyamatban volt. A szervezés jóvoltából Veszprémben olyan volt a zsúfoltság, hogy Márkus ezredes kénytelen volt kérni a vármegyét arra, hogy a szervezés ideje alatt más csapatokat ne szállásoljanak el a városban. Május 19-én Márkus ezredeskapitány bejelentette a vármegyének, hogy — az előző éjszaka Andrássy generálistól kapott parancsnak megfelelően — másnap a 9. sz. gyalogoszászlóalj négy nehézszázadát Veszprémből elindítja Városlőd felé. A két könnyűszázad azonban még a városban marad. A zászlóaljat még aznap felsorakoztatták a városon kívül, felolvasták előttük a haditörvényeket, feleskették őket, majd útnak indították Herend, Városlőd felé. Május 20-án Veszprém városában tetőzött a csapatok átvonulása. A nap folyamán a városon át vonult a Somogy megyei nemesi lovasezred Baranya megyei százada 220 lovassal. Az átvonuló csapatok és a közelben állomásozó csapatok teljesen felélték a Veszprémben lévő katonai élelmiszer-raktárak készleteit. A raktár adatai szerint május 16-án a városban állomásozó 6. sz. Blankenstein-huszárezrednek 324 porció zabot és 324 porció szénát, 18-án a Kádártán és Rátóton pihenő katonaság részére 260 porció zabot és 260 porció szénát, a Márkon összpontosított csapatok számára pedig 250 porció szénát, május 20-án a Barnagon lévő csapatoknak 100 porció szénát, május 21-én pedig a Veszprémben összpontosított tüzéreknek és a 7. sz. Lichtenstein-, valamint 5. sz. Ott-huszárezredeknek 207 porció szénát adtak ki. A raktárból a kenyér annyira elfogyott, hogy május 20—21-én a Baranya megyei lovasság már Pápáról igényelt kenyeret Veszprémbe. A szállításokkal kapcsolatos zűrzavar május 20-án tetőzött Veszprémben. A nap folyamán Zala vármegye kérte Veszprém megyét, hogy a katonaság által Monostorapátiban önkényesen lerakott 6000 zsák kincstári zabot — a tárolási nehézségek miatt — Veszprém megye szállíttassa a tapolcai katonai raktárba. Veszprém megye elutasította a kérést. Mivel Fejér megye sem szállít semmit Palotánál tovább, Veszprém megye — amely amúgy is agyon van terhelve katonai fuvarokkal — nem szállít Zala megye területén Monostorapátitól Tapolcáig. Május 20-án — az előző este Veszprémből elindított — 9. sz. gyalogos-zászlóalj négy nehézszázada elérte Kislődöt. A zászlóalj a nap folyamán Kislődön pihent. Márkus ezredes innét menesztett levelet Veszprém vármegyéhez. Leírta, hogy a 363