A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Veress D. Csaba: Veszprém megye és az 1809. évi francia háború

lett a lovasezrednél). Az ezredparancsnok egyúttal az 1. ezredeskapitányi lovasosztály parancsnoka is lett. A 2. ezredesfohadnagyi lovasosztály (Fejér megyeiek) élén Alapi Salamon Mihály ezredesfőhadnagy állott. A 3. főstrázsamesteri lovasosztály parancsnoka: gróf Zichy Károly főstrázsamester volt. Segédtisztek voltak: Kotsi Horváth Sámuel, Zodorói Szabó György; hadbíró: Felsőszakonyi Szakonyi József; ezredkáplán: Csobrántzy Ferenc (volt Ösi plébános); ezredorvos: Siller János (somlóvásárhelyi orvos). Első kapitányok voltak: Esztergomi Ignác, Kun Pál, Hajdenczi Hunkár Antal, Dubiczay Zsigmond, Kun János, Boronkay Pál. Másodkapitányok: Ihász Imre, Keményegerszegi Kemény Dénes, Sendl Pál, Hanovszky János, Csajaghy Szőke György, Kotsi Horváth Samu. A 9. sz. gyalogoszászlóalj parancsnokává Márkus József (1763—1834. III. 8; Veszprém) föstrázsamestert (őrnagyot) nevezték ki. A zászlóalj hat századának parancsnokai voltak: Kreusz, Szalkay, Pribék, Halász, Petkó és Martonfalvy századosok. Április 7-re kinevezték a csapatok orvosait is. A lovasezred négy századához (svadron) négy sebészt neveztek ki. Ezek voltak: Siller somlóvásárhelyi orvos fősebész (ezredsebész), a peremartoni sebész (neve ismeretlen), Csikasz veszprémi sebész és Markos szentgáli sebész (chirurgus). Tartaléknak: Nikolides chirurgus (bármelyik helyett). A gyalogoszászlóaljhoz öt sebészt (chirurgust) választottak: Rossbach nyugalmazott zászlóaljchirurgust (Devecserből); Mogyorósi (most végzett chirurgust); Nagy László volt ezredalorvost; Mészáros pápai chirurgust és Teinzinger sebészt." A zászlóalj fősebészévé Rossbachot nevezték ki. Közben — 1809. április lü-én az osztrák hadsereg megkezdte a támadást közvetlenül - a franciákkal szövetséges Bajorország ellen. Miközben a bajor hadsereg is - nagy csalódást okozva az osztrákoknak! -- felvette a harcot a császári hadsereggel, fokozatosan felvonultak a francia főerő hadtestei is. Másnap, április 11-én az osztrák VII. hadtest támadást indított — az ugyancsak francia szövetséges — Varsói Hercegség ellen. Ugyanakkor az osztrák Déli Hadsereg (pk.: Habsburg János főherceg) VIII. és IX. hadtestei Venzonénál betörtek az ugyancsak a Franciaországgal szövetséges Itáliai Királyságba. A támadás tizenharmadik napján — 1809. április 22-én — a francia főerők Eggmühlnél súlyos csapást mértek az osztrák főerökre. Miközben az osztrák főerők öt hadtest a Dunától északra, három pedig a Dunától délre — harcolva vonultak vissza Bécs általános irányba, az osztrák Déli Hadsereg továbbra is sikeresen támadott a Piave folyótól délnyugatra. A főhadszíntéren elszenvedett vereség — bá^ ezt ekkor még nem tudatták az ország lakosságával — siettette a nemesi felkelés szervezését. Április 24-én Veszprém vármegye főispánja elrendelte, hogy a nemesi lovasezred tagjai április 24től — naponta 50—50 ember (a kijelölt helyekről) — Pápára tartoznak vonulni „mustrára" (szemlére). Egyidejűleg két bizottságot jelöltek ki lovak vásárlására. Az egyik bizottság Pápán ülésezett április 28—29-én Rába Boldizsár második alispán vezetésével. A másik bizottságnak május 1—2-án Veszprémben kellett üléseznie Bésán István táblabíró elnökletével. A harmadik és negyedik bizottságnak Zircen kellett összeülnie a cseszneki járásból összeszedett lovak ügyében. A vármegye egyúttal bejelentette, hogy a pozsonyi katonai raktárból megérkezett a lovasezred számára igényelt 600 nyeregszerszám (egyenként 44 forint értékben; összesen pedig 26 400 forint értékben). Nem érkezett meg viszont Pozsonyból a kért 100 db lótakaró és a 100 pár lovassági pisztoly. Ezeket — mármint a lótakarókat — a veszprémi iparosokkal kellett elkészíttetni; míg a pisztolyokat az előző — 1805. évi — insurrectió óta Veszprémben őrzött pisztolyokból pótolták.

12 Az eggmühli csatavesztés hírére I. Ferenc császár-király utasította József nádort, hogy a magyar nemesi felkelő csapatokat -- elsősorban a dunántúli vármegyék csapatait — vonják előre az osztrák—magyar határt képező Lajta folyó vonalára, illetve Győr körzetébe. Április 27-én a nádor kiadta parancsát: ,,A mostoha Történetek mellyek Német Országban Hadaink rettenthetetlen Vitézségének nem kedveztek, ö Felségét a Királyt arra bírták, hogy a Magyar Felkelő Nemességet azonnal az Ország Határjaira szólítsa!" A kiáltvány megállapította, hogy „Számtalan nehézségek miatt nem lehetett a Felkelő Seregeket illendően felruházni és fegyverkeztetni. Most azonban ezen szoros szempillantásban melly a Nemzet függetlenségét fenyegeti, nincs többé annak ideje, hogy az akadályokról tanakodjunk!"

1

' Egyúttal a nádor elrendelte, hogy a vármegyék szervezzék meg a második mustrát (szemlét) a csapatok felett. Közben — április 27—28-ra — a veszprémi nemesi lovasezred csaknem teljes létszámban összegyűlt Pápán. Április 28-án a budai katonai raktárból megérkezett Veszprémbe, majd a csapatokhoz 50 pár rezesszerelékű — ötnegyed latos (1 lat = 17,2 gr) — pisztoly.

14 Május 4-én — mivel közeledett a 2. mustra ideje — a veszprémi lovasezred (már meglévő két zászlaja mellé) még két század- (svadron) zászlót rendelt. A szükséges négy rőf (3,12 méter) vörös damasztot a második alispán felesége, Fodor Zsófia vásárolta meg; elkészítését pedig Stróbel „Német Szabó" vállalta a megadott minta alapján. A zászló festését Hoffmann Mihály festő végezte el: egyik oldalára Magyarország címere, a másik oldalra Magyarország Patrónája került. A zászlókra szükséges aranycafrangokat Nagy György; a zászlók csúcsára szükséges rézdíszeket pedig Ajt József gombkötőmesterek készítették. (A zászlók ára 36—36 forintba került.)

15 A Pápán összpontosított Veszprém megyei nemesi lovasezred (680 lovas) május 6-án kapta meg menetparancsát. A parancs szerint első oszlopban a Veszprém megyei 1. és 3. lovasosztályok négy százada vonul: május 13. (Marcaltő), május 14. (Bogyoszló), május 15. (Vitnyéd), május 16—17. (Kövesd) útvonalon. A lovasezrednek alárendelt Fejér megyei 2. lovasosztály a második oszlopban vonul fel: május 14. (Palota), május 15. (Veszprém), május 16. (Városlőd), május 17—18. (Pápa), május 19. (Szany), május 20 (Babot), május 21—22. (Szentmiklós) útvonalon. A felvonu362