A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

rüljáró nincs a fogadalmi képen. Továbbá több, emeletes ház is látszik a képen, pl. a Tízes-malomtól D-re. A Fraknón látható két részletes kidolgozású festményen is több emeletes ház van.

26A Tízes-malomnál nemcsak 4 kerék volt

27 hanem az 1648. évi várleltár is 10 kereket említ. Különben a malom első említése 1608-ból való.

28 A közölt távlati rajzon Borsosgyőr a várostól Ny felől látszik. A plébániatemplom ilyen irányból nézve nem nyúlt DK felé; hiányzik az első pálos templom és a ferences templom is. Nem látjuk a vár D-i nagy tornyát, amelyik 1683-ban a festményeken szerepel, és 1694. évi várleltárból is ismert. Ennél pontosabb felmérés, illetőleg rajz a karlsruhei gyűjtemény pápai várterve (8. ábra).

29 A várkaputól D-re egy kis kiszögelés látható az épület falán, amely a fogadalmi képen megfelelő helyén szintén látható. Ezt a tervrajzot nem másolhatták Leukharden rajzáról, Zákonyi F. nézetével ellentétben

30 mert ez a pontos munka a fogadalmi képpel azonos: tehát hitelesnek tekintendő. 4. ábra. A pápai vár Hoefnagel-metszetéröl (1610 táján) Abb. 4. Die Burg von Pápa von dem Stich von Hoefnagel (um 1610) Három további metszet közel áll egymáshoz. Wagner (1685)

31 Nyport (1686) (9. ábra)

32 és Bouttats (1700 körül)

33 É-ról, a Tízes-malom felől rajzolják meg a várost. A várkapun kívül a másik jellemző tünet a DK-i nagy vártorony. A plébániatemplom tornya érthetetlenül négyzetes oszlopforma. Nyport (9. ábra) esetleg a rajzoláskor DK felé ment, és akkor lehet, hogy a plébániatemplomtól D-re látszik a ferences templom. Ezt tehette Nyport vagy elődje, a rajzoló. Nála a pálos templomnak éppen olyan körüljárható erkélye van a tornyon, mint Leukharden plébániatemplomának a tornyán. Az 1683. évi állapotokat feltüntető 3 pápai festményen 2 keskenyebb tornya van a plébániatemplomnak. Talán a fenti évben a két ostrom valamelyikénél pusztult volna el az egyik torony? Nyport még előbb rajzolt itt vagy egy előbb elkészült képről másolt. Az előd vagy a másoló tévedett? Bouttatsnál hiányzik a rajzról a pálos templom. Ebben a nézetben nem látható a képen a ferences egyház. Mivel a Tízes-malom azon a helyen volt a XVII. században, ahol az ma is áll; akkor bizonyára két nézetből rajzolták a várost: É és ÉK felől. Valami akadály, talán nagyobb mocsár lehetett a rajzolónak útjában, hogy egy ívben kellett végigjárnia a város ÉNy-i, É-i és ÉK-i 5. ábra. Részlet Turco vártervéről (1569) ( —=) régi állapot) Abb. 5: Detail des Burgplanes von Turco (1568) ( = alter Zustand) szélét, így terítette ki a képén a települést. Vagy talán a Tízes-malom a vártól É-ra, illetőleg ÉK-re feküdt volna? így szerepel a tárgyalt metszeteken. De miért kellett volna a malom helyét eltolni? Az első rajzoló csinálhatta ezt a hibát, azután azt minden másolója átvette. Helyszíni megfigyeléseink szerint az É felől megfigyelt városképek nagy részénél bizonyos torzulás van. A vártól pontosan ÉNy-ra található a Tízes-malom, és a rajzoló a vázlat készítésekor mintha erről a nézőpontról К felé haladt volna, és így rajzolta volna le a várost annak DK-i széléig, így rövidült annak a hossza. Tehát nem egy alappontból rajzoltak. Érdemes összehasonlítani ezeket a metszeteket egy XIX. századból származó, 5 képből álló sorozat egyik képével, amely „teljes látkép Gróf Eszterházy tókertje felől" (19. ábra).

34 így jobban bizonyítható a régi rajzolók torzítása. Mivel a 3 említett metszet egymáshoz közeli időben jelent meg, nem tudni, melyik közülük az első. Az 1594. és 1597. évi eseményeket bemutató metszetek közül azok készültek a dátumhoz közelebb, ahol hiányzik a plébániatemplom. Ahol ez előfordul, azokat a század közepén rajzolhatták. 6. ábra. Kirajzolt részlet Siebmacher pápai metszetéről (1620) Abb. 6. Abgezeichnetes Detail des Stichs von Pápa von Siebmacher (1620) 321