A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján

7. ábra. Kirajzolt részlet Pápáról Commentarius művéből (1597) Abb. 7. Abgezeichnetes Detail von Pápa aus dem Werk von Commentarius (1597) Valamelyik ostrom idejében a templom elpusztulhatott, mert több metszet egyáltalában nem közli, és mintha valami kisebb majorság lenne a templom helyének É-i szomszédságában. Ez a helyzet Hoefnagelnél, egy 1600 utáni képen

35 és Siebmacher metszetén is. A ferences templom mindenütt szerepel a DK felől megrajzolt városképeken. Az 1597. évre hivatkozó metszetek, úgy látszik, mind jóval később keletkeztek. A jól beépített város, a plébániatemplom jelenléte már az 1600 utáni évektől képzelhető el. Czennerné szerint az 1623—1632-ben megjelent füzetekben a művészek Pápa rajzánál Dilichet vették mintául.'

16 Az irodalom úgy tudja, hogy Nyport is Dilich látképeit másolta. Dilich hatása látszik Bouttats és Birkenstein sorozatain is. Dilich É felől ábrázolt, Siebmacher alaprajzban dolgozott. A sárvári freskón Pápa beépítettsége hasonló egy 1600 utáni metszethez.*

8 Más vélemény szerint a sárvári kép mintái Siebmacher és Zimmermann metszetei." Fontos ide csatolni azt a történeti adatot, hogy a reformátusok 1610 júniusában építik a templomot (mi ezalatt az egykori katolikus templomot értjük). Ehhez az adathoz fűzi különben Tóth E. azt, hogy az ostrom alatt a templom elpusztult.

40 1629-ben egy tűzvész alkalmával a várossal együtt újra leégett a templom is.

41 3. A XVII. század második feléből 3 rendkívül fontos, Pápát ábrázoló festményt kell összehasonlítanunk. Pápán a ferences templomban van egy nagyméretű festmény, a már többször említett fogadalmi kép (10. ábra).

42 Fent az angyaloktól körülvett Szűz Mária a kis Jézussal, alattuk az íves szalagban felirat: ,,eX Voto obt VLerVnt teMpore beLLIDIrvepVe pestis". A feliratból az 1683. év olvasható ki. Lent, a középen a pápai vár és a város egy része, kétoldalt gróf Esterházy Ferenc semptei kapitány és felesége gróf Thököly Katalin díszruhában térdepelnek és felajánlják a várost és a várat. A vár alatt felirat két sorban: „AB HOSTELOCUM HUNC FŐVE" „ET PESTEM AB HUNC AMMOVE". A kép nagy kerete díszes és aranyozott. Esterházy Ferenc (1641 —1683) mögött a képen esetleg Sempte vagy Lanzsér vára látható. A késmárki származású Thököly Katalin (1655—1701) hátterében esetleg a késmárki templom lehet. Esterházy Ferenc 1683. okt. 16-án halt meg Keresztúron és Kismartonban temették el.

4i Valószínű, hogy a kép még életében készült el és került a ferencesekhez. 1683. júniusban Kara Musztafa serege Pápát is elfoglalta. Ugyanez év szeptember első felében szabadult a török uralom alól.

44 A város és a vár látható épületein nem mutatkozik rombolás és pusztítás, és így a török 322 megszállás előtt készülhetett a kép. Az alsó feliratban szereplő pestis idejéről sem tudunk bővebbet. .A vár tó felőli oldalán a várkapu nem az épületből nyílt, mintha D felé az újabb épületig szabad tér volna. A D-i oldalon van a vár nagy tornya. A térdeplő gróf és a vár között a háttérben a plébániatemplom látszik erős rövidülésben. É-i oldalán emeletmagasságban 2 oldalablak van. A főbejárat a mai Korvin utca felé néz. Az épület D-i sarkánál hagymafejes torony áll, és rajta túl, D felé egy hegyes süvegű újabb torony egymagában helyezkedik el. A grófi pár eltakarja a pálos és ferences templomot. A vár É-i sarkánál magasodik fel a Tízes-kapu a tetején kis dísztoronnyal. A kép festője ismeretlen. Gondolni lehetne azokra, akik a XVII. század 2. felében Ny-Dunántúlon dolgoztak (Jan Thomas, Geogius Subarich, Benjamin Block vagy éppen a sárvári freskófestő Hans Rudolf Miller).

45 A kép előrajzolója É felől nézett a városra és a várra. Magasból tekintett le az emeletes várra és látott be a várudvar felé eső tetőkre. A háttérben néhány lakóház is látszik. A vár K-i szárnya kívül 9 ablakos, és utána tovább, D felé az oldalhomlokzatból kiugró várkapu következik. A vár ÉNy-i szárnyán kívülről 3 támfal látható az emelet padlásszintjéig. Az épület sarkain, fent a tető törésénél, kis tornyok díszlenek. A kémények a tető udvari részén ülnek. Az első emeleti ablakok fölött lőrések látszanak. Ezek ma a tetőtérben rejtőznek.

4(> A várkapu elé ívesen befelé kanyarodó út vezet a mai Fő tér irányából. A vár D-i részén egy, a két oldalszárnnyal össze nem épült emeletes ház áll. Határozottan látszik a vár D-i sarkán a két épület közötti nyílás. A D-i épület udvar felé eső tetőrészén a tetőzáró kis torony mellett lévő kéményen gólya áll. Ez az épület különben alacsonyabb építésű, mint a vár U alakjának 3 szárnya. 8. ábra. Kirajzolt részlet egy pápai vártervről (1667) (karlsruhei-gyűjt.) Abb. 8. Abgezeichnetes Detail eines Burgplanes von Pápa (1667) (Karlsruher Sammlung)