A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Rajczi Pál: A pápai főesperességegyházlátogatási jegyzőkönyve, 1698

RAJCZI PAL A PAPAI FÖESPERESSÉG EGYHÀZLATOGATÂSI JEGYZÖKÖNYVE, 1698 A veszprémi egyházmegye területe 1777-ben nyerte el mai formáját. Koller Ignác halála (1773. ápr. 5.) után Mária Terézia 4 éven át nem nevezett ki új püspököt Veszprémbe. Ezt a széküresedési időszakot használta fel az uralkodónö a Dunántúl területének egyházi átszervezésére. 1777-ben megalapította a székesfehérvári püspökséget Fejér és Pilis megyékből. Az újonnan létesített szombathelyi egyházmegyéhez csatolta Veszprémtől az egerszegi esperesi kerület nagyobbik részét. Ugyanakkor Veszprém megkapta a pápai főesperesség Veszprém megyei plébániáit, valamint Zágrábtól a vitás Dráva menti plébániákat. Ugyancsak ide csatolta Esztergomtól a kiváltságos (exempt) plébániákat is. Minden bizonnyal ekkor került a Veszprémi Püspöki Levéltár birtokába az a Visitatio Canonica, amely Mikos Ferenc győri kanonok, pápai főesperes egyházlátogatása alkalmával készült 1698. június 3. és 12. között.

1 A tridenti zsinat (1545—63) felújította a régi előírást, hogy a püspökök kétévenkint látogassák végig akár személyesen, akár megbízottaik révén egyházmegyéjüket és tapasztalataikat rögzítsék írásban. A püspök figyelme terjedjen ki a személyekre, a szent helyekre és dolgokra. A püspöki megbízottak általában a főesperesek voltak. A hódoltsági területen a legnagyobb jóakarattal sem lehetett ezt valóra váltani. A török által meg nem szállt zalai föesperességet 1554ben végiglátogatta Gáspár mester, egerszegi plébános.

2 Biró Mártonnak egy 1745-ös írásából kitűnik, hogy 1674-ben ifjabb Sennyei István püspök végzett egyházlátogatást.

3 Nagy kár, hogy ez nem maradt ránk. A török kiszorításával egy időben kezd újjáéledni az ország. Az általános rendezésben a katolikus egyház is részt vesz. Először is fel kell mérnie a helyzetet: mi maradt meg a török pusztítása, illetve a protestantizmus előretörése után? A felmérés során az alábbi kérdésekre kíván választ kapni: vannak-e templomok, s milyen állapotban vannak azok? Milyen a fölszereltségük? Mennyire terjedt el a protestantizmus? Kik a lelkipásztorok? Van-e miből fenntartani az épületeket? Biztosított-e a lelkipásztori munka? Egyáltalán: van-e élet a falvakban? Mennyi a népesség? A vizitátorok a királyi parancs értelmében felmérésük során nemcsak a katolikus, de a protestáns közösségeket is felkeresték, s ez a tény még inkább növeli Mikos jegyzőkönyvének forrásértékét. A vizitátor jegyzőkönyvbe foglalta tapasztalatait. Ezeket a jegyzőkönyveket nevezi a szóhasználat Visitatio Canonicának, azaz egyházlátogatási jegyzőkönyvnek, őszinte sajnálatunkra ezek a fóliánsok legnagyobb részükben ma is kiadatlanok, pedig megjelentetésükkel igen sok becses és másutt fel nem található anyagot tudnánk feltárni. Szekfű Gyula már a húszas években nagyon sürgette kiadásukat. A vizitáció tíz napot vett igénybe: június 3-tól (keddtől) 12-ig (csütörtökig) tartott. Ez idő alatt járt 17 plébánián és 22 leányegyházban. Pápán nem volt, hiszen IX. Bonifác pápa 1440-ben kivette a győri püspök joghatósága alól és közvetlenül Esztergomnak rendelte alá.

4 Ugyanez a helyzet Somlóvásárhellyel is. Érthető, ha nem szerepel az okmányban. De hogyan van benne Iszkáz, ami ugyancsak exempt? Ujabb kérdés aztán, hogy miért nem található Ugod? A falu lakossága 1692-ben 48 jobbágy, 1 házas és 1 hazátlan zsellér.

5 Egy 1696-os dicalis conscriptio szerint 33 család,

6 egy 1715ös összeírás 33 jobbágy- és 17 zsellércsaládról tud.

7 Tehát mindenképpen jelentős hely lakosságát illetően is, tovább nehezíti a választ, hogy gazdasági központ is volt. Minden jegyzőkönyv a földesúr megnevezésével kezdődik. Aztán többet nem is mond róluk. Nem tartja fontosnak még a vallását se megírni. Egyébként se beszédes, nagyon szűkszavú írás. A vidéken a pápai váruradalom a legnagyobb birtokos: Csót, Devecser, Kup, Nagygyimót, Nyárád és Teszér tartozik hozzá. Kilenc helyen találunk egyházi birtokosokat: a győri püspökhöz tartozik Kisjenő, Tüskevár és Vaszar; Veszprémhez Vanyola; Dabrony a pálosoké, Polány a cisztereké; míg a pozsonyi klarisszák

8 birtokában van Csősz, Felsőiszkáz és Kisszöllős. Nem tűnik ki, hogy ezek beavatkoznak-e a vallási életbe (cujus regio, ejus religio: akié a birtok, azé a vallás). Mintha semlegesek lennének. Vanyolán és Polányban lutheránus prédikátor működik, Dabronyban pedig nincs lelkipásztor. Azt viszont észre kell venni, hogy a klarisszák és a győri püspökség birtokain van katolikus hitélet. Prédialistákkal

9 találkozunk Csöglén, Takácsiban, Tapolcafőn és (Adász) Tevelen. A lakosság számát még csak megbecsülni sem lehet, mert nem egységes szempontokat vesz figyelembe. Hol házak, hol telkek, hol lélekszám szerint beszél a helységek népéről. Mezőlakon 31, Felsőiszkázon 14 egész hely van. Vaszaron 86 katolikus és 53 protestáns él, Csőszön mindenki katolikus. Devecserben 128 katolikus mellett a többiek protestánsok. A legnagyobb helység (mezőváros) Devecser 99 házzal, Alásonyban már csak 25, Ajkán 23, Csöglén 22 házat talál. Dereske teljesen elhagyatott. Vaszar nagyrészt elpusztult, megmaradt (vagy újratelepülő) lakossága kunyhókban vagy pincékben húzza meg magát. A népesség nagy többségében protestáns. Nem mindig tesz különbséget a reformátusok és az evangélikusok között: legtöbbször csak akatolikust ír. Katolikusok inkább csak a Somló vidékén, az apácák falvaiban élnek. Alsó- és Középiszkázon mindössze 1 másvallású él. A többi faluban vagy egyáltalán nincsenek, vagy csak elenyésző számban vannak. Mindössze egy katolikus plébánossal találkozik a főesperes, Felsőiszkázon. A 45 esztendős Fekete Gergely a bécsi Pázmáneumban

10 végezte a teológiát. Fontosnak tartja megjegyezni róla, hogy magyar, s hogy a hívek dicsérik életvitele miatt, meg hogy készségesen, minden huzakodás nélkül végzi feladatát. Devecserben, Tüskeváron és Vaszaron katolikus licenciátus" gondozza a nyájat. Ezenkívül még egy mester

12 képviseli a katolikus egyházat, Kisszöllősön. Sokkal jobb 281