A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Rajczi Pál: A pápai főesperességegyházlátogatási jegyzőkönyve, 1698

helyzetben vannak a protestánsok: 18 prédikátor és mester működik a területen. Igaz ugyan, hogy már a XVI. század elején tartott veszprémi zsinat elrendelte az anyakönyvek vezetését, mégis mindössze a felsoiszkazi plébános vezeti. Igen nagy kár, hogy ez is elveszett; mai anyakönyvei 1720tól vannak meg. A látogatás alaposan megvizsgálja a templomokat. Már azok szerkezete is elárulja, hogy a katolikus templomot vették át. Erre utal a szentély, a sekrestye, az oltárkép. Mindössze a csöglei és a felsoiszkazi templom van jó állapotban. 16 községben áll a templom boltozott szentélye, tornya, de a hajó deszkamennyezetű. Rég elpusztult Vaszar, Tüskevár, Kovácsi, Tapolcafő, Gyimót, Teszér és Vanyola egyháza. Nyaradon is csak az alapok találhatók meg. Szalmafedelű a csőszi, a vecsei és a takácsi. Az ajkait, a csótit és a takácsit a tatárok égették föl a háború alatt. Egyáltalán nem volt Bödögén, Mihályházán és Középiszkázon. A devecseri katolikusok a vár egyik termében, a protestánsok pedig egy parasztház jellegű épületben jönnek össze. Mivel a vanyolai is már régen összedőlt, a vallásgyakorlatot abban az elhagyott parasztházban tartják, ahol a prédikátor is lakik. Még a templom védőszentje is feledésbe ment a legtöbb helyen. A mezőlakiak azonban emlékeznek rá, hogy Szűz Mária születésének'' a tiszteletére szentelték templomukat; a gyimótit meg Szent Andráséra." Mindkét helyen megtartják a búcsúnapot

ir> is. A dabronyiak tudni vélik, hogy Kinizsi Pál építtette számukra az Isten-házát. A nehéz időkben is építenek templomot: Polányban 1657-ben, Alsóiszkázon 1673ban, a dákait meg 1697-ben tatarozzák és adnak neki új tetőzetet. A temető általában a templom mellett található; csak a polányi van a falun kívül egy domboldalban. A nagyszöllösinek és a nórápinak valamikor téglakerítése"' volt, de mostanra már pusztán az alapok vannak meg. Talán elhordták házépítéshez? A felsoiszkazi ugyancsak tégla, és épségben is van. Találunk palánk- és sövénykerítést is. A legtöbb helyen azonban kerítetlen. A vaszari szétzilálódott, a nyárádi összevissza, a vanyolai elhanyagolt. A harangok szava rendületlenül hívja az élőket és siratja a holtakat. Hol a megmaradt toronyban, hol a gerendákból összeácsolt haranglábon függenek ezek a kicsiny harangok. Egyedül a csöglei „közepes nagyságú". A harangláb hol a templom mellett, hol a temetőben található, esetleg a falu közepén. A nagyszöllősieknek két harangja is van: egyik a toronyban, a másik meg haranglábon. A tüskeváriak biztos helyen rejtegetik, biztonságosabb időkre számítva. Általában nincsenek megáldva; csak a felsoiszkazi és a kisszöllősi: a Mindenszentek, illetve Szent Márton tiszteletére. A protestánsok kezén lévő templomokból kitették az oltárt, de a legtöbb helyen megvan az oltár alapja. A szószék általában fából, esetleg sárból készült. Egyetlen kóruson sem található orgona. A katolikusnak maradt templomok közül különösen gazdag a felsoiszkazi. Van aranyozott ezüstkehely, két miseruha, palást, vászonnemű, hímzett kendők. Van keresztelőkút és körmeneti zászló. Az Oltáriszentséget az evangéliumoldalon lévő falmélyedésben (pasztofórium) őrzik. Kielégítő a helyzet a filiákban is. Érdekes, hogy a vaszariak ezüst-, a tüskeváriak aranyozott ezüstkelyhét és a nyárádiak ezüstpoharát a pápai, illetve a sümegi várban tartják. Az mégiscsak biztonságosabbnak tűnt. Templomi zászló van Devecserben (négy is), Felső- és Alsóiszkázon, Kisszöllősön, Csőszön és Tüskeváron. Mindössze két templomban találunk ruhásládát. A protestánssá lett templom fölszerelése nagyon egyszerű, szegényes. Az úrvacsorához ónedények, néhány egyszerű szőnyeg, csótár, abrosz és kendő. Persze ez sincs mindenütt. A templomok fönntartásáról a híveknek kellett gondoskodniuk, hiszen biztonságot jelentő anyagi alap alig néhány helyen állt rendelkezésre. 5—8 hold között változott; egyedül Vaszaron van 19 hold. A földet a hívek művelik meg. Készpénzt csak az iszkázi plébánián jegyez föl a vizitátor, amit 10% -os kamatra helyeztek ki a híveknél.

17 A lelkipásztorok anyagi helyzete ugyancsak szegényes. Lakást a közösség biztosít nékik a paplakban. Jövedelmük a plébániai földek hozamából és a stólából

18 állott. A paplak nagyon változatos képet mutat. A nyárádi csak egy szűkös kunyhó, míg a dabronyi nyomorúságos állapotban van, a teszéri rozoga. Találni alkalmas, eléggé alkalmas, úgy-ahogy megfelelő, eléggé kényelmes épületet. Az iszkázi jó beosztású, a csöglei jó karban lévő. Vanyolán nincs, a prédikátor egy elhagyott parasztházban lakik. Egyedül Vaszaron épül új paplak. A papföld a legtöbb helyen 2 —4 hold, esetleg 6—8, néhány helyen 16—18 hold. Általában kaszáló is tartozik hozzá, ami néhány szekér szénát hoz. A földet a hívek munkálják meg: három alkalommal megszántják őszi alá, bevetik, learatják és behordják. A vetőmagot mindig a használó lelkipásztor biztosítja. A rétet levágják, a szénát összegyűjtik és behordják. Ha a plébániának nincs saját birtoka, akkor a templomföldből adnak. Mindenütt van párbér: a családos gazda általában fél mérő

19 gabonát ad és készpénzben 12 dénárt, özvegyek és földnélküliek a felét fizetik. Tüzelőről is gondoskodnak mindenütt. Tüskeváron tizenhatodot adnak. Szegényes a stóla is. Keresztelésnél általában 1 kenyér és 1 tyúk, esetleg a keresztszülőktől 1 — 1 dénár. Devecserben ez megváltható 25 dénáron, Kovácsiban pedig 12-n. Avatásnál 4—5 dénárt adnak. Esketésnél a legtöbb helyen 25 dénár a stóla, de Csöglén csak 15, míg Mezőlakon 50. A temetés általában 12 dénár, de Tüskeváron és Iszkázon semmit nem adnak. Vaszaron és Devecserben említés történik a virrasztásról: 12, illetve 25 dénár. Még siralmasabb a mesterek jövedelme. A kisszöllősi parasztházban lakik; a napi imádkozásért és harangozásért kap házankint 1 mérő gabonát és 5 dénárt, a falutól 3 szekér tűzifát, a falu malmától másfél mérő gabonát, meg a gyerekek tanításáért 1 forintot. A bödögei mester 5 mérő gabonát kap, 5 forintot és 1 hold szántót, meg 1 szekér szénát. Egyébként az az általános gyakorlat, hogy a felét kapja, mint a pap. Ók is kapnak mindenütt elegendő mennyiségű tűzifát. Nem beszél a jegyzőkönyv a nép szellemi életéről: se kultúrájáról, se a valláserkölcsről. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha föltételezzük, hogy nem állt az valami nagyon magas szinten. Végezetül szabadjon felhívni az Olvasó figyelmét a pápai főesperesség 50 évvel későbbi keltezésű összeírására.

20 Az összehasonlítás további értékes következtetésekre ad lehetőséget. A Veszprém megyében lévő Pápai Főesperesség templomainak és plébániáinak vizitációja, amit az Úr megtestesülésének 1698. évében június 3. és 12. között végzett a Császár és Király Őfelsége rendelete és Keresztély Ágost szász herceg stb. s egyben győri püspök, a mi dicső Főpásztorunk különleges megbízatása alapján Mikos Ferenc győri kanonok, a nevezett pápai főesperesség főesperese a következők szerint. A Szentháromság nevében a hozzám legközelebb lévő faluban kezdtem el az egyházlátogatást a szent és apostoli római katolikus Anyaszentegyház üdvére. 282