A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kubinyi András: A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon

A középkori Nyársapát lakóházai. MFMÉ (1962) 39—115; BENKÖ i. m. 349—350. A 13. században beköltözött kunok és jászok letelepedésük után ugyanilyen házakat építettek. MÉRI István: Beszámoló a tiszalök—rázompusztai és a túrkeve—móriéi ásatások eredményeiről II. ArchÉrt. 81. (1954) 143—147; PALÓCZI-HORVÁTH András: A Lászlófalván 1969—1974-ben végzett régészeti ásatások eredményei, Cumania 4. (1976) 275—310. SELMECZI László: The Settlement Structure of the Cumanian Settlers in the Nagykunság. In: Hungaro-Turcica. Studies in Honour of Julius Németh, ed. by GY. KÁLDY-NAGY. (Bp., 1976) 255—262. Selmeczi L. itt egy háromosztatú ház mellett egy árokkal körülvett kerek részt talált, amelyet jurtnak határozott meg. A nyáron tehát még a letelepült, de korábban nomadizáló kunok is sátorban laktak a középkor végén. Uo. 260—261. (alaprajz, uo. 258.) 37. HOLL i. m. (1979) 50. 38. BENKÖ, i. m. 417, 158. jegyz.: HOFFMANN Tamás: Horreum — szérű — csűr? Ethnographie 70. (1959). 200—203. 39. MÜLLER, i. m. 195—201; HOLL PARÀDI i. m. (1982) 25, 31—32, 43—44. 40. SZABÖ, i. m. (1969) 30, 42, 44. 41. Dl. No. 259.654 42. SZABO, i. m. (1969) 13, 24—26; MAKSAY, i. m. (1971) 116—117. 43. Lásd 39. jegyz. HOFFMANN i. m. 171—206; SZABÓ i. m. (1969) 44—49. 44. SZABÓ Kálmán i. m. 86, Sarvalyon a legtöbb helyiség az udvarra nyílt; HOLL i. m. (1979) 49; HOLL— PARADI i. m. 119. 45. SZABÓ Kálmán í. m. 86. Kulcsok, zárak, ajtó- és ládavasalások gyakran kerültek elö, MÉRI i. m. 147; HOLL—PARADI i. m. (1982) 51—54. Ügy tűnik, hogy az alföldi falvakban a vasszerelvényeknek nagyobb szerepe lehetett, mint a Dunántúlon, ahol sok fa volt, uo. 51. 46. K. CSILLÉRY i. m. 209—298, SZABÓ i. m. (1969) 220—223; HOLL—

PARÀDI i. m. (1982) 54. 47. Monumenta rusticorum . . . 482. 48. RADVANSZKY Béla ZAVODSZKY Levente (szerk.): A Héderváry család oklevéltára 2. (1922) 389—395, SZABÓ i. m. (1969) 221. 49. Uo. 220; Dl. 82.336 (1511) 50. FRAKNÓI Vilmos (szerk.): Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis 1. (Bp., 1896) 327—328. 51. Egy alkalommal 5 paraszttól 6 asztalkendőt raboltak el (mensale), amelyek értéke 15—32 dénár volt. 6 paraszt veszített el kézkendőket (manutergium) összesen 14 darabot, amely közül 10 olcsó volt, 2—8 dénár, két szlavóniai azonban 32 dénárt ért, két másik pedig, amelyek sindonea karmasino suta et adornata voltak, másfél forintot értek. 1513. RADVANSZKY—ZAVORSZKY i. m. 389—395. 52. SZABÓ í. m. (1969) 222—223; K. CSILLÉRY i. m. 258 272. 53. VALTER Ilona rövid jelentése: ArchÉrt 106, (1979) 290. Vermekről, különösen azokról, amelyek gabonatárolók lehettek lásd MÉRI: i. m. 147; IKVAI Nándor: Föld alatti gabonatárolás Magyarországon. Ethnographia, 77 (1966) 343 377; FÜZES Endre: A gabonásvermek Droblematikájához. Ethnographia, 84. (1973) 464—467. 54. SZABÓ i. m. (1969) 223—225. Brassóban a csizma schismanként szerepel. Ouellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt 1. (Kronstadt, 1886) 292, 335—336, 345 stb. 55. 1513: RADVANSZKY—ZAVODSZKY i. m. 392. Egy 1418—22-ből származó latin—magyar szószedetben a tunica mint (k)untes, modern ortográfiával köntösként szerepel. JAKUBOVICH Emil—

PAIS Dezső: Ómagyar olvasókönyv. (Pécs, 1929) 284. 56. SZABÓ i. m. (1969) 224. 57. 1498, Pest Megyei Levéltár, oklevelek No. 44. 58. 1513: RADVANSZKY—ZAVODSZKY II. 389—395. 59. SELMECZI, László: Angaben und Gesichtspunkte zur archäologischen Forschung nach den Kumanen im Komitat Szolnok, MFMÉ (1971/72) 195; PALÓCZI—HORVÁTH i. m. 298; GAÀL Attila: Késő középkori leletek Tolna megyéből. Szekszárdi Béri Balogh A. Múzeum Évkönyve, 8—9. (1977—78) 111—116. 60. Esztergomi káptalani levéltár Ld 26. fasc. 5. no. 12. 61. 1470: GÉRESI Kálmán (szerk.): A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára 1. (Bp., 1882) 409. Egy vásárra utazó parasztot megtámadtak és az elvesztette pileusát, haczagáját, egy buzogányt és 10 forintnyi aranyat. (Uo. III. k. 118, 158.) 62. 1470: Dl. No. 55.928. 63. Parasztvégrendelet 1501-ből: lego unam subam de pelibus (!) wlpinis confectum domino plebano meo pro quatraginta missis. (Dl. 564427) Egy falusi szűcstől 1513-ban elraboltak pellicia agnellina XXVI singulum fi. I. Ugyanebben a faluban vesztett el egy paraszt pellicium unum antiquum den XI. rablás nyomán. RADVANSZKY—ZAVODSZKY i. m. 389—95. 64. Fimbrias lumicis et aliis vestibus virilibus nemo sartorum apponere audeat, exceptis curialibus regie Maiestatis et dominorum ... De cupro verő calcar nemo ferat nisi per regiam Maiestatem miles creatus, vei in confinibus continens serviens atque militans: KEMÉNY Lajos: Buda város árszabása II. Lajos korában. 1522. Történelmi Tár (1889) 379, 382. A prostituáltaknak egy sárga szalagot kellett hordaniuk a fej kendőjükön: MOLLAY, Károly (szerk.): Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschprachige Rechtssammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. (Bp., 1959) 124, 155. A zsidók öltözete piros kabát volt sárga folttal. Uo. 126. 65. GEREVICH László: A csuti középkori sírmezö, Bud Rég 13. (1943) 110—134. A kereszténység felvétele után lecsökken a sirmellékletek száma. Erről legutóbb SZABÓ János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában. EMÉ, 16—17. (1980) 74— 75. 66. BÁLINT Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok, 14. (1938) 139—190; IDEM: A kiskunfélegyháza—templomhalmi temető. MFMÉ (1956) 55—84; BENKÖ i. m. 323—340 stb. 67. GEREVICH i. m. BudRég 13. (1943) 134—136, ill. 66. jegyz. 68. A nemesi hagyatékokban, végrendeletekben a középkor végén szintén sokszor szerepelnek a párták is és a díszes övek. így pl. Drágffy János nővérének magyar nyelvű összeírásában szerepel egy pártaöv, amely nyolc márka (1694 gramm) ezüstöt tartalmazott, és említenek még 5 darab gyöngyös pártát. ZOLNAI Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. (Bp., 1894) 203—206. Feudális urak ékszerei kincsleletekből is gyakran előkerülnek: LOVAG Zsuzsa—NÉMETH Annamária: A tolnai XVI. századi kincslelet. FolArch. 25. (1974) 219—246. 69. GEREVICH i. m. BudRég 13. (1943) 152, 163; SZABÓ Kálmán i. m. 58—61. 70. BÁLINT i. m. Dolg. 14. (1938) 143—148; gyékénypárta, Kiskunfélegyháza—Templomhalomról (BÁLINT, i. m. MFMÉ (1956) 80. ismert, valószínűleg a Typha nevű vízinövényből készült. FRECH Miklós: A kiskunfélegyházi templomdomb középkori temetőjének növényi maradványai, MFMÉ (1956) 88. 71. GEREVICH, i. m. BudRég 13. (1943) 154. Pártával temetett férfi például Kaszaperen. BÁLINT i. m. Dolg. 14. (1938) 172, (18. sír). 72. SZABÓ Kálmán i. m. 61—78; GEREVICH í. m. Bud Rég. 13. (1943) 140—151; SZABÓ János Győző: Gó228