A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Kubinyi András: A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon
tikus pártaövek a kisnánai vár temetőjében. EMÉ 8—9. (1970—71) 57—90. 73. SZABÓ Kálmán i. m. 70—75; GEREVICH i. m. Bud Rég. 13. (1943) 146; G. SÂNDOR Mária: Középkori csontosövek a Magyar Nemzeti Múzeumból. Fol Arch, 11. (1959) 113—123; LOVAG—NÉMETH i. m. 228—234; BENKÖ, i. m. 339. 74. BÁLINT i. m. Dolg. 14. (1938) 150—152. 75. A gyűrűkön gótikus majuskulák vannak (különösen M és I, ritkábban L, T.S). Emellett liliom, kettős kereszt stb. Pántgyűrűk is előfordulnak. SZABÓ Kálmán i. m. 52—55. 76. SZABÓ Kálmán i. m. 46—47, 50—52. GEREVICH i. m. BudRég 13. (1943) 139—140; A verőtőről legutóbb: LOVAG Zsuzsa írt, in: Ausstellungskatalog 800 Jahres Franz von Assisi. Franziskanische Kunst und Kultur des Mittelalters (Katalog der Nö. Landesregierung NF 122) (Wien, 1982) 34—35. Ez idézi az ékszerekre vonatkozó irodalmat is. Számos faluból kerültek elő liliommal, hárpiával, sassal diszített ruhadíszek. Égy hasonló hárpiát Oppelnban (Szilézia) találtak. GEREVICH, i. m. BudRég 13. (1943) 157; ruhadiszek Csutról: uo. 155, 30. kép, és 159, 31. kép. 77. GEREVICH i. m. BudRég 13. (1943) (XXXIX a. sír) 114 78. BÁLINT i. m. Dolg. 14. (1938) 158—160. 79. BÁLINT i. m. Dolg. 15. (1939) 157. 80. SELMECZI i. m. MFMË (1971/72). 196. Érdekes, hogy a késő középkori sírokban a kunoknál és a jászoknál nomád viseletet (pl. kaftán) lehet megfigyelni. Idem: A négyszállási jász temető. Com Arch. (1981) 173—175; lásd még: PALÔCZI—HORVÁTH: Le costume coman au Moyen Age. ActaArchHung 32. (1980) 403—427. 81. Monumenta rusticorum, 274—275. 82. LUKINICH Imre (szerk.): A podmanini Podmaniczky család oklevéltára 2. (Bp., 1939) 191, 197. 83. Lásd 60. jegyz. 84. SZABÓ i. m. (1969) 179—183. A bicellusra: KUBINYI András: Bicellus. Adatok egy középkori fegyverfajta meghatározásához. BudRég. 23. (1973. 189—193. 85. F. DÖRY— G. BONIS—V. BÁCSKAI (szerk.): Décréta regni Hungáriáé 1301—1437. (Bp., 1976) 279. 86. Sylloge decretorum comitalium inclyti regni Hungáriáé, ed. Josephus Nicolaus KOV ACHICH, Tom. 1. (Pesthini, 1818) 233—235. 87. KUBINYI András: The Road to Defeat: Hungarian Politics and Defense in the Jagiellonian Period, in: ВАК, J. M.—KIRÁLY, В. К. (szerk.): War and Society in Eastern Central Europe 2 (Brooklyn Collage Press 1982) 169. A voinici állami adómentességére: Dl. 46. 895 (1509). Ezek földesúri járadékát is csökkentették: IVANYI Béla: Egy 1526 előtti ismeretlen kéziratos formuláskönyv. Történelmi Tár (1904) 502—503. 88. ÉRI István—BÁLINT Alajos: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. (Bp., 1959) 33, 36, 37, 40, 44, 46, 50, 51, 55—57. 89. KOVALOVSZKI i. m. VMMK 8. (1969) 247—248. Sarvalyon, ahol kisnemesek éltek, szintén találtak fegyvereket; HOLL—PARADI i. m. (1982) 78—86. 90. HOLL—PARÁDI i. m. (1982) 92—112., ahol a korábbi irodalom is szerepel. 91. Valószínűleg csak gazdagabb parasztoknál tűnik fel. SZABÓ Kálmán i. m. 114; MÉRI i. m. (1954) 148; BENKÖ i. m. 330; HOLL—PARÁDI i. m. (1982) 90. A kunoknál és a jászoknál üvegtükrök ruhadiszként kerültek elő. SELMECZI, i. m. Com Arch. (1981) 171. 92. Jó összefoglalás a kovácsokról régészeti és írásos adatok alapján, SZABÓ György: A falusi kovács a XV—XVI. században, FolArch 6. (1954) 123—145. A falusi fémleletek régészeti feldolgozására lásd legutóbb HOLL—PARÁDI i. m. (1982) 50—78., itt a korábbi irodalom is szerepel. 93. Lásd 12. jegyz. a forrás Dl. 106.083 p. 322—333. 94. PACH Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV— XVII. században. (Bp., 1963) 65—70; SZABÓ i. m. (1975) 39—42, 67—77. 95. SZABÓ i. m. (1975) 71. 96. Dl. 89.252 (Tétény); PATAKI János Vidor: Vasmegyericsei kárbecslés 1520. Agrártört. Szemle 1. (1957) 17—28. 97. SZABÓ i. m. (1963) 78—79. 98. KUBINYI András: L'agriculture à Buda et à Pest la rencontre du XV e et du XVI e siècles. Agrártört. Szemle 6. (1964) Supplementum 18. 99. KUBINYI András: Die Städte Ofen und Pest und der Fernhandel am Ende des 15. und am Anfang 16. Jahrhunderts. In: INGOM AR Bog (szerk.): Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450—1650. (Köln — Wien, 1971) 356—357. Egy paraszt, akinek apósa gazdag cinkotai paraszt volt, apósa anyagi segítségével lett Pesten a városi vezető réteg tagja: KUBINYI i. m. (1964) 17—17. 100. 1515. Dl. 37.181. 101. SZÉKELY György: Földesúri törekvések a jobbágyság költözési jogának felszámolására Magyarországon — kelet-európai típusú társadalmi folyamat az 1514. előtti években. Agrártört. Szemle 14. (1972) 261—278; PACH Zsigmond Pál: Der Bauernaufstand vom Jahre 1514 und die „zweite Leibeigenschaft". Aus der Geschichte der Ostmitteleuropäischen Bauernbewegungen im 16—17. Jahrhundert. (Bp., 1977) 275—301. 102. KUBINYI András: Einige Fragen zur Entstehung des Städtenetzes Ungarns im 14. und 15. Jahrhundert. In: STOOB, Heinz (szerk.): Städteforschung. Veröffentlichungen des Institute für vergleichende Städtegeschichte in Münster A/4: Die mitelalterliche Städtebildung im südöstlichen Europa. (Köln — Wien, 1977) 174. Idem: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén. Levéltári Évkönyv. Somogy megye múltjából 3. (1972) 13—45. VALTER Ilona: A Bodrogköz honfoglalás kori és középkori településtörténete. Agrártört. Szemle 16. (1974) 32. 103. SZABÓ i. m. (1966) 139—188; IDEM, i. m. (1976) 167—200; MAKSAY, i. m. (1971) 78—88; VALTER, i. m. 17—21, 31—33. 104. PACH, i. m. (1963) 65—70. 105. A 11. és 12. században kb. 40% volt. FÜGEDI, Eric: Pour une analyse démographique de la Hongie médiévale. Annales É.S.C. 24 (1969) 1302—1303. Csuton (14—15. sz.) 206 sír közül 43 volt a gyermeksír (20,9%) GEREVICH, i. m. BudRég 13. (1943) 110— 134; Kaszaperen (legtöbb sír a 15. századból származik) 134 gyereksír volt, ami az összesnek (425) 31,5% -a: BÁLINT, i. m. Dolg. 14. (1938) 140 stb. 106. BÁLINT, i. m. MFMÉ (1956) 56 (17. sír), 62 (72. sír) 107. SELMECZI, i. m. MFMÉ (1971/2) 194. 108. 1501: GÉRESI (szerk.): i. m. 3,45; 1513: Archívum Gyömröiense 205. No. 471. 109. Louis MARTZ—Frank MANLEY (ed.): The Complets Works of St. Thomas More 12. (Hew Haven— London, 1976) 192—193. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Bak J. M. barátomnak, hogy felhívta figyelmemet erre az adatra. 110. MÉRI i. m. (1954) 149; SELMECZI i. m. MFMÉ (1971/72) 193; BENKÖ i. m. 337. 111. BÁLINT, i. m. MFMÉ (1956) 80; ÉRI—BÁLINT i. m. 80; BENKÖ i. m. 326, 336. 112. MÉRI i. m. (1954) 149. 113. IRÁSNÉ MELIS Katalin: Középkori falvak Pest határában. ArchÉrt 102 (1975) 237—238. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Irásné Melis Katalinnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta a tárgyakról készült fotókat. 229