A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

zadban a várhegyen és váralján maximálisan 1200 főnyi lakosságot rekonstruálhatunk.

89 A régészeti és okleveles adatok alapján úgy tűnik, hogy amíg egyház- és államigazgatásilag Veszprém egyike a legjelentősebb Árpád-kori településeknek, városiasodás szempontjából jelentéktelen. Ennek oka egyrészt a város és környékének ro*z földrajzi helyzete, másrészt a püspök feudális teljhatalma, akinek nem állt érdekében a korszerűsödést jelentő iparos-, kereskedő- és értelmiségi réteg számának növelése. Emiatt Veszprém megrekedt egy mezőváros fejlődési fokán, és így élte át a késő középkor évszázadait.

90 A Veszprémre vonatkozó várostörténeti rekonstrukciónk nyilvánvalóan vázlatszerű. Bővebbet csak újabb források előkerülése után mondhatunk. Új írásos adatok előkerülésére kevés a remény, az ismeretek bővülését tehát elsősorban a régészeti kutatások szolgálhatják.

91 2. Székesíehérvár Fehérvár nevének jelentésével kapcsolatban a legvalószínűbb magyarázat Horváth Jánosé, aki szerint a város „kivételes nemességéről" kapta nevét. Az általa idézett szöveg a Fehérvárott 1108 előtt íródott Szent István Kisebb Legendájában szerepel.

92 Ezt a véleményt támasztja alá Györffy György azon nézete is, miszerint a vár a nevét fehér kőből való építettségéből nyerte.

99 Az Alba Regia megnevezés először a XIII. század második felében tűnik fel, amely már a királyi bazilikában lévő, és a települést kiemelkedő jelentőségűvé tevő királyi trónszék jelenlétére, a koronázások színhelyére utal, és amelyet később fordítanak le Székesfehérvár, Stuhlweissenburg, Istolni Beograd névre.

94 István király a XI. század elején alapítja a királyi bazilikát, mint ún. saját kápolnát (propriam capellam), amelyben 1031 és 1540 között királyaink és családtagjaik többségét eltemették, ahol 1038 és 1527 között a magyar királyokat megkoronázták majd trónra ültették. Itt őrizték a koronázási jelvényeket, a legfontosabb okleveleket. Itt írták az ország hivatalos történetét is.

95 A XI. század második felétől a város déli szélén tartották minden év augusztus második felében az országgyűléssel is egybekötött királyi bíráskodást.

96 Fehérvárról külön súlyegységet neveztek el (pondus Albensis) és 1430 körül egy évtizeden át pénzt is vertek itt.

97 Korai államigazgatási szerepét a XIII. század közepétől szakrális szerep váltotta fel, miután Buda lett az ország végleges adminisztratív központja.

98 A középkori Fehérvár területén a legutóbbi időkig mindössze egy római kori postaállomást tételezett fel a kutatás a csekély települési és temetkezési adat alapján, amely postaállomás az Arrabonából Gorsiumon át vezető út mentén állt.

99 1965 és 1972 között végzett ásatásaink során azonban az egykori királyi bazilika területének legalsó szintjén két különböző kőépület maradványait találtuk meg (az egyik legalább 5X5 méteres, a másik legalább 9X6 méteres volt), amelyek építése meg kellett hogy előzze 3. ábra. Székesfehérvár és környékének X—

XI. századi helységnevei és egyházai. Rekonstrukció Abb. 3. Die Kirchen- und Ortsnamen des X—

XI. Jahrhunderts der Stadt und der Umgebung Székesfehérvár. Rekonstruktion a XI. századi bazilika építését. Az ún. pseudoisodomum technikával, homokkőből készült épület tengelye négy fokkal tér el a bazilika főtengelyétől, hasonlóan a bazilika nyugati egysége előtt a múlt században feltárt, majd általunk hitelesített, törtköves technikával készült, közel 15X15 méteres épülethez.

100 Bár a talált kisleletanyag (római tetőfedő tegula és imbrex) nem adott lehetőséget az épület használati idejének közelebbi meghatározására, valószínű, hogy mindhárom épület a római korból származik. Semmi egyéb adat nem utal ugyanis arra, hogy ilyen kőépület a VI—

IX. század között Székesfehérvár területén épült volna. Érintenünk kell röviden azt a feltételezést, mely szerint Fehérvár kialakulása a X. század második harmadában, Györffy György által fejedelemnek vélelmezett Szabolcs személyéhez köthető.

101 Tény, hogy a középkori várostól mintegy 23 és 27 km-re, a középkorban szokásos egynapi járásra két Szabolcs nevű település található. Ezek egyikét, a mai Csákvár területén volt erősséget a XI. század közepén lerombolták, mivel a birtokló, és Szabolcs leszármazottaihoz tartozó Csák nemzetség veszélyeztette Fehérvárt. A másikról, a mai Pusztaszabolcsról nem írnak különösebbet a krónikák. Szabolcs, Györffy rekonstrukciója szerint Árpádot követte a fejedelmi székben, ahol 910—940 között tevékenykedett volna. Fehérvár területéről azonban korai honfoglaló magyar leletanyagot csak a várostól délre volt útkereszteződés környékéről ismerünk, ez pedig kevés annak régészeti igazolására, hogy a város területe már a X. század első felében fejedelmi erősség lett volna.

102 Történetírásunk már korábban megállapította, hogy a törzsi helynevekből képzett, illetve törzsnévként viselkedő helynevek a honfoglaló törzsi társadalom felbomlása és a központi hatalom kialakítása során történt széttelepítési jelzik. Utóbbi folyamat vége a X. század második fele.

103 Fehérvár körül a honfoglalás kori törzsnevekből Jenő, Kér, Nyék és Keszi, másrészt Berény és Ladány helynevek találhatók, amely 196