A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

települések létrejötte, tekintve hogy területükről nem ismerünk korai honfoglaló magyar leletanyagot, összefüggésben Géza nagyfejedelem fehérvári szálláshelyével és eltemetésével, a X. század utolsó negyedére valószínűsíthető. Vagy Géza, vagy pedig fia, István király korát jelzi a már 1009-ből ismert Urhida (herceg hídja)

104 nevű átkelőhely kialakulása, amely a várostól délnyugatra levő sárvízi szakasznál volt. Ugyancsak az ezredfordulóra tehető a város körül fekvő, és valószínűleg korai bizánci térítést jelző Szent György, Szent Mihály, Szent Pantaleion, valamint talán a Szent Kozma és Dámján egyházas helyek kialakulása.

105 És ugyancsak a XI. század elejéről kell származtatnunk a közelben fekvő Börgönd települését is, tekintettel arra, hogy létezését korai oklevél igazolja.

106 A fenti települések egy Alba civitas körüli, mintegy 10 km-es sugarú kör mentén találhatók. Ez a települési hálózat azt sugallja, hogy feladatuk volt a fejedelem, majd a király számára különböző szolgáltatásokat nyújtani, védelméről gondoskodni. ' De a fentiekhez hasonló második települési láncolat is felismerhető a korábbi és újabb régészeti kutatások alapján. Fehérvár legmagasabb pontjától számított, mintegy 2—3 km sugarú kör mentén tíz olyan temető ismert az ezredforduló körüli évtizedekre keltezhetöen (egy esetben a települést is ismerjük), amelyek egyrészt föld4. ábra. Székesfehérvár középkori alaprajza. Rekonstrukció. A=castrum, B=Budai külváros, C=Sziget, D=Ingovány, E=Üjváros(?) Abb. 4. Der mittelalterliche Grundriss von Székesfehérvár. Rekonstruktion. A=Castrum, B=Vorstadt Buda, C=Insel, D=Sumpfboden, E=Neustadt(?) rajzi adottságuk, másrészt oklevelek szerint egyegy fontosabb út mentén feküsznek. Nevük nem maradt fenn.

108 E kettős települési gyűrű létesítésének célja, és kialakításának időpontja csakis az ezredforduló állam- és egyházszervezésével függhet össze. Fenti feltételezésünkhöz jó ellenőrzési lehetőséget kínálnak a Fehérvár környéki avar kori

109 és X. század eleji honfoglaló magyar temetkezések.

110 A három avar kori és a négy honfoglaló magyar temetkezés azonban egyaránt a várostól délre található, az Aquincum—Sopianae, illetve az Arrabona—Gorsium római településeket öszszekötő útkereszteződés környékén, nem pedig körben, a központ körül. A régészeti adatok azt mutatják, hogy a népvándorlás és honfoglalás korában még használt római (vagy korábbi) utakat, illetve a fentebb említett útcsomópontot, a jobb védhetőség és ellenőrzés érdekében a X. század második felét követően mintegy 4 km-rel északabbra helyezték át, a fejedelmi szállás közelébe."

1 E fejedelmi szálláshely, illetve erődítmény pontos helye a közelmúltban végzett ásatásaink során vált ismertté. Eszerint, a fejedelem erősített szállása a középkori civitas, illetve castrum közepén, egy közel 4 méter magas, 150 méter hosszú és mintegy 100 méter széles dombon helyezkedett el, amelyet a domb szélén közel 20 méter széles és 10 méter magas védőárok, valamint sánc vett körül."

2 A domb közepére kváderköből épült négyapsziszos, centrális elrendezésű templom épült, amelynek építési technológiája, alaprajzi elrendezése Bizánc, illetve a Kaukázus környékére utal, de párhuzamai megtalálhatók Nyugat-, Dél- és Délkelet-Európában is."

4 E templomot, amelyet Szent Péter tiszteletére szenteltek, véleményünk szerint Géza nagyfejedelem építtette, ahová halála után őt magát el is temették. Géza templomát a XIII. század elején azonban lebontották, hogy helyére Béla, az ifjabb király 1225—1235 között, ugyancsak Szent Péter tiszteletére szentelt nagy, háromhajós templomot (az oklevelek szerint katedrálist) építtethessen fel. Magán a dombon, az előkerült X—

XI. századi cseréptöredékek és rétegtani adatok szerint jelentős tereprendezést végeztek, amelynek során a domb déli oldaláról mintegy 40—50 cm vastag humuszréteget letermeltek és átszállítottak az északi oldalra, hogy kellő nagyságú vízszintes terepet alakítsanak ki. Az új Pétertemplomtól északkeletre, az ásatások során nagyobb méretű épület tört köves technikával készült alapfalait is megfigyeltük, amely falak a mai székesegyház alá nyúlnak. Ezen épület a kisteletek hiánya alapján kora Árpád-kori középületnek tartható. Az ugyanitt előkerült kétosztatú, földbe mélyített, tapasztott kemencés ház, továbbá a mellette levő, és az új templom alapozási mélységével megegyező 4,5 m mély, valamint 2 x 2 m széles akna, az alján elhelyezett edényekkel, tojásokkal és áldozati állatok maradványaival az 1225—35 közötti templomépítéssel függ össze."

7 A centrális kápolnától északi irányban egy tört köves technikával készült újabb fal húzódik, amely hozzá volt építve a kápolnához. Talán 197