A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

fekvő Jutas területéről ismerünk mindössze olyan IX—

X. századi leletanyagot, amely a helyi lakosság hagyatékának tartható.

57 A város területén keresztülhaladó Séd átkelőhelye mellett emelkedő domboldalon egy bizonyos, a túlparton egy bizonytalan, s egy a várhegytől mintegy 2 km-re keletre fekvő helyről ismerünk, a X. század első feléből származtatható, korai magyar temetkezést. A két biztos lelőhely a Veszprémnél találkozó két fontos útvonal ellenőrzését jelzi.

58 A mintegy 40 méter magas várhegyen volt az ezredforduló táján létesült püspökség székhelye, ahol a későbbi adatokból visszakövetkeztetve, az ispánsági udvar is volt. E korai létesítmények közül ma csak a Szent, Mihály tiszteletére szentelt püspöki székesegyház áll, amelynek építési idejét a művészettörténeti kutatás az 1100 körüli évekre határozta meg.

59 A székesegyház legutóbbi régészeti feltárásának és falkutatásának eredményei közöletlenek, így csupán az 1900-as évek elején végzett átalakításkor tett megfigyelések és fényképek adnak támpontot a templom építéstörténetéhez.

60 Feltételezhető, hogy a székesegyház a román kori periódusban félköríves föszentélyű, a mellékhajóknál egyenes szentélyzáródású, 6—6 (?) pillérrel megosztott, háromhajós bazilika lehetett. A templom fontosabb építészeti egységeit egyrészt leírásból, másrészt fennmaradt kövek alapján ismerjük. Falai dolomit tört kőből épültek, oszlopai, oszlopfői, az oszlopokat összekötő boltívek vörös homokkőből. Csupán néhány, mészkőből faragott, palmettadíszes párkány, egy oszlopfő, valamint egy zöld porfir oszloptörzs jelent külön csoportot. Éppen e kétféle anyag alapján gondoltak a kutatók arra, hogy a mészkő faragványok egy 1000 előtt (?) épült első székesegyházhoz, a vörös homokkőből készült épületelemek pedig egy második, a XI. század első harmadában épült vagy elkezdett székesegyházhoz tartozhattak.

61 A román kori bazilika minden valószínűség szerint még altemplommal (kriptával?) is rendelkezett. Nyugati tornyai később épülhettek, a század eleji átalakításkor ugyanis megfigyelhető volt ennek bizonyítéka.

62 A jelenleg is látható bővített szentélye és az alatta levő altemploma a XIV. század legvégén készült.

63 Az 1572-ből fennmaradt Turco-féle hadmérnöki felvételről leolvasható, hogy a középkorban több kápolnát építettek a székesegyház köré,

64 a kis léptékű rajz azonban nem ad lehetőséget arra, hogy akár a román kori, akár a gótikus épületet ennek alapján rekonstruálni lehessen.

05 Nem világos a fenti hadmérnöki felvételen a székesegyháztól délre eső épületegyüttes sem. Itt ugyanis, a belső vár felezésénél húzódó várfal keleti feléhez hozzáépített, 17 helyiségből álló és két udvarral rendelkező épületet látni.

66 Ezen épületegyüttes északi fele valószínűleg a középkori püspöki palotával, déli fele pedig annak katonai épületeivel azonosítható. A 18. század utolsó harmadában felépült és jelenleg is álló püspöki palotát részben ezekre a középkori falakra építették. Régészeti ásatás és falkutatás nélkül a középkori épületegyüttes pontosabb korára, építési periódusaira, funkciójára vonatkozóan többet mondani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy pincéje barokk téglából és ismeretlen korú kváderkövekből készült. Minden bizonnyal ehhez a palotához tartozott a hozzá északról csatlakozó, részben ma is álló ún. Gizella-kápolna. A XIII. század első felében épült kápolna eredetileg kétszintes volt. Felső része elpusztult, csupán két falpillér maradt meg eredeti helyén. A kápolna jelenleg az 1741-ben véglegesen kialakított nagypréposti palota és az 1767-től épült püspöki palota között helyezkedik el. E kápolnában a közelmúltban találtuk meg az emeleti szint dongaboltozattal fedett sekrestyéjének néhány részletét, a sekrestyéből a szentélybe vezető, háromkaréjos záródású, kőkeretes ajtaját, a sekrestye felett, azzal azonos nagyságú helyiség (depositorium?, oratórium?) részleteit, ugyanitt a szentély felőli oldalon egy XIV—

XV. századi kőkeretes ajtót, valamint a sekrestye és szentély keleti falánál két támpillér maradványát. Előkerült az alsó kápolna ún. opus spicatum technikával készült alapozása, a sekrestye északi oldalához épült csigalépcsős torony maradványa. De előkerült az alsó kápolna déli hajófaláról származó négy apostolt, valamint a nyugati falát díszítő, Jézus Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló freskók számos töredéke is.

67 Bonyolítja a kora Árpád-kori helyzetet a püspöki székesegyháztól északra feltárt körtemplom, amely Szent György tiszteletére volt szentelve. E kápolnatípus Középkelet-Európában először a világi és egyházi központokban tűnik fel, és általában a kereszténységre való áttérés időszakára keltezhető.

68 A kápolna főtengelye nem azonos a székesegyház főtengelyével, és ennek alapján felvethető, hogy idősebb a székesegyháznál, járószintje ugyanakkor megegyezik a székesegyház rekonstruálható középkori járószintjével. A patrocínium alapján nem zárható ki, hogy a X. század utolsó negyedében épült, összefüggésben Sarolt fejedelemasszony bizánci kereszténységével. De lehetséges az is, hogy István király 1018as győztes bulgáriai hadjáratának jutalmaként kapott, Ohridból származó Szent György-ereklyével függött össze alapítása.

69 Annyi mindenesetre feltételezhető, hogy „capella regia"-ként és nem püspöki székesegyházként funkcionált. A kápolnát a XIII. században nyolcszög alaprajzúvá építették át, amelynek főtengelye most már párhuzamos a székesegyház főtengelyével. A kápolnát a késő középkorban káptalanteremnek is használták. A XV. század második felében felújították, a XVI—

XVII. században azonban elpusztult.

70 Ha e kápolna első időszakában ,,capella regia" volt, közelében kereshetjük a korai fejedelmi vagy királyi, illetve ispáni szállást.

71 Erre egyedül a kápolnától nyugatra, eső jelenlegi utca régészeti megkutatása adhat választ. A vár területén okleveles adatokból még a Mindenszentek templomáról és prépostságáról tudunk. Helye a külső vár délnyugati részére tehető.

72 Azt a feltételezést, miszerint a külső vár keleti oldalán állott volna az oklevelekből ismert Keresztelő Szent János-plébániatemplom, egyértelműen ki kell zárnunk.

73 E templom minden valószínűség szerint a mai Cserhát városrészen, a 194