A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez

KRALOVÁNSZKY ALAN UJABB ADATOK VESZPRÉM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ 1. VESZPRÉM A) Veszprém neve a nyelvészeti és történeti kutatások szerint Géza nagyfejedelem ismeretlen nevű leányának és Bátor Boleszló lengyel hercegnek Besprim nevű gyermekétől származtatható. Boleszló újabb házassága érdekében 987 körül eltaszította feleségét, aki újszülött fiával hazajött Magyarországra, és minden valószínűség szerint a nagyfejedelem (vagy a fejedelemasszony) valamelyik udvarában kapott menedéket. Mivel az ezredforduló táján megszervezett vármegyék központját gyakran első ispánjának nevéről nevezték el (pl. Doboka, Sopron, Szolnok), valószínű, hogy a történetileg ismert és a későbbi lengyel fejedelem (1031) Veszprém herceg is ilyen ispánság ura lett.

1 Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a megye névadója egy történetileg nem igazolható, IX. századi mosaburgi (zalavári) szláv vezér lett volna.

2 Veszprém X. századi történetéhez kapcsolódik Györffy György azon újabb megállapítása, miszerint Veszprém és környéke Árpád fia, Jutás birtokteste volt. Ezt követően Jutás fia, Fájsz fejedelem lett e hely ura. Feltételezésének egyik alapja a Veszprém melletti Jutás és Fájsz helynév. Fájsz után unokatestvéréé, Taksony fejedelemé lett Veszprém, majd Taksony fia ,,Géza kezébe kerítette az egykori Fájsz fejedelem birta Veszprém várát is, s azt Saroltnak engedte át, alapítója lett a királynéi székhely intézményének".

3 Kiváló történészünknek a Veszprém környéki terület folyamatos Árpád-házi birtoklásával kapcsolatos véleménye minden bizonnyal igaz. Nem látjuk azonban bizonyítottnak azt a véleményét, hogy a vár már a X. század második harmadában állott volna, mivel ezt eddig semmi régészeti lelet nem igazolta.

4 Ameddig perdöntő régészeti adat nem kerül elő, valószínűbbnek tartjuk, hogy a várhegy a megyeszervezet kialakítása előtt lakatlan volt. Megítélésünk szerint ugyanis nem elegendő indok a várhegytől 2,5 km-re fekvő Jutás és a 6 km-re fekvő Fájsz helynevek alapján kikövetkeztetett birtoklást a várhegyre, valamint ott egy vár kiépítésére vonatkoztatni. Ismeretes, hogy Veszprém kialakulásával, illetve korai történetével az elsők között Anonymus, majd Kézai krónikája foglalkozott. Anonymus szerint honfoglaló őseink 900 körül Veszprém területén „rómaiakat" találtak.

5 Kézai ezzel szemben azt állította, hogy Veszprémben a magyarok bejövetelekor Szvatopluk morva fejedelem agg apja, Marót és népe élt.

6 Napjaink történeti kutatása mindazonáltal egyik adatot sem tartja hitelesnek, azt azonban igen, hogy e XIII. századi források megírása idején Veszprém fontos szerepet töltött be az ország életében. Ismeretesek azonban olyan, X—

XII. századi írásos adatok, amelyek más történeti forrásokkal kiegészítve lehetőséget nyújtanak Veszprém korai történetének árnyaltabb megrajzolásához. A megyék, illletve székhelyeik alapítását nehéz pontos évszámhoz kötni, a püspöki székhelyek esetében azonban kedvezőbb a helyzet. Az 1001. évi ravennai zsinaton jóváhagyott magyar egyházszervezési terv alapján Esztergom érsekségének, Eger, Kalocsa és Veszprém püspökségének a megszervezése igen hamar megindult.

7 Veszprém esetében az 1002. évi pannonhalmi alapítólevél és a veszprémi püspökség 1009. évi birtokösszeírása arról tudósít, hogy a Szent Mihály tiszteletére szentelt püspökség egyházi és megyei központként is már ekkor létezett.

8 /. ábra. Veszprém és környékének X

—

XI. századi helységnevei és egyházai. Rekonstrukció Abb. Î. Die Kirchen- und Ortsnamen des X. und XI. Jahrhunderts der Umgebung und Stadt Veszprém. Rekonstruktion 189