A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiai vonatkozásai

A nódusz 15. ábra. I. András király sirlapjának rekonstruált rajza és keresztmetszete (a szerző rekonstrukciója) Abb. 15. Die rekonstruierte Zeichnung und der Quer­schnitt der Grabplatte von König Andreas I. (Rekonst­ruktion des Autors) A pogácsa alakú nódusz szorosan csatlakozik a kereszt végéhez, szinte egybesimul vele. Az ívelten felfelé hajló kereszttalp miatt a nódusz kissé felfelé ível. Szélessége 8 cm, magassága 4,2 cm, tehát olyan gömb, melyet alulról-felülről összenyomtak (14—15. ábra). A nyél felső köpííje Henger alakú köpű látható a nyélen, melyhez feltehetően csappal vagy szöggel rögzítették. Ma­gassága 3,9 cm, átmérője 6,1 cm. (14—15. ábra). A nódusszal együtt szolgált a keresztnek nyélhez való rögzítésére. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jelvény szétszedhető és könnyen összeállítható lehetett. A nyél A 113,2 cm hosszú, felül 6,1 cm, alul 5,6 cm vastag (széles) nyél hengeres rudat ábrázol kissé ellapított félhenger formában, melynek felületét ferde árkolás borítja, s ezek balról jobbra, felül­ről lefelé haladnak. Az árkolás száma a felületen harminchat. A nyél eredetileg fából készülhetett, és talán fémmel borították (14—15. ábra). A nyél alsó köpű je A nyél végén látható a harántirányban 5,9 cm átmérőjű és 4,6 cm magas simára csiszolt felület, mely nem lehet más, mint a nyél alsó végét védő köpü, hüvely ábrázolása (14—15. ábra). A köpű rányúlik a sírlap szegélyének belső lépcsőzetére. A nyeles kereszt teljes hossza a kereszt felső szélétől a köpü aljáig 169,1 cm. Figyelemre méltó adat és méret! — az ikonográfiái értékelésnél hivatkozni fogunk rá, mert egy átlagos magas­ságú ember méretével azonos. A korabeli ábrázolásokon a hordozható, nyeles kereszteket tartó uralkodók testmagassága több­nyire azonos méretű a méltóságjelvény hosszá­val. A NYELES (HORDOZHATÓ) KERESZT IKONOGRÁFIÁI PÁRHUZAMAI A tihanyi keresztábrázolás párhuzamai mind a nyugati, mind a keleti kereszténység, tehát mind Róma, mind Bizánc területén megtalálhatók meg­lehetősen nagy számban. E jelvények már fel­tűnnek a korai időben, amikor a római császárok­tól átvett és a kora középkorban továbbélő laba­rumot, a nyeles keresztek használata váltja fel. Természetesen a kettő együtt is él, de végül a nyeles kereszt az, amely napjainkig, szinte vál­tozatlanul fennmaradt, természetesen más és más tartalommal. 165

Next

/
Thumbnails
Contents