A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

méretűnek tűnő templomok voltak a szerveződő, térítő, keresztelő püspökségek első székesegyházai. Mintául szolgáltak a királyi, hercegi, nemzetségfői birtokokon, fontosabb stratégiai pontokon épülő keresztelőegyházak építéséhez. Ezek közül, véleményünk szerint, egy sem épült eredetileg plébániatemplomnak, mert a plébániák szervezésére csak később kerülhetett sor, s a hazai papság nevelése is hosszú időt vehetett igénybe. Később ezek a templomok a letelepült nép plébániaegyházai lettek, vagy az új, nagyobb székesegyházak keresztelőkápolnáivá váltak.

65 Vizsgálatunk nem terjedt ki az összes hazai körtemplom részletes elemzésére. Erre nem is volt lehetőség, s azt nem tűztük ki célul magunk elé. Közöttük feltehetően van még néhány olyan (pl. Rábaszentmiklós, a szandai várhegyen feltárt maradvány stb), amely besorolható később e korai, keresztelöegyháznak épített körtemplomok csoportjába. Ehhez szükséges a királyi, hercegi és nemzetségfői birtokok és az említett példák nyomán a harcászati szempontok pontos egybevetése. 3. Királyi alapítású centrális kolostortemplomaink A már leírt hazai előzmények után még két centrális templom épült királyi temetkezés céljából. E két templom, a feldebrői és a szekszárdi, méreteit és szerkezeti részleteit, felépítményét, tér- és tömegképzését tekintve túlszárnyalja Géza fejedelem egykori, Szent Péter tiszteletére szentelt, hasonló célból épített templomát. Az építési idejük közti több mint fél évszázad adja meg erre a magyarázatot. A királyság István király uralkodása alatt szervezetileg és gazdaságilag egyaránt megerősödött. Ezzel együtt az egyház tekintélye, hatalma is megnövekedett szervezetének kiépítése során. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy királyaink temetkezőhelyül a korábbinál nagyobb templomot építsenek. Példa erre István király székesfehérvári bazilikája, amely azonban nyugati mintára hosszhajósnak épült és félköríves szentéllyel zárult. Az István által választott utód e tekintetben is követte elődjét. De az őt felváltó Aba Sámuel, majd később I. Béla — Istvántól eltérő formát választva — centrális templomot építtetett magának temetkezőhelyül Feldebrőn és Szekszárdon. Feldebrőn ezt az elhatározást a közeli Tarnaszentmária egy évszázaddal korábban, részben hasonló célból épített kis temploma és az abasári, ugyancsak centrális palotakápolna megléte is sugalmazhatta. Szekszárdon más okok játszhattak közre. Feldebrő. Rk. templom A feldebrői templomot — a közeli tarnaszentmáriaival együtt — a múlt század végétől kezdődően legértékesebb kora román kori emlékeink közé sorolták. Nagyméretű, oszlopkötegekkel két részre osztott altemplomának hajójához keletről félköríves szentély, nyugatról egy dongaboltozatos sírkamra csatlakozik, középen egy központi helyzetű sírral. Az altemplom hajóját román kori falképek díszítik. Az egykor öthajós, négyzetes formájú hajóhoz eredetileg minden oldalon egyegy félköríves záródású apszis csatlakozott. Az öthajós templomot a XIII. században háromhajóssá alakították, s csak keleti apszisát hagyták meg. E formájában az István király által szorgalmazott, nyugati típusú templomok (hosszhajos, félköríves szentélyű) csoportjához igazodott (24. ábra). 24. ábra. Feldebrő, rk. templom (alaprajz a vezetőből) Abb. 24. Feldebrő, römisch-katholische Kirche (Grundriss aus dem Leiter) A templom építésének ideje, az előképek kiválasztása tekintetében különböztek a vélemények. A templom helyreállítását megelőző régészeti kutatások, majd az azt követő falkutatási munkák során éles vita alakult ki a fentiekkel kapcsolatban a különböző területen dolgozó kutatók között, amely végigkísérhető folyóiratokban megjelent munkáikon keresztül. A vita csaknem a templom múlt évben befejezett helyreállításának végéig tartott. Sajnos, azóta sem jelent meg a kutatást végzők tollából még egy előzetes beszámoló sem. A viták anyaga, a szűkszavú jelentések, de leginkább a helyreállított templom látható részletei lehetőséget adnak arra, hogy e most folyó vizsgálat keretében — ha csak igen röviden is — megemlékezzünk e templomról is. A templom méretei (eredeti), részletmegoldásai, térképzése és eredeti tömegalakítása — a kor függvényében — csakis királyi akaratra jöhetett létre hazánkban. Istvánról és Péterről tudjuk, hogy hosszhajós, félköríves bazilikát építtetett. Ez időben véleményünk szerint ilyen méretű templom építésére a királyon kívül másnak nem volt joga és más vonatozásban lehetősége. A most elmondottakat alátámasztja az is, hogy az István király alapított bencés apátságok is hasonló elrendezésűek voltak, amelyeket ismerünk (Pécsvárad, Zalavár), és ilyen volt az első kalocsai székesegyház is. Elfogadhatjuk a korábban mások által is felvetett lehetőséget — megerősít135