A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

méretűnek tűnő templomok voltak a szerveződő, térítő, keresztelő püspökségek első székesegyhá­zai. Mintául szolgáltak a királyi, hercegi, nemzet­ségfői birtokokon, fontosabb stratégiai pontokon épülő keresztelőegyházak építéséhez. Ezek közül, véleményünk szerint, egy sem épült eredetileg plébániatemplomnak, mert a plébániák szervezé­sére csak később kerülhetett sor, s a hazai papság nevelése is hosszú időt vehetett igénybe. Később ezek a templomok a letelepült nép plébániaegy­házai lettek, vagy az új, nagyobb székesegyházak keresztelőkápolnáivá váltak. 65 Vizsgálatunk nem terjedt ki az összes hazai körtemplom részletes elemzésére. Erre nem is volt lehetőség, s azt nem tűztük ki célul magunk elé. Közöttük feltehetően van még néhány olyan (pl. Rábaszentmiklós, a szandai várhegyen feltárt maradvány stb), amely besorolható később e ko­rai, keresztelöegyháznak épített körtemplomok csoportjába. Ehhez szükséges a királyi, hercegi és nemzetségfői birtokok és az említett példák nyomán a harcászati szempontok pontos egybe­vetése. 3. Királyi alapítású centrális kolostortemplomaink A már leírt hazai előzmények után még két centrális templom épült királyi temetkezés céljá­ból. E két templom, a feldebrői és a szekszárdi, méreteit és szerkezeti részleteit, felépítményét, tér- és tömegképzését tekintve túlszárnyalja Géza fejedelem egykori, Szent Péter tiszteletére szen­telt, hasonló célból épített templomát. Az építési idejük közti több mint fél évszázad adja meg erre a magyarázatot. A királyság István király ural­kodása alatt szervezetileg és gazdaságilag egy­aránt megerősödött. Ezzel együtt az egyház tekin­télye, hatalma is megnövekedett szervezetének kiépítése során. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy királyaink temetkezőhelyül a korábbinál na­gyobb templomot építsenek. Példa erre István ki­rály székesfehérvári bazilikája, amely azonban nyugati mintára hosszhajósnak épült és félkör­íves szentéllyel zárult. Az István által választott utód e tekintetben is követte elődjét. De az őt fel­váltó Aba Sámuel, majd később I. Béla — István­tól eltérő formát választva — centrális templo­mot építtetett magának temetkezőhelyül Feldeb­rőn és Szekszárdon. Feldebrőn ezt az elhatározást a közeli Tarnaszentmária egy évszázaddal koráb­ban, részben hasonló célból épített kis temploma és az abasári, ugyancsak centrális palotakápolna megléte is sugalmazhatta. Szekszárdon más okok játszhattak közre. Feldebrő. Rk. templom A feldebrői templomot — a közeli tarnaszent­máriaival együtt — a múlt század végétől kezdő­dően legértékesebb kora román kori emlékeink közé sorolták. Nagyméretű, oszlopkötegekkel két részre osztott altemplomának hajójához keletről félköríves szentély, nyugatról egy dongaboltoza­tos sírkamra csatlakozik, középen egy központi helyzetű sírral. Az altemplom hajóját román kori falképek díszítik. Az egykor öthajós, négyzetes formájú hajóhoz eredetileg minden oldalon egy­egy félköríves záródású apszis csatlakozott. Az öthajós templomot a XIII. században háromha­jóssá alakították, s csak keleti apszisát hagyták meg. E formájában az István király által szorgal­mazott, nyugati típusú templomok (hosszhajos, félköríves szentélyű) csoportjához igazodott (24. ábra). 24. ábra. Feldebrő, rk. templom (alaprajz a vezetőből) Abb. 24. Feldebrő, römisch-katholische Kirche (Grund­riss aus dem Leiter) A templom építésének ideje, az előképek ki­választása tekintetében különböztek a vélemé­nyek. A templom helyreállítását megelőző régé­szeti kutatások, majd az azt követő falkutatási munkák során éles vita alakult ki a fentiekkel kapcsolatban a különböző területen dolgozó kuta­tók között, amely végigkísérhető folyóiratokban megjelent munkáikon keresztül. A vita csaknem a templom múlt évben befejezett helyreállításá­nak végéig tartott. Sajnos, azóta sem jelent meg a kutatást végzők tollából még egy előzetes be­számoló sem. A viták anyaga, a szűkszavú jelen­tések, de leginkább a helyreállított templom lát­ható részletei lehetőséget adnak arra, hogy e most folyó vizsgálat keretében — ha csak igen röviden is — megemlékezzünk e templomról is. A templom méretei (eredeti), részletmegoldá­sai, térképzése és eredeti tömegalakítása — a kor függvényében — csakis királyi akaratra jö­hetett létre hazánkban. Istvánról és Péterről tud­juk, hogy hosszhajós, félköríves bazilikát építte­tett. Ez időben véleményünk szerint ilyen mére­tű templom építésére a királyon kívül másnak nem volt joga és más vonatozásban lehetősége. A most elmondottakat alátámasztja az is, hogy az István király alapított bencés apátságok is hason­ló elrendezésűek voltak, amelyeket ismerünk (Pécsvárad, Zalavár), és ilyen volt az első kalo­csai székesegyház is. Elfogadhatjuk a korábban mások által is felvetett lehetőséget — megerősít­135

Next

/
Thumbnails
Contents