A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

ve jelenlegi vizsgálatunk eddigi anyagával —, hogy a feldebrői templomot Aba Sámuel építtette temetkezési helyének őrzésére és egyben hatalmának kifejezésére. E tekintetben is elhatárolta magát a Pétert trónra segítő Istvántól, s egy régebbi példát, Géza fejedelem palotakápolnájának nagyobb, díszesebb formában történő megvalósítását tűzte célul maga elé. Rövid uralkodása azonban nem lehetett elégséges célja megvalósítására, s így azt utódai, fiai és az erős Aba nemzetség fejeztette be. A templom építésének történetéhez a történeti adatokon kívül az ásató régész jelentései is fontos adatokat szolgáltatnak. Az 1973-ban folytatódó — a korábbiakat követő — ásatásnak néhány adatát fontosnak tartjuk most kiemelni, mert segítségükkel eddigi ismereteinket kiegészíthetjük. 1976-ban az altemplom sírkamráját tárták fel. 1978-ban előkerültek a centrális templom (XI. századi) középső szögletes pillérei és a nyugati mellékhajó oszlopkötegeinek maradványai. Kibontották a sírkamra nyugati falához a hajóból levezető lépcsőt (széles kőlépcső) és a sírkamrába nyíló betekintöablakokat. Sikerült egyértelműen bizonyítani - ami a heves viták egyik pontját képezte — a sírkamra és az egész központi elrendezésű felső templom egyidejűségét. A templomkertben a barokk szentélytől délkeletre az 1976-ban már feltárt temető körítöfala alatti rétegben ,,. . . egy korai, kváderes falú kőépület . . ." részletei kerültek elő. Az épület és az abba később betelepült bronzolvasztó műhely maradványait elvágta az a nagy árok, amely az egész templomot — még a körítöfal építése előtt - bekerítette. Említésre méltó még e helyen, hogy 1979-ben a barokk szentélyben feltárták az első templom keleti apszisát. Az altemplom boltozata felett előkerült az eredeti terrazzopadló nagy, összefüggő részlete. Ez az adat nagy jelentőségű a most tárgyalt X—

XI. századi, centrális elrendezésű templomaink szempontjából, ahol ilyen jelentős méretű padlómaradványokat nem találtak, s így ez a lehetőség azoknál is figyelembe vehető.'" A jelentésben sehol sem szerepel kolostormaradvány előkerülése, de feltártak egy különálló, jelentős méretű, kváderkövekből falazott köépületet. A már említett székesfehérvári példa nyomán valószínűnek tartjuk, hogy a templom nem szerzetesek részére épült, hanem lényegében palotakápolnának. A nagy tornyot szánták a király, Aba Sámuel és családja lakóhelyének. E vonatkozásban Géza székesfehérvári palotáján kívül az Abák közeli, abasári palotakápolnája ösztönözhette Aba Sámuelt a feldebrői építkezések hasonló megvalósítására. A nagyarányú építkezésekre a királyi méltóság, hatalom adta meg a lehetőséget Aba Sámuelnek. A templom alaprajzi elrendezését és felépítményét vizsgálva, általában Germigny des Prés korai centrális templomát hozzák fel párhuzamként. Ez jó példa, ugyanis építtető püspöke görög volt, s bizánci építészeti megoldást valósított meg frank területen. Az ilyen alaprajzú és felépítményű templomok legszebb példáit ugyanis Grúziában (Dzsvári) és Örményországban (Ecsmíadzin) találhatók. Ez esetben mindenképpen számolhatunk az Aba nemzetség (kabarok) még meg nem szűnt Kaukázus-vidéki kapcsolatával. E tekintetben még két fontos adatot említünk meg. A templom oszlopkötegei (25. ábra) az alapgondolat tekintetében rokonságot mutatnak az egri várban feltárt, már említett pillérrel, amelyet díszes, áttört technikával készült palmettás fejezet zárt le. Feldebrőn a sarkokon helyezkednek el a hengertagok, Egerben pedig a pillér oldalának közepén, a sarkaira ék' alakú tagozat között. Ezen utóbbi tagozatok a feldebrői templom oszlopkötegei oldalának középrészén találhatók a hengertagok között. A templommal kapcsolatos vitákat legutóbb összefoglaló Gyurkó János az oszlopkötegek egyik párhuzamaként a hagharcini kolostortemplom déli kapujának karéjos pilléreit említi (Örményország). A dolgozathoz írt hozzászólásban Győrffy György megemlíti, hogy a templom védőszentje a Szent Kereszt volt 1332—1337 között, tehát valószínűleg eredetileg is. Ez igen lényeges, mert egyrészt az alaprajzi elrendezésre is magyarázatot ad, másrészt a grúziai párhuzamot is erősíti. A grúzok első templomukat a Szent Kereszt tiszteletére szentelték (Dzsvári). A templom ma is áll a kora középkori főváros 25. ábra. Feldebrő, a templom északi hajófalába foglalt kora román kori (XI. század 1. fele) oszlopkötegek Abb. 25. Feldebrő, Säulengebinde an der nördlichen Kirchenmauer (1. Hälfte des XI. Jahrhunderts) 136