A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

23. ábra. Palota és keresztelőkápolnák: 1. Dévény, várhegy a palota- és a keresztelokapolnaval, 2. Dévény (Devín), palotakápolna, 3. Ducove, 4. Szakolca (Skalica) Abb. 23. Palast- und Taufkapellen: 1. Dévény, Burgberg mit der Palast- und Taufkepelle, 2. Dévény, Palastkapelle, 3. Ducove, 4. Szakolca (Skalica) Ducovén a folyót követő út fölötti dombon tártak fel egy elég nagyméretű körtemplomot. Környezetében XI—

XIII. századra keltezhető sírleleteket, valamivel távolabb a nagymorva birodalomból ismert fegyveres sírokat tártak fel. Ezek alapján ez esetben is egy fegyveres kísérettel rendelkező nemzetség vagy törzsfő keresztelőegyháza került elő, amely később a település plébániatemploma lett. Ez és a hasonló formájú, ma is álló szakolcai körtemplom ugyancsak a magyar állam stratégiai fontosságú pontján épült a XI. század elején.

(>l Veszprém. Szent György-kápolna Mint ma; a bovozetőben említettük, a veszprémi Szent György-kápolna feltárása és a kutatás tudományos feldolgozása hozta az első eredményeket körtemplomaink kutatásában, Csemegi József kérdésfelvető tanulmánya után. Építésének idejét a X. század utolsó évtizedében, a századforduló táján vélték megtalálni. A közelében álló kora román kori eredetű székesegyház miatt azonban bizonytalannak tekintették ezt az időpontot, miután a kutatók egy része a román kori székesegyház keresztelőkápolnájának tartotta a feltárt maradványokat. Az azóta eltelt időben végzett kutatás és feldolgozások a román kori székesegyháznak nem tudták kimutatni olyan részleteit, amely azonosítható lenne a fenti időponttal. A veszprémi püspökséget kutatóink a legkorábbi alapításnak tartják, amely megelőzte Esztergomot. Eddigi vizsgálatunk, az említett hazai és külföldi példák nyomán elfogadhatjuk építési időpontként a X. század utolsó évtizedét. Ez megerősíti a püspökség idejére vonatkozó történeti megállapításokat is. Egy valamit azonban ismételten megerősíthetünk. A félköríves szentéllyel záródó körtemplom püspöki keresztelőegyházként épült, s azt a nagyobb román kori székesegyház két-három évtizedig tartó építkezésének befejezéséig püspöki székesegyházként használták. Északi oldalánál Egerhez, Esztergomhoz, Gyulafehérvárhoz és Nyitrához hasonlóan ,,palota" állhatott. Egy, az egrihez hasonló hosszúságú palota (kb. 22—23 m) elfért a mintegy 25—30 m-re északra meredeken lefutó hegyoldal pereméig, még egy várfal közbeiktatása mellett is.

(>L> Két hasonló formájú és méretű, félköríves szentélyű körkápolnát ismerünk még a veszprémi püspökség területén, amely kapcsolatba hozható a veszprémi keresztelőegyház építésével és az ott zajló tevékenységgel. öskü falu fölött, egy kiemelkedő sziklaszirten áll az egyik ilyen körtemplom. A környéken levő, a fejedelmek családjaihoz tartozó hercegek nevei, Székesfehérvár és Veszprém közelsége egyértelműen utal a fejedelmi törzs birtoklására. A területből kiemelkedő sziklaszirten feltehetően igen korán felépült körtemplom, keresztelőkápolna azt a gondolatot veti fel, hogy a kereszténnyé lett fejedelmi család ezen a szálláshelyen is igyekezett kereszténnyé tenni népét, és a veszprémi egyház mintájára keresztelő egyházat építtetett István király uralkodásának első évtizedében."' Keszthelyen a gótikus plébániatemplom mellett az ösküihez és veszprémihez hasonló körtemplomot tártak fel. E területet a X. század végén a Vérbulcsú nemzetség birtokolta, ahol a magyarokon kívül besenyő, berény és más népelemek is éltek. Ezek térítésében lehetett szerepe a Szent István uralkodása idején felépített egyháznak. E területen még Tapolcán számolhatunk egy korai körtemplommal a temető közelében, ősi, fontos utak találkozási pontjánál. A Szent Miklós tiszteletére szentelt templomot 1745-ben említik, s körformáját egy XVIII. századi térkép őrizte meg számunkra. Koraiságára a város és a templom nevén túl helyzete, s régészeti anyag utal (fésűs, hullámvonalas kerámia).

ы A középkori püspöki székhelyeken feltárt hét legkorábbi keresztelőegyház közül ezek 1009-ig már felépültek — öt körtemplom volt. Ezek püspöki keresztelőegyházak voltak. A püspökségek István király uralkodásának végére történt megerősítéséig ezek a mai szemmel kis 134