A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

templomban történhetett. (Egyes kutatók Esztergomot jelölik meg a koronázás helyeként.) A Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt templom, nagyszerű építészeti megjelenésére utal, hogy mintául szolgált a százavai, majd azt követően a prágai Szent János-kápolna hasonló formában és közel azonos méretben történt felépítéséhez.

50 Nézzük meg most már egyházi központjaiban az első templomépítkezéseket, azok formai, méretbeli megjelenését és az arra gyakorolt feltételezhető hatásokat. Esztergom, palotakápolna (Szent Vid) A kör alaprajzú, szentély nélküli, gondosan faragott kváderkövekböl épült kápolna feltárásáról a kutató régész több dolgozatban is beszámolt. Legutóbb az elmúlt év végén jelent meg egy jelentős dolgozata e kérdésről. E dolgozatokból kiderül, hogy a feltárás során nem kerültek elő olyan korhatározó leletek, nem tettek olyan megfigyeléseket, amelyek egyértelműen eldöntenék a palota és a körtemplom pontos építésének idejét. Ezért most az említett feldolgozások minden adatát figyelembe véve az ellentmondóakat is —, megkíséreljük eddigi vizsgálatunk összes adatával és megfigyelésével egyeztetve kialakítani a legvalószínűbb képet a palotakápolnáról.'

1 Miután István (Szent) király születési helyét Esztergomba teszik a történészek, s annak idejét 975. évben jelölik meg, feltételezhető, hogy ez időben már állt a várhegy déli, keskenyebb részén egy kőépület, palota. A várhegy északi részén pedig akkor épült a passuai térítők irányítása mellett a kisméretű, hosszhajós, félköríves szentélyű, Szent István első vértanú tiszteletére szentelt templom. (Feltételezhető a két építkezés közti összefüggés is.) Ez a palota a következő évtizedekben bizonyára bővült is valamelyest, majd valamivel később, közelében épült fel a Szent Vid tiszteletére emelt körtemplom (21. ábra). Felépítése Géza fejedelem uralkodásának végső szakaszára tehető a történeti adatok tanulsága szerint. 989-ben és 995-ben Adalbert prágai püspök Rómába menet és jövet Esztergomban is tartózkodott Géza udvarában. Ez időben a fejedelem már véglegesen döntött az európai igazodás kérdésében, s már palotája is állt a várhegy déli részén. Szent Adalbert középkori legendája őrizte meg részünkre az esztergomi hegyen álló bálvány felgyújtásának történetét. Ez az esemény a püspök fent említett esztergomi tartózkodásainak egyikén történhetett. Ez a történet a plocki példára emlékeztet bennünket, ahol a palotakápolna alatt pogány áldozati helyet tártak fel. A püspök tanácsolhatta a fejedelemnek a kápolna felépítését — erre a védőszent neve utal —, s talán a kíséretében lévő mesterekkel segíthette is a munka megkezdését. A falmaradványok csatlakozási pontjaik vizsgálata alapján megállapítható, hogy a körtemplom felépülése után került csak sor a már álló palotának bővítésére, annak a kápolnával való összekapcsolására. Úgy tűnik, a körtemplomban feltárt pillérmaradvány is ké\ \ 21. ábra. Esztergom, palotakápolna (rekonstrukció) Abb. 21. Esztergom, Palastkapelle (Rekonstruktion) sőbb épült, talán éppen a palotával történt összevonás idején. A falpillér nem köt bele a körtemplom falába, s az abba beépített kövek felületképzése és mérete is elüt attól. Valószínű, hogy eredetileg keresztelőegyháznak épült a körtemplom, s csak később, István király idejében vonták azt be a palotaegyüttesbe.'

2 Eger. Vár székesegyház Az egri várban a múlt század végén megkezdett feltárások a két világháború között, majd 1957-től kezdődően folytatódtak. A két világháború közti időben feltárták a várszékesegyház maradványait, majd 1965-től kezdődően sor került annak hitelesítő ásatására is a maradványok helyreállítása előtt. E feltárások idején a román kori székesegyház déli falához épült gótikus kápolnák falai között korábbi román kori falakat 130