A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

találtak. E falak helyzetét, méretét a hitelesítő feltárások pontosították. Legutóbb 1981-ben olvashattunk egy rövid hírt a feltárás e részével kapcsolatban. ,,A román kori székesegyház hajójának déli fala mellett a K.5-ös szelvényben foly

: tattuk az Árpád-kori temető feltárását, s az ott előkerült korai íves falnak letisztítását, felmérését. E fontos részlet kutatását a következő évben folytatjuk. További részleteit a később ráépített falmaradványokból kell kibontani." A megjelent feldolgozások, a helyszínen bemutatott és ott előkerült részletek tanulmányozása után a következő vélemény alakult ki bennünk. A fenti jelentésben szereplő ,,. . . korai íves fal. . ." egy keletéit körtemplom hajójának déli falmaradványa, amelytől keleti irányba indul tovább a szentély (félköríves) részlete. Az ettől nyugatra feltárt hosszú épület egy palota (püspöki), amelyet később esetleg hajóként a körtemplomhoz csatoltak, legalábbis részben. Ez viszont azt jelenti — amiről eddig nem tudtunk —, az esztergomi vár Szent Vid-palotakápolnájával és Székesfehérvárral együtt, hogy a cseh és lengyel példákhoz hasonlóan, azokkal csaknem egyidőben, a X—

XI. század fordulója táján hazánkban is épültek fejedelmi és püspöki palotakápolnák. Az egri anyag, maradványok elemzése még további megfigyelések, felismerések lehetőségét rejti magában (22. ábra). A palota két oszloppal tagolt bejárata, kapuja a déli oldalon volt és a feltételezett középső helyiségbe nyílott. A kapu keleti oszlopának két félhenger taggal díszített lábazata és a nyugati oszlop mögötti falpillér maradványa eredeti helyén látható. A keleti helyiség északi falának vonalában feltárt, a padlóban bemutatott pillér és falpillér valószínűleg annak az áttört technikával készített, palmettákkal díszített fejezetű pillér helyét őrzi, amely a gótikus püspöki palota állandó történeti kiállításán látható.

5 Az egri várszékesegyház feltárását ismertető feldolgozásokban sem találunk olyan adatot, értékelést, amely rámutatna, hol állt az első templom a várban, milyen volt és mikor épült. Azt tudjuk, hogy hazánkban az első püspökségek közé tartozik az egri is, amelynek alapítása, feltehetően első templomának felépítése István király uralkodásának első évtizedében megtörtént. A helyi hagyomány szerint István a közeli Királyszékről nézte a székesegyház építését. A lengyel példák nyomán most már biztosan állíthatjuk (Krakkó, Gniezno, Plock, Przemysl), hogy az egri vár területén először egy körtemplomot építettek, egy keresztelőegyházat. Ez volt a püspöki székesegyház valószínűleg I. (Szent) László király idejéig. Az egri püspökség alapításáról, s a néki később juttatott királyi adományokról egy XIII. századi oklevél számol be. Az alapító István király után Lászlót említi az oklevél, aki gazdag adományokkal, birtokokkal gazdagította a székesegyházat. Ekkor épülhetett a romjaiban ma is látható nagy háromhajós, három félköríves szentéllyel záródó székesegyház. Vessünk azonban még egy pillantást a körtemplomra, amely 70—80 éven keresztül püspöki egyházként ismert egyházi központ volt. Az első évtizedek a térítés, a püspökség szervezésének jegyében telhettek. Ekkor, István király korában épültek szerte az országban az első templomok. A nemzetségfők szálláshelyein, központjaiban a „székesegyházhoz" hasonló körtemplomokat építettek, csakúgy, mint a központoktól távol eső, de fontos királyi birtokokon (Sárospatak). A nemzetségfők központjaiban épített körtemplomok közé sorolhatjuk az egri püspökség területén a már más vonatkozásban említett kisnánai, sályi (Borsod megye) maradványokat. A kisnánai körtemplom nemzetségfői jellegére a két alakos és egy kereszttel díszített, egykor sírokat lezáró kő utal. Ugyancsak azt bizonyítja az a tény is, hogy később a körtemplom nyugati oldala mellé kör alakú védőtornyot, majd később köréje várat építettek. A sályi körtemplom esetében ugyanez az alaphelyzet. Ott az örsúr nemzetség korai központja lehetett, ahol vár is épült (Latorvár). Valami, általunk még nem ismert ok miatt a nemzetségi központ a szomszédos kácsi völgyben épült ki. Ott épült fel a nemzetség Szent Péter tiszteletére szentelt monostora, feltehetően már a XI. században, s valamivel később váruk is. Valószínűleg a nemzetség két ágának birtokközpontja lehetett Kacs és Sály, s ez lehet a magyarázata a két hely korai templomának. Sárospatak esetében az uralkodói központoktól való nagy távolsága jelentette a hely fontosságát és az, hogy északkeleti irányba fontos út vezetett a településen keresztül, amelyet erős fegyveres nép őrizhetett. Ezek tették lehetővé e távol eső helyen a térítést, amelyhez szükséges volt a keresztelőkápolna építése. Ez egyben az egyház és a király hatalmának jelképe is volt. Gyulafehérvár. Keresztelőkápolna A székesegyház régi sekrestyéjének alapmegerősítése során a padló alatti rétegben egy körkápolna tekintélyes maradványai kerültek elő. A körkápolna habarcsa téglaporral kevert volt, amely elütött a második székesegyház tiszta mészhabarcsától. E Bizáncban szokásos habarcs használata is felvetette a bizánci—bolgár kapcsolatok lehetőségét a Gyula 948 körüli megkeresztelésére és Hierotos görög püspök Magyarországra jövetelére vonatkozó történelmi adatok mellett. A székesegyház déli falának és a kápolna érintkező részének maradványait egy építésbe sorolták, bár itt a megfogalmazásban bizonytalanság érződik. ,, . . . Nincs nyoma annak, hogy a körkápolna külön épült volna." A kutatásról készült felmérés egyértelműen mutatja, hogy a falpillérek alapozása és más falmaradványok miatt nehéz volt ott pontos megfigyeléseket tenni. A maradványokat az 1967-ben megkezdődött restaurálási és feltárási munkák ismertetésében is a székesegyházhoz kapcsolt keresztelőkápolnának tartották. Ez utóbbi munkákat ismertető feldolgozás az alaprajzot már módosította a körkápolna esetében is. Ennek a felmérésnek alapján annak külön való építése már nem kizárt dolog. A székesegyház monográfusa ezzel kapcsolatban a következőket írta. ,, . . . A keresztelőkápolnának és háromhajós bazilikának egységbe kapcso131