A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

т. Te 20. ábra. Abasár, kápolnamaradvány (kiállítás alaprajza és annak rekonstrukciója Abb. 20. Abasár, Kapelle-Rest (Grundriss einer Ausstellung und deren Rekonstruktion) tagsága 1 —1,10 m. Külső átmérője így kb. 11,5 m. A templom kőből épült, bejárata nyugat felől nyílt. A bejárat két oldalán egy-egy falpillér, s azoktól keletre egy-egy kb. 90 X 90 cm-es pillér került igazolhatóan elő, egy-egy azoktól északra és délre eső falpillérekkel. A kiállításon szereplő rekonstrukciós rajz elfogadhatatlan, nem az ásatási jelentésekre támaszkodik. Az elmondott pillérek és falpillérek karzatot tartottak. A két pillértől északkeletre és délkeletre fekvő falpillér — amelynek léte bizonyítható — megengedi még két pillér létezését (maradványait), amelyek, véleményünk szerint, egy bővített karzatot, esetleg egy később épített kisebb tornyot tarthattak. (E feltevést megerősíti a körtemplom déli oldalának közepén — a falpillér vonalában kívülről feltárt támpillér maradványa is.) Északnyugatról a bővítményként épített épület erősítette a templomot a karzat vagy torony terhelésével szemben. Nézzük most már meg, mikor és milyen rendeltetéssel épült Abasáron ez a körtemplom és az ahhoz nyugatról csatlakozó épület („egyenes záródású" templom?). Tudott dolog, hogy Árpád nemzetsége mellett a fejedelemmel szövetséges Aba-nemzetség képviselte az államalapítás idején a legnagyobb katonai-gazdasági erőt az országban. (E szövetséghez tartozott az erdélyi Gyula, kinek leányát, Saroltot feleségül vette Géza fejedelem.) Az Aba-nemzetségből Pata fia — nevét nem ismerjük — és Gyula bizonyára tagja volt a quedlinburgi magyar küldöttségnek. Valószínűleg akkor már ök is keresztények voltak, s visszajőve szorgalmazhatták, hogy nemzetségük mielőbb megkeresztelkedjen. A fejedelmi családdal való rokonságuk lehetővé tette vagy kötelezte őket arra, hogy a fenti cél érdekében keresztelőegyházat építsenek. Erre az Abák esetében — az Abasáron feltárt kápolna méretéből, formájából ítélve — Géza uralkodásának utolsó éveiben, Szent Adalbert esztergomi tartózkodása idején kerülhetett sor. A kápolna mellett a fejedelemhez hasonlóan állandó lakhelyül szolgáló és védelmet is nyújtó palotát emeltek. Ennek a palotának északi és déli falainak maradványait tárta fel az ásató és írta le — egyenes szentélyzáródású templomként — 1973. évi jelentésében. Ez a palotakápolna hasonló volt a már megismert lengvel példákhoz, valamint Géza fejedelem esztergomi és székesfehérvári templomaihoz.

49 2. Püspöki székhelyeinken épült körtemplomaink Az eddig átvizsgált cseh-morva és lengyel anyagból világosan kitűnik, hogy Cirill és Metód, valamint tanítványai térítésétől kezdődően ezen a területen az első keresztelőegyházak centrális, többségükben félköríves szentéllyel záródó körtemplomok voltak. Az átvizsgált magyarországi templomok — Győr és Esztergom kivételével — hasonló fejlődésre, formák alkalmazására mutatnak. Székesfehérvárott a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt centrális templom nemcsak a fejedelmi család temetkezőhelyének épült — mint korábban a tarnaszentmáriai templom —, hanem egyben keresztelőkápolna volt, ahol feltehetően küldöttségeket is fogadtak. A mellette felépült palota, torony a fejedelmi, majd a királyi család lakhelye is volt. Itt született első királyunk fia, Imre, és itt is temették el, miután a királyi bazilika még István király halálakor sem készült el. így István királlyá koronázása is e 129