A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

tozást, ez esetben is (méret, helyzet, maradványok jellege), nem sírokkal azonosította az általa prothesisnek és diakonikonnak meghatározott részleteket. Egyértelműen kimondhatjuk ezek után, hogy a most tárgyalt részek azok a sírok voltak, amelyek miatt a templom épült. Ezek a sírok Géza fejedelem és felesége részére készültek. A templom tehát fejedelmi sírtemplomnak épült, amely egyben a fejedelmi család palotakápolnája volt, ahol jelentős személyek keresztelésére és küldöttségek fogadására is sor kerülhetett, mint korábban Tarnaszentmárián. (Valószínűnek tartjuk, hogy a szentély északi oldala melletti kisméretű gyermeksírt is az építés idején alakították ki a fejedelmi családhoz tartozó, az időben meghalt gyermek részére, miután az mélyen az északi karéjba ágyazódik, s a mellette lévő felnőttsírhoz igazodik. A szentély déli oldalánál kialakított (az építés idején) sír mellett egy ahhoz igazodó felnőttsírt tártak fel. Ennek a sírnak délkeleti sarka a szentély fala alá nyúlik. Ezt a sírt már a templom felépítése után alakíthatták ki. Valószínűleg nem áll messze az igazságtól, ha az 1031-ben meghalt Imre herceg sírját véljük fellelni e helyen." A fentiek után megkíséreljük a templom építésének idejét meghatározni. Az az eddigiekből világosan kitűnik, hogy a székesfehérvári Szent Péter-templom Géza fejedelem uralkodásának második, végső szakaszára tehető, amikor a központi hatalom megerősödött és a magyarságnak a kereszténység felé vezetése eldöntötte és lehetségessé vált. E folyamatba illeszkedik az István fia részére 995-ben megtörtént leánykérés. II. Civakodó Henrik bajor herceg leányával, Gizellával a következő évben Scheyernben megtörtént az eljegyzés, s még ebben az évben a házasságkötés is. Ez az eseménysorozat ok lehetett Géza részére, hogy a nyugati uralkodókhoz, hercegekhez hasonló templomot építtessen Székesfehérvárott. A Nyugat- és Közép-Európában található párhuzamok közül kiemelkedik a regensburgi Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolna, amely a 778-ban épített Szent Péter-dóm közelében áll. (990-ben épült a wiesenburgi várhegyen egy, a székesfehérvárihoz hasonló méretű, kereszt alakú centrális templom.)" A fenti történeti adatok és párhuzamok egyeztetése nyomán valószínűnek látszik, hogy a székesfehérvári Szent Péter-templom építését a 995 996-ban bekövetkezett családi esemény, a bajor hercegi udvarral létrejött kapcsolatok nyomán határozta el Géza fejedelem. Bajor, feltehetően regensburgi mintára, valószínűleg onnan jött mesterek irányítása mellett kezdték el a templom építését, amely a hazánkba menekült százavai bencések révén mintául szolgált később a visszatért szerzetesek közvetítésével a kolostoruk mellett felépült, hasonló méretű kápolnájuk, majd a prágai Szent János-templom építéséhez.

1 ' Elmondhatjuk, hogy a székesfehérvári Szent Péter-templom építése 995-ben, vagy az azt megelőző egy-két esztendővel korábban kezdődött, s annak teljes befejezése Géza halálának idejére, 997-re még talán nem történt meg. így jól beilleszthető a képbe miután Győrffy György korábbi sejtése valóra vált a feltárt templommaradvány megismerésével — a XV. században élt lengyel krónikás azon adata, amely szerint Székesfehérvárott a Szent Péter-templomban temették el Géza fejedelmet és feleségét, Adelhaidet. Ez esetben az építkezés befejezése fiára, Istvánra várt, s az hamarosan meg is történt. Ez a templom lett a magyarok első, a korábbiakhoz képest „monumentális" megjelenésű temploma. Ez a lehetőség viszont az építészettörténeten túl, igen fontos történeti és kultúrtörténeti kutatás szükségességét veti fel."' Aba.sdr, Bolt-tetö (palotakápolna) 1971-ben és 1973-ban rövid jelentésben számolt be az ásató, hogy az abasári Bolt-tetön, ,,A kora Árpád-kori monostor közelében 11 db S végű hajkarikát és huzalgyűrűket tartalmazó sír került elő. Ugyanekkor a monostor keleti sarkához csatlakozó kör alaprajzú (rotunda) kápolna alapfalainak még meglévő részeit tártuk fel. Az építészeti elemek és a kísérő leletek (nyílhegy, bog rácstöredék) alapján ezt az építményt a XI. század második felére keltezhetjük. Valószínűleg az Aba-nemzetség egyik monostorának épületegyüttesére bukkantunk. Nagy Árpád." Az ásató két év múlva közölt jelentése kiegészíti, részben módosítja a lent leírtakat. A monostor helyett itt már egy négyoszlopos keresztelökápolnáról és egy ahhoz nyugatról „...hozzácsatlakozó, nagy kiterjedésű, egyenes záródású szentélyű templomépület északi és déli falainak . . ." egy részéről ír az ásató régész, amelyhez az északi oldalon a XII XI11. század fordulóján egy sekrestyét építettek. A bővítmény ,,. . . padozatában egy XIII. század elejei és egy XIV. századi sírkővel fedett, éremmel keltezett sírt találtunk . . .". A jelentés a leletek leírása után a következő mondattal zárul: ,,. . . Az épületegyüttes magjának keletkezését a XI. század első harmadára keltezhető leletanyag egyezik az Aba Sámuel építette monostorról szóló hagyománynyal . . .". ' E templommaradványról Győrffy György is írt röviden 1977-ben megjelent nagy munkájában. ,,. . . Az Abasáron Aba Sámuel állítólagos temetkezőhelyén elkezdett ásatás körtemplomra is bukkant, mely belül oszlopokra támaszkodott. E második centrális csoport esetleg az István király uralkodása derekán meginduló görög kapcsolatok és jeruzsálemi zarándokút hatásának tudható be: ... a zarándokok keleten centrális templomokkal ismerkedtek meg: közte a fő kultuszhellyel, a jeruzsálemi Szent Sír-templommal."" Úgy gondoljuk, az eddig elmondottak alapján a fenti, általánosnak mondható indoklás helyett ennél erősebb tényekkel is alátámasztható megoldást is körvonalazhatunk. Ezt lehetővé teszi az idézett jelentéseken kívül az elmúlt években Abasáron rendezett kiállítás és az ásatást megtekintőkkel folytatott konzultáció (20. ábra). A kiállításon megtekinthető a feltárt, szentély nélküli körtemplom alaprajza, leolvashatók annak méretei. Belső átmérője kb. 9,5 m, falvas128