A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

19. ábra. Székesfehérvár, Péter és Pál-templom (Kralovanszky A. felmérésének felhasználásával) és 1. Regensburg, Mindszentek kápolnája, 2. Prága, Szent János-templom, 3. Szazává, kápolnamaradványok Abb. 19. Székesfehérvár, Peter und Paul Kirche (Aufmessung von Alán Kralovanszky) und 1. Regensburg, Allerheiligen-Kapelle 2. Prag, Heilige Johannes-Kirche, 3. Sazava, Kapelle-Reste A fentiek alapján feltételezzük, hogy lényegében egy palotakápolna maradványai kerültek elő Székesfehérvár korai központjában, a város legkiemelkedőbb pontján. Vizsgáljuk azonban tovább a feltárt maradványokat (19. ábra). Véleményünk szerint a szerző által prothesisnek és diakonikonnak meghatározott részletek, falazott, több esetben is a keleti karéj falába futó, „pontosan elrendezett" sírok. Ezen állításomat a maradványok vékonysága, gyengesége — nem tartófalak voltak —, azok mérete és helyzete bizonyítja. Ilyen, vagy ehhez hasonló megoldásnak tekinthetjük Metód érsek sírját, amely a legenda szerint a „moráviai nagy templom bal oldalán fekszik, a Szüzanya oltára mögötti falban". Nem tartható egyedi esetnek e megoldás. Dél-Franciaország egyik templomában, a főkapu közelében, a nyugati homlokzat falában helyeztek el egy kőkoporsót, a szentnek tartott papi személy maradványaival. Szinte érthetetlen, hogy a szerző, aki a keleti apszis délnyugati sarkánál érzékelte egy későbbi temetkezéssel történt vál127