A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)
tunkon, ezért csak röviden emlékezünk meg róluk. Vizsgálatunkat az ugyanezen időben induló, Cseh- és Lengyelországon keresztül (?) Quedlinburgból hozzánk érkezett mesterek munkájának tulajdonított tarnaszentmáriai kis templom leírásával kezdjük. Kívülről ugyan ez a templom is hosszhajós és félköríves szentéllyel zárul, de belülről a hajó négyzet formájú és emelt szentélye háromkaréjos. Belső kialakítása alapján soroljuk a templomot vizsgálatunkba. 3 * Tarnaszentmária, r. k. templom (Heves megye) Henszlmann és Ipolyi múlt századi ismertetése és értékelése nyomán a tarnaszentmáriai templomot legérdekesebb és legértékesebb román kori emlékeink közé (XI— XII. század) sorolták. Minthogy azonban a hazánkban akkor egyedülálló alaprajzi elrendezésével és gazdag kőfaragványos műrészleteivel kirítt román kori emlékeink közül, többen is kísérleteztek eredetkérdésének, az építés korának, s az arra gyakorolt hatásoknak felderítésével. M Gerevich Tibor a templom építésének idejét a XII. század közepére határozta meg. A Loire menti és rajnai háromkaréjos szentélyek kis templomokra alkalmazott megoldásának tekintette a tarnaszentmáriai templomot. Ezután Csemegi József kísérelte meg a templom eredetkérdésének tisztázását. Feltételezte, hogy a szentélyt később (a XII. század közepén) építették a hajónál. A hajó építését a IX— X. századra határozta meg, amelyen ókeresztény és bizánci hatások lelhetők fel (vékony oszlopok, az alattuk futó díszített padka). Az oszloplábazatok alapján a quedlinburgi Wiperti-kriptával való hasonlóságot említi. Később egy nagy tanulmányban ismét foglalkozik a hajó stíluskritikai vizsgálatával. Korábbi munkájának több megállapítását már túlhaladottnak tekintette, de a hajót a szentélynél továbbra is korábbinak tartotta (17. ábra). A hajó párhuzamait a narancói nyugati gót és a quedlinburgi Szent Servác-templom kriptájában jelöli meg. Az utóbbi bizánci hatásra épült, 973— 78-ban. összegezve munkáját, a tarnaszentmáriai templom hajóját az Aba nemzetség világi, pogány gyülekezőhelyének tekinti, amelynek díszítöformáit őseink a kazár birodalomból való kiválásunk után (969) hoztak magukkal. 5> Tíz évvel később, a kitűnő csehszlovák kutató, V. Mencl foglalkozott a tarnaszentmáriai és a szomszédos feldebrői templomok építészettörténetével. Elfogadja Csemegi véleményét a stíluseredet kérdésében, de a szentélyt és a hajót egységes építménynek tartja. Mindkét templom építésének idejét a XI. század első felére tette, amelyet az Abákkal bejött kazárok építettek. A tarnaszentmáriai templomot nem tartja szláv eredetűnek. Győrffy György lényegében elfogadja Csemegi és Mencl egybehangzó megállapításait. A tarnaszentmáriai és az azzal azonos méretű, Székesfehérvárott (Rózsa utca) feltárt templomokat szerinte is az Abák építették, az István király uralkodásának közepén megindult görög 17. ábra. Tarnaszentmária, rk. templom és Jeruzsálem, Szent Theodosius-templom Abb. 17. Tarnaszentmária, römisch-katholische Kirche und Jerusalem, Hl. Theodosius-Kirche kapcsolatok és jeruzsálemi zarándoklatok (Szent Sír-templom) hatására."' A fenti munkával csaknem egyidőben jelent meg Major Jenő dolgozata, amely részletesen foglalkozik a Tarna-völgy korai történetével. Tarnaszentmárián István király egyik nővérének szálláshelyét véli megtalálni, aki 987 táján fele124
