A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

pök 993—994. évi magyarországi látogatása idején következett be. Ekkor keresztelte meg a fejedelem családját és társaival együtt tömegesen a magyarokat. Prágába visszatértekor Magyarországon hagyta Asztrikot (szász eredetű — Otrik, Csehországban: Radia) társaival, akik folytatták a térítést. Ez alatt a csaknem tíz évig tartó térítötevékenység alatt biztosan állíthatjuk, hogy több, elsősorban tömeges keresztelést szolgáló és elősegítő keresztelőkápolna épült hazánkban, a feltehetően rokoni kapcsolatok révén már korábban is itt működő bolgár, lengyel, német (II. Henrik császár húgának, Gizellának kezét Géza fiának, Istvánnak adta) térítőknek hatására.

3

'

2 A fent leírt történeti események, a topográfiai helyzet, a templomok mérete, formája, feltételezett rendeltetése és szerkezeti részletei szerint kíséreljük meg besorolni, csoportosítani centrális templomainkat. Reméljük, így világosabban látunk majd román kori építészetünk e fontos kérdésében. 1. Fejedelmi és nemzetség fői palotakápolnák Az eddig elmondottak alapján — a cseh és lengyel példák nyomán — megvizsgálandó, hogy első templomaink mikor, hol és milyen rendeltetéssel épültek, voltak-e nálunk is ezek között a fentiekhez hasonló palotakápolnák? A történeti ismertetés, a szakirodalomban és a sajtóban megjelent hírek és feldolgozások nyomán a győri Káptalan-dombon és az esztergomi várhegyen, Pécsett és a Székesfehérváron feltárt templommaradványokat, valamint a Feldebrön és Tarnaszentmárián ma is álló templomokat tartjuk (16. ábra) legkorábbi egyházi építészeti emlékünknek. Az esztergomi Szent István első vértanú tiszteletére épült és a győri Káptalan-dombon feltárt kisméretű templomok hosszhajósak és félköríves szentéllyel záródnak. Ezeket a templomokat a 973-ban Passauból Magyarországra jött térítőpüspök kísérete építhette, a náluk akkor általában alkalmazott és „előírt" forma szerint. Formájuk miatt ezek most kívül esnek vizsgála16. ábra. A középkori Magyarország korai kör- és centrális templomai (X—

XI. század) Abb. 16. Rund- und Zentralkirchen im früheren Mittelalter Ungarns (X—

XL Jh.) 123