A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

km-re eső Strzelno egyenes szentélyzáródású, nyugati oldalánál körtoronnyal megerősített körtemploma a legutóbbi feltárásokat végző kutatók szerint a XII—

XIII. század fordulóján épült. A torony eaneleti szintjének kegyúri karzata oszloppal tagolt nyílás segítségével kapcsolódik a hajó és a szentély belső teréhez. Ez a templom azért fontos a számunkra, mert korai megoldásokat — nyugati torony: Mikulcice, Egilsay, Kisnána stb. — és nálunk a kései romanikában jelentkező vonásokat (egyenes szentélyzáródás) egyesít magában (13. ábra). j 1 . . 1 | f. о 5" 4oM 12. ábra. Krakkó: négykaréjos kápolna a Wawelben Abb. 12. Krakau: vierschnittige Kapelle im Wawel 118 13. ábra. Tornyos templomok (erődített) a középkori Magyarország területén: 1. Apátkolos, 2. Kisnána, 3. Nagykeszi Abb. 13. Turmkirchen (befestigte) im mittelalterlichen Ungarn: 1. Apátkolos, 2. Kisnána, 3. Nagykeszi Ostrow Lednicki négykaréjos, négy belső pilléres, félköríves szentélyű körkápolnája kétségkívül egyidőben épült a nyugati oldala felől csatlakozó többosztatú és kétszintes palotával, és ez a jelenség ismétlődik a gieczi palotaegyüttes esetében is, ahol a kápolna viszont kör alaprajzú. Mind a kettőnél aránylag nagy méretű (kb. 11x11 m-es) csarnok figyelhető meg a palota nyugati végében, amely minden bizonnyal a fejedelmi reprezentáció céljait szolgálta. A két palotaegyüttes közvetlen kapcsolatai (közelsége, elrendezése, mérete) arra utalnak, hogy azokat talán azonos mester építhette, ugyanannak a fejedelemnek a részére — ez ebben az esetben I. Mieszko lehetett —, de nem egészen egy időben. A két építkezés között eltelt idö elégséges lehetett arra, hogy a kápolna formáján, méretein és részletmegoldásain az építtető igényeinek megfelelően változtathassanak. Ennek nyomán feltételezzük, hogy Ostrow Lednicki palotaegyüttese épült valamivel korábban. A lényegesen kisebb belméretü centrális kápolna csakis a fejedelem és szűkebb kísérete részére épült. A mintegy 10 m belső átmérőjű, vastag fala alapján karzatosnak vélhető, tágasabb gieczi palotakápolnában már a közvetlen kíséreten kívül elférhettek a fejedelmi székhelyre érkező előkelő vendégek, követségek is, akiket I. Mieszko a lengyel törzsek egyesítésének érdekében székhelyére hívott. I. Mieszko ismert rokoni kapcsolatai a cseh fejedelmi családdal, a prágai várban álló négykaréjos Szent Vid-templom és a talán Szent Adalbert prágai püspökkel is megvolt kapcsolata,-.minden bizonnyal erős befolyással volt a lengyel palotakápolnák iménti példáinak létrehozásában. A palota és a kápolna azonban nem zárja ki más, esetleg nyugati hatás lehetőségét sem. Bár — mint kifejtettük már — a centrális templomok átvételénél mindenképpen megalapozottabbnak tartjuk a Cirill és Metód tevékenységével kezdődő vonalat, nem zárjuk ki teljesen Aachennek és körének áttételes hatását, csupán óvakodunk a befolyási lehetőség túlzott hangsúlyozásától. A lengyelországi palotakápolnák kapcsolatrendszerének árnyaltabb megismerésére akkor nyílna talán újabb lehetőség, ha sor kerülne a gnieznói kör-