A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század)

templom, az első Szent Adalbert tiszteletére felszentelt és a vértanú ereklyéit őrző első székesegyház maradványainak feldolgozására. Ebben a körtemplomban helyezték el 999-ben Szent Adalbert ereklyéit, s ide látogatott 1000-ben III. Ottó császár. Innen ment a császár Aachenbe, hogy felnyittassa Nagy Károly sírját és elhelyezze ott Szent Adalbert ereklyéit. Vitéz Boleszláv elkísérte a császárt Magdeburgig — esetleg Aachenig —, aki a krónikás adatok szerint felajánlotta néki Szent Adalbert karereklyéjéért Nagy Károly aranyból készült trónját. A gnieznói székesegyházban koronázták királlyá 1025-ben Vitéz Boleszlávot.

21 Még egy palotakápolnáról és egy mellette feltárt félköríves szentélyű körtemplomról emlékezünk meg, amely funkcionális szempontból elsőrendű jelentőségű (14. ábra). Plockban, a mázold, ábra. Plock: palotakápolna, keresztelőkápolna, püspöki lakótorony Abb. 14. Plock Palastkapelle. Taufkapelle, Bischofswohnturm vok székhelyén, a Visztula fölé magasodó, meredek vonalú dombon a X. században I. Mieszkó fejedelem várat építtetett. E vár területén áll ma a középkori püspöki székesegyház és annak nyugati homlokzatával szemben a volt püspöki palota, a mai történeti múzeum. A múzeum udvarának délnyugati részén és a nyugati épületszárny ahhoz csatlakozó része alatt egy többosztatú palota és egy keletről ahhoz csatlakozó félköríves szentélyű körtemplom maradványait tárták fel. A palota hossztengelyéhez igazodó körtemplom egyértelműen ahhoz tartozott eredetileg is. Később a palota szűknek bizonyulván, azt a kápolna rovására keleti irányba bővítették, majd az akkor kialakított kisebb, félköríves záródású palotakápolnát háromkaréjossá, ,,kereszt formájúra" változtatták. A palotakápolnától délkeletre — mintegy 20 m-re —, a püspöki palota déli fala mellett kb. 6 m-re feltártak egy másik, hasonló alaprajzú, valamivel nagyobb, félköríves szentélyű körtemplomot, amelyhez a középkori székesegyház csak 10—15 m-re áll. E kapcsolatból az tűnik ki, hogy a két körtemplom közel egyidős lehet, mind a kettő korábbi a ma álló székesegyháznál. A palotakápolna funkciója egyértelmű. A másik, valamivel nagyobb körtemplom több ember számára épült, ecclesia baptismalis, keresztelő egyház lehetett. Ily módon a przemyslihez hasonló helyzettel állunk szemben, ahol ugyancsak körtemplom volt az első székesegyház elődje. Ha most már figyelembe vesszük, hogy a hat ismert, korai lengyelországi püspöki székesegyház elődje négy esetben kör-, illetve centrális kápolna volt (Gniezno, Krakkó, Plock, Przemysl), akkor a ma még ismeretlenek esetében is számolhatunk hasonló megoldásokkal. Ehhez a csoporthoz hozzávethetjük a csehországi és morva példákat (Brünn, Mikulcice, Znaim, Prága). Ennek a jelenségnek az alapján elmondhatjuk, hogy Cirill és Metód tevékenységétől kezdődően, korábbi bizánci, római kori emlékek, keresztelőkápolnák nyomán a cseh, morva és lengyel területeken az első térítőpüspöki, püspöki székhelyek legkorábbi keresztelő egyházai — ecclesia baptismalisai — kör vagy egyéb centrális alaprajzúak és szerkezetűek voltak. Ezeknek az épületeknek egy része a püspökségek megalapítása után is betöltötte egy ideig a ,,székesegyház" szerepét. Ez utóbbi megfigyelés a legkorábbi magyar emlékek szempontjából perdöntő jelentőségű. Együtt voltunk ugyanis a lengyelek és csehek képviselőivel 973-ban Quedlinburgban, ahol hozzájárultunk ahhoz, hogy a keresztény térítés hazánkban is megindulhasson. Rokoni kapcsolat alakult ki a lengyel fejedelmi házzal. Géza fejedelem testvére Mihály, elvette I. Mieszko testvérét, Adelhaeidet.

22 7. Dél-Európa (Bizánc, Bulgária, Dalmácia, Itália és Spanyolország) kör- és centrális templomai, kápolnái Ennek a területnek általánosan ismert centrális és körtemplomairól és azok feltételezhető hatásáról már korábban megemlékeztünk. Dalmácia legjelentősebb körtemploma a zárai Szent Donatustemplom. III. Donatus püspök építtethette, aki 805-ben Nagy Károlynál járt vendégségben Aachenben. A püspök azonban járt Bizáncban és Ravennában is, és így ott is láthatott centrális épületeket, amelyek szintén hatást tehettek rá. Palotája északról kapcsolódott a templomhoz. A nagyszerű, 17 méteres belső átmérőjű, kör alaprajzú templomhoz kelet felől három patkóíves apszis csatlakozott. Felső, körüljárható karzatát hat erős pillér tartotta. A felső karzat eredetileg a püspöki palotához kapcsolódhatott, mint ahogy 119